harcművészet Mercedes Benz gyár Sport Akadémia nanbudo Aikido karate kendo shinto ryu Király József

Hét harcművészet mutatkozott be a sport akadémián

Ma (szombaton) tartották a már hagyományos harcművészeti bemutatót a Mercedes-Benz Sport Akadémián. Az eseményen hét szakág A hét szakág  Nanbudo, a Ju Jitsu, az Aikido, a Kendo, a Sankido Karate, a Katori Shinto Ryu, és a JKA Shotokan Karate képviseltette magát.

Galéria

A nanbudo a belső energia (ki) létrehozásának művészeteként is ismert harcművészeti irányzat. Az alapító mester – Doshu-Soke Yoshinao Nanbu – jelenleg is fejleszti, formálja az 1979-ben bejegyzett stílust, melyet az egyetemes béke céljával hozott létre, és amelyben nem az ellenfél legyőzésének művészete dominál, hanem a lelki egyensúly és a sportszerű középút keresése. A nanbudo komplex önvédelmi rendszer, ugyanis a nanbudokák nem csak azt tanulják meg, hogyan védjék meg magukat a külső támadások ellen, de azt is, hogy miként győzzék le saját erőszakra való hajlamukat és agresszív életkörülményeiket, mint például a stresszt. Nagy hangsúlyt helyez a testi és lelki egészség elérésére, valamint a meditációs és légzési gyakorlatokra. Harci technikáira jellemző a körkörös mozgás, a kitérések rendszerének használata, valamint az ellenfél energiájának elvezetése és felhasználása az ellentámadáshoz.

A nanbudóban az ütések és rúgások mellett megtalálhatóak a különféle esés- és dobástechnikák, feszítések is. Alapvetően lágy és látványos stílus, ezért a nők, a gyermekek és az idősebb generáció körében is közkedvelt. A rendszeres nanbudo edzések fejlesztik az erőnlétet, a rugalmasságot és a hajlékonyságot, segítenek megszabadulni a felesleges kilóktól, ugyanakkor kiegyensúlyozottabbá tesznek, növelik az önbizalmat, továbbá fejlesztik a koncentrációt, a mozgáskoordinációt és az önfegyelmet. Magyarországon 1997. óta gyakorolják ezt a harcművészetet.

A nanbudo hazai történelme során a magyar versenyzők több tucat érmet nyertek a világversenyeken (legutóbb a júliusi spanyolországi világbajnokságon 2 aranyat, 4 ezüstöt, 1 bronzot, továbbá a junior nők között a „Legjobb versenyző” címet).

A nanbudokák évente több alkalommal vesznek részt külföldön nemzetközi nanbudo szemináriumokon, illetve a Magyar Nanbudo Szövetség meghívására minden évben a japán alapító mester, illetve külföldi mesterek is vezetnek nemzetközi edzőtábort hazánkban. Központi edzőtermük a kecskeméti Hakkoda Dojo a Burga utca 1. szám alatt, továbbá edzésközpontjaik vannak Budapesten és Szegeden is. Szeretettel várják az egyéni érdeklődőket, és a klubokat, csapatokat is.

A Ju Jitsu „lágy módszer”-t, „lágy művészet”-et jelent, mely a kitérő, elvezető filozófiára utal. Technikai gyűjtemény, amely a több száz éve Japánban kialakult önvédelmi és támadó fogásokból áll. A harcosok által használt technikákat, de a fegyver nélküli védekezésre kényszerült földművesek technikáit is tartalmazza. A Ju Jitsu ma egy hatékony önvédelmi rendszer, amely az egész világon elterjedt, a modern Ju Jitsu több országban a rendvédelmi szervek kiképzésének szerves része.

A Magyar Ju Jitsu Szövetség 1985-ben alakult, az alapítója és ma is elnöke Soke Kelemen István 10. Danos mester.

2010-ben a mester által oktatott technikákat önálló iskolaként ismerték el Japánban Kelemen Ryu Ju Jitsu néven. Ma Kelemen mester a TEK-ben (a Terrorelhárítási Központban) is oktatja a közelharc technikákat. A Szövetségnek 30 edzőterme van, ahol hétszázan edzenek rendszeresen. Ezen edzőtermek egyike a kecskeméti klub, a Tatami Centrum. 31 éve, 1987 októberében kezdődtek az edzések, amelyeket a kezdetek óta Berkes László vezet. Király Józseffel, a Nanbudo és az Aikido egyesületekkel való együttműködés is több évtizedes múltra tekint vissza, jelenleg is mindhárom klubnak van edzése a Hakkoda Dojo-ban. Ju Jitsu edzések vannak még Kecskeméten a Bányai Júlia Gimnáziumban és a Szolnoki út 20. szám alatti Star Gym-ben. Az utóbbi helyen Lakatos Sándor Európa Bajnok tart brazil Jiu Jitsu edzéseket.

Az Aikidót legegyszerűbben a harmónia útjának szokták nevezni. Ha bővebben szeretnénk jellemezni, akkor szótagokra bontva a következő jelentést olvashatjuk:

• az AI harmóniát,
• a KI energiát,
• a Do utat jelent.

Talán a legpontosabb, legmélyebb értelmezés szerint AIKI és DÓ szavakra bontva a következő jelentést kaphatjuk:

• az AIKI egy harci fogalom, amit úgy is jellemezhetnénk, hogy a harcban, küzdelemben való lelki, mentális nyugalom.
• Ezt a lelki erőt sok-sok gyakorlással, az edzések során a technikák elsajátításával tudja az Úton – vagyis a DO-n – járó megszerezni. Így kerül harmóniába a lelki és a testi harci tudás.

Kecskeméten 23 éve működik már ez a stílus. Gyerekek és felnőttek folyamatosan jelentkezhetnek az edzésekre.

A kendó, vagyis a kard útja a kardvívás japán harcművészete. A kendó a kendzsucuként ismert japán kardforgatás hagyományos technikáiból fejlődött ki. A kendó egy fizikailag és szellemileg is erőt próbáló tevékenység, mely a kemény (full-contact) harcművészeteket ötvözi a mai kor szellemének is megfelelő, sportos fizikai elemekkel. A kendót a hagyományos japán öltözetben (hakama és dógi) és védőpáncélban gyakorolják (bógu), egy vagy két bambusz kardot forgatva (shinai) fegyverként. A kendó úgy is tekinthető, mint egy japán kardvívási stílus.

A kendóban a mozgások különböznek az európai vívástól, mert eltérő a kard formája csakúgy, mint a mód, ahogyan azt használják. A nyugati stílusú vívástól eltérően a kendó vágásokat illetve szúrásokat alkalmaz a shinai meghatározott élével és hegyével. Egy kendó edzés meglehetősen zajos más harcművészetekkel vagy sportágakkal összehasonlítva. Ennek az az oka, hogy a gyakorlók a kiai-t szinte folyamatosan alkalmazzák, illetve speciális lábmunka és a shinaik, ütközések hangja is nagyban hozzájárul a „zajszint emeléséhez”…

A történelem során az egyes kardvívók kendó iskolákat (ryu-ha) alapítottak, melyek évszázadokig működtek, és melyek a mai kendó edzések alapját létrehozták. A kendó formagyakorlatok neve itt is „kata” („gata”), a „katák” évszázadokkal ezelőtti technikákat ötvözve kerültek kialakításra a modern kendóban, ekképpen őrizve a régi kardvívó iskolák emlékét és tanításait. A bambuszból készült gyakorló kardok (shinai) és a páncél (bógu) bevezetése a kendó gyakorlásába a XVII–XVIII. században kezdődött. Ezt tekinthetjük a modern kendó megszületésének.

A shinai és a páncél használata lehetővé tette a vágások és szúrások teljes erejű kivitelezését anélkül, hogy az ellenfélnek sérüléseket okoztak volna. Ezek az előnyök a formagyakorlatokkal egyetemben a modern kendó alapjait jelentik. A kendó, ellentétben sok más japán harcművészettel, nem önvédelemre épülő út, sőt kifejezetten támadó szellemű. Kiemelendő, hogy a gyakorlások során sokkal inkább az egyén önfejlesztésére helyezi a hangsúlyt, nem pedig a másik fél legyőzésére.A tanítás során ki kell hangsúlyozni az etikett fontosságát, mellyel elősegíthető a másokkal való őszinte bánásmód képességének elmélyítése, egyben méltóságteljes lelkületre tehetünk szert és egyenes, méltósággal teli emberként viszonyulhatunk a többi emberhez. Az etikettről a versenyek során sem szabad megfeledkezni, elsődleges fontosságú, hiszen segít a szerény, alázatos hozzáállás megőrzésében, a kölcsönös megértésben, és hajtóerő a fejlődésre való vágyban is.

A Sankido Karate a Shito Ryu, a Shukokai és a Sankukai karatén keresztül fejlődött ki. Alapítója a nemzetközi Jitakyoei Budo Szervezet vezetője, Sergio Mor Stabilini 8. Danos mester. A Sankido Karate lényege a harmonikus kapcsolat az ellenféllel. Felhasználva a támadó erejét, majd ellene fordítva azt, védéseken, rúgásokon, ütéseken, lábsöpréseken és különböző szabadulásokon keresztül érvényesíti győzelmét.

A Sankido Karate főbb jellemzői a körkörös technikák: ütések (kaiten tsuki), védések (tenshin), lábsöprések (kaiten geri).

A stílus sajátossága az úgynevezett kombináció alap és a kaiten rendszerek, ami egyedivé teszi ezt az irányzatot. Gyakorló küzdelmi rendszerei párban vagy két támadó ellen zajlanak, amelyeket randori, sanku és ninin gake-nek nevezünk. A technikai megoldásai egyediek és életszerűek. A Sankido Karatéban is meg vannak az alap tanuló és mester formagyakorlatok (21 kata). A katák értelmezése (bunkai) több ellenfél elleni bemutatása életszerűen, a budo magas szintű megértése (satori).

Japán nemzeti kulturális kincse a Katori Shinto Ryu. Az alapító Iizasa Choisai Ienao 1387-ben született Chiba tartományban. Megalapította saját kardvívó iskoláját, amit a mai napig a XX. generációs nagymester felügyel. A nevét a Katori szentély után adta neki, a stílus jelentése az istenek által adott makulátlan kard. A Tenshin Shoden Katori Shinto Ryu tanításai le vannak írva Mokuroku Heiho no Shinsho papírtekercsen és tartalmazzák a fegyveres technikát, a stratégia művészetét és az iskola filozófiáját, melyeket azóta is a régi formában oktatnak.

A Katori Shinto Ryu a következő részekből tevődik össze: Tachi-Jutsu (küzdelem karddal), Iai-Jutsu (kihúzás és csapás karddal), Bo-Jutsu (küzdelem hosszú bottal), Naginata-Jutsu (küzdelem alabárddal), So-Jutsu (küzdelem lándzsával), Shuriken-Jutsu (dobónyíl technikák), Ju-Jutsu (fegyvertelen küzdelem). Szeretettel várják az érdeklődőket edzéseiken Szentkirályon pénteken Prikkel Antal 6. Danos mester vezetésével, Tiszakécskén pedig hétfőn és szerdán Marsa Ferenc 5. Danos mester vezetésével. JKA Shotokan Karate:A karate Magyarországon az 1970-es évek elején jelent meg, az első klubok a fővárosban 1974-ben nyíltak meg és innen terjedt el az egész országban. Kecskeméten a karate oktatás a 80-as évek elején jelent meg. Az országos „trendet” követve városunkban is a Shotokan karatét kezdték el oktatni, tanulni az ez iránt érdeklődők.

A Nippon Sportegyesület 1994-ben alakult meg. Az egyesületben a kezdetektől a mai napig a JKA Shotokan karate oktatás folyik nemzetközi és hazai minősítéssel rendelkező oktatók irányítása mellett.

A Nippon Sportegyesület tagja a Magyar JKA Karate Szövetségnek, mint szakági szervezetnek és tagja a Magyar Karate Szakszövetségnek is. Az egyesületben a kisiskolás kortól a felnőttekig történik a karate oktatás. Az egyesület fő irányvonala az egészségmegőrzés és a szabadidős sporttevékenység elősegítése, de az is megtalálja a számítását, aki versenyezni szeretne. Az egyesület a korábbi években eredményesen szerepelt a hazai és a nemzetközi versenyeken is. Heti 5 alkalommal vannak edzések külön-külön a gyerekeknek és a felnőtteknek a Lánchíd Utcai Általános Iskola tánctermében, hétfőn és pénteken 17:00-20:00 óra között, szerdánként pedig 18:30-20:00 óra között.

•