Mit ad a vállalkozásoknak a kamara? Most elmondják a vezetői!

Októberben elnökséget választ a kereskedelmi és iparkamara

 

Eltelt egy újabb négyéves ciklus a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetői struktúrájában; októberben választások elé néz a köztestület. Gaál József mostani elnök 2000 óta vezeti a megyei iparkamarát, megszakítás nélkül öt ciklusra választották meg, és most hatodjára is megméretteti magát. Érdekes periódust hagy maga mögött a vezetés, a legutolsó tisztújítás alkalmával meglehetősen sok változás történt a kamara irányításában: három új alelnök is érkezett, Kurdi Viktor lett az általános alelnök, Slonszki Attila a kereskedelmi, míg Sziráki Szilárd az ipari területért felelős. Szerephez juttatásukkal jelentős fiatalítást hajtottak végre a kamara választói. Mellettük az oktatási és képzési területet Pintye László, a kézműipari részt pedig Tasi László vitte. Az elnököt és az ötből ezúttal három tagozati alelnököt arra kértük, hogy értékeljék a lezáruló időszakot.

Gaál József elnök: a kamara, mint nélkülözhetetlen vállalkozási háttértámogatás

Ha végig gondolom, mi mindent tettünk ebben a periódusban, rendkívül sok és szerteágazó dolgot látok.

Fontos eredményként tekintek például a ciklus elején a vezetőségben végbement fiatalításra. Létrehoztunk egy új alelnöki helyet is az oktatási és képzési terület felkarolására, ezzel is jelezve ennek a szegmensnek a fontosságát. Pintye László, a korábbi ipari alelnök vette át a képzési területet, ami korábban egyébként is hozzá tartozott.

A helyére, az ipari alelnöki pozícióba pedig Sziráki Szilárdot, a kalocsai Budamobil Kft. tulajdonosát, ügyvezetőjét választottuk. Az új alelnök nagyon komoly ipari céget vezet, fiatal kora ellenére figyelemreméltó eredményekkel. Úgy gondoltuk, ez biztosíték a vállalkozók érdekeinek még erőteljesebb képviseletére.

A fiatalítás eredményeként Sziráki Szilárd frissítést vitt a vérkeringésbe, úgy helyben Kalocsán, mint a szervezetünk ipari területén is.

Szintén ehhez a régióhoz kötődő eredmény, a kamara vezetésének jó sáfárkodása nyomán megvalósult új, helyi székház.

Munkánk egy másik mérföldkő jelentőségű eredménye egy korábbi kezdeményezésünk alapján érett be ebben a ciklusban. Megszületett ugyanis a jogerős építési engedély a hamarosan kezdődő Kalocsa–Paks új Duna-híd építésére. Ebben a kamara tevékenységének is része van, hiszen mi javasoltuk a Kalocsa–Paks Duna-Hídért Egyesület létrehozását, amely azért munkálkodott a létesítmény elkészüléséért, hogy a város szorosabban kötődhessen az ország gazdasági vérkeringéséhez.

A Széchenyi Kártya szintén a kamara közreműködésével üzemel, itt a nulla közeli kamatokkal lehetővé vált, hogy nagyon kedvező forrásokhoz jussanak a vállalkozások.

A kamara lobbitevékenységének következménye az egyre javuló adózási környezet is, Magyarország mára az egyik legkedvezőbb adózású ország Európában. Megjegyzem, hogy többek között a nem mindenki számára szimpatikus intézkedések – mint az elektronikus árutovábbítási rendszer vagy az elektronikus pénztárgépek bevezetése – tették lehetővé, hogy az adókat csökkenteni tudja a kormányzat. Mi kezdetektől ezt javasoltuk: minél többen fizetünk, annál jobban lehet csökkenteni a százalékokat. Persze még nagyon sok a teendőnk, például az adminisztratív terhek csökkentésének a területén.

Az utóbbi ciklusban számos olyan programot indított a kamara, amelyek a vállalkozások fejlődését, fejlesztését, korszerűsítését célozták. Köztük említésre méltó a Modern Vállalkozások Programja, amely a „Vállalkozz digitálisan!” jelszó alatt összesen közel 2500 vállalkozásnak nyújtott támogatást. Ezek a fejlesztések a járványhelyzetben különösen fontos szerepet kaptak.

Az Országos Vállalkozói Mentorprogram pedig önkéntes mentorok segítségével karolta fel a beszállítóvá válás, az exportra nyitás és a pénzügyi tudatosság folyamatait.

Hozzánk tartozik a Békéltető Testület is, amely országosan 13 ezer ügyet tárgyal a fogyasztók és a szolgáltatók vitájában. Döntő részben békés egyezséget tud közvetíteni a felek között. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv az építőiparban ugyanezt a szerepet tölti be.

Büszkék vagyunk a két év alatt teljesen átalakult szakképzés eredményeire. Tovább fejlődik a duális képzés, és nagyon pozitív, hogy visszajött például a technikusképzés, ahol, ha valaki jól szerepel, felvételi nélkül bejuthat egy szakirányú felsőoktatási intézménybe is. Itt meg kell említenünk a pályaválasztási, pályaorientációs tevékenységünket, például a Jövőd a tét című pályaválasztási kiállításokat.

Éves szinten egyébként több száz, javarészt térítésmentes rendezvényt tartunk a kamara kecskeméti, kalocsai, kiskunhalasi és bajai képviseletein. Tízezernél több vállalkozó vesz részt a különböző témákban – az adózástól a kereskedelmen át a külkapcsolatokig – rendezett eseményeken. Az ötezer forintos kamarai hozzájárulás ellenében a kamara kötelezően ellát különféle tanácsadási feladatokat is.

Emellett foglalkozunk a cégutódlás kérdésével, most ez a kérdéskör nagyon sok vállalkozást érint Magyarországon.

Koncentrálunk továbbá a női vállalkozókra is: a vállalkozó nők világnapja, a Nőnek lenni jó konferencia, a Trend a lelke vállalkozónői reggelik, valamint a kamara által szervezett különböző szakmai napok, konferenciák mind az ő speciális igényeiket elégítik ki.

Nagyon sok külgazdasági programot szervezünk. A Hírös Beszállítói Klaszterrel például összeállítottunk egy V4-es projektet, de számos nagykövet látogatott már el hozzánk, vagy például a munkaerőhiány legnehezebb időszakában fiataloknak tartottunk egy fórumot „Bács-Kiskun megye hazavár!” címmel.

Persze, volt olyan is, amikor hirtelen támadt nehézséggel kellett szembenéznünk. A COVID-időszak gazdasági hatásai miatt a kamara felvállalta, hogy információkkal segíti a cégeket, valamint összegyűjti, hogy kinek, milyen segítségre volna szüksége. Az eredményt rendszerezve, javaslatok formájában eljuttattuk az országos kamarán keresztül a kormányzat felé. Többek között mi is javasoltuk a rövidített munkaidős támogatási rendszert, és sok egyebet, amelyek be is kerültek a kormányprogramba. Emellett a kamara elnökségéből sokan vállalták, hogy a bajba jutott cégeket mentorálják a nehéz időszakban.

Előfordul, hogy az a vád ér bennünket, hogy a kamara nem mindig elég harcos a vállalkozók érdekeinek érvényesítésében. Mindazonáltal, amikor a kamarához jeleznek egyedi vagy általános problémákat, ezeket a kialakult csatornákon – amelyek a különböző kormányzati szervek és a kamara között békésen és szakmai alapon működnek – minden problémát jelzünk. Nem egy törvénymódosítás született már ezekből. Ezt a munkamódszert szeretnénk fenntartani, de fontos, hogy a vállalkozások lássák, hogy mit tesz a kamara.

A jövőre vonatkozó terveimet nyilván nagyban befolyásolja, hogy végül mit hoz majd a tisztújítás, bizalmat szavaznak-e újra a mostani vezetésnek. Ha igen, akkor egyrészt erősíteném az önszerveződő klubok működését, továbbá javítanám a kommunikációt, és nagyobb betekintést adnék a tagságnak az érdekükben végzett, nem mindig nyilvános háttérmunkáról.

Az előbbi tekintetében azt szeretném segíteni, előmozdítani, hogy a különböző szakmacsoportok a már működőek, mint például a HR-esek, autókereskedők, fodrászok mintájára klubokat hozzanak létre a kamarán belül, ahol megismerhetnék egymást, üzleti szálak szövődhetnének, és elmondhatnák a szakmaspecifikus problémákat, ami még hatékonyabb működést eredményezne.

A másik a kommunikáció: bár a kamara rendszeresen megjelenik az írott és elektronikus médiumokban, illetve a közösségi médiában, de az a tapasztalatom, hogy nagyon sok információ csak egy szűk körhöz jut el. Ennek a hatékonyságát szeretném javítani.

Emellett azt veszem észre, hogy a gazdaság szereplői nincsenek tisztában annak a munkának a tényével és jelentőségével, amely érdekeik érvényesítéséért a háttérben zajlik, pedig nem ritkán nagyon kemény tárgyalásokat folytatunk akár a kormánnyal vagy a hatóságokkal is. Ezekről sokan nem szereznek tudomást, mert nem a sajtóban üzengetünk egymásnak, hanem a háttérben egyeztetünk. Úgy érzem, hogy ezekről a tárgyalásokról mostantól többet is érdemes feltárni, transzparensebbé tenni a versenyszféra képviselői számára.

Szeretném elérni továbbá, hogy a kamarai tagok fokozzák az aktivitásukat. A kamara ugyanis abból tud főzni, amit megkap tőlük. Úgy értem: azon információk alapján tudunk javaslatokat tenni a kormányzat felé, amiről – sokszor a tagságtól – tudomást szerzünk. A fő folyamatokat természetesen mi is látjuk, de nagy segítség számunkra, ha a beavatkozást igénylő részterületekről informál minket a vállalkozói szféra.

Slonszki Attila, kereskedelmi alelnök: szolgáltató kamara áll a vállalkozások mögött

Az elmúlt négy évi munkánk leglényegesebb eredményei közül leginkább kiemelendő a hatékonyabb piacvédelem és a tisztességes piaci magatartás megerősödése. Jelentős lépést tettünk továbbá a digitalizáció elterjesztésének útján, valamint a vállalkozási környezet, a hatékonyság, termelékenység, a szakképzett munkaerő és a HR-fejlesztés értékei tudatosításának területén.

Igyekeztünk minél jobban rávilágítani a kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató vállalkozások problémáira és közvetíteni azokat a gazdasági döntéshozók felé. Leghatékonyabban az országos kereskedelmi szakkollégium volt erre alkalmas, amelynek köszönhetően elértük többek között a szakmánk méltó képviseletét is a kormánynál, egy kereskedelmi szakállamtitkár kinevezését. A helyi hatóságok illetékeseivel is egyre erősebb, kiváló kapcsolatot teremtettünk. Ezáltal a vállalkozói érdekvédelmen túl a konkrét problémáikat jelző vállalkozások támogatása ezen a területen is sikeres volt.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a kamara a példás üzletmenetű, sikeres vállalkozásokat cégmérettől függetlenül évente kiemeli és munkájukat díjakkal ismeri el, melyről értesül a széles közvélemény is.

A generációváltással, a piaci körülmények megváltozásával is sokszor foglalkoztunk, sokakat érintő kérdések merültek fel. A vállalkozók tapasztalatainak egymás közötti megosztása mellett egy sor neves szakértői előadást hallgathattak meg az érdeklődők.

A vállalkozások digitalizálása is egy nagyon fontos terület, rengeteg programot szerveztünk a kamarában ezzel kapcsolatban. Nemcsak az értékesítést illetően, hanem az online marketingben, mint például a Google-t és a Facebookot érintően is, a résztvevő vállalkozók száma meghaladta a 1000 főt. A webnek, mint marketingeszköznek a használatáról egy sor ingyenes előadást szerveztünk.

A legfontosabb tervem „a vállalkozások a vállalkozásokért” elv erősítése. Mivel vállalkozói önkormányzatként működünk, szeretném, ha a mostaninál is jobban a szolgáltató kamara irányába mozdulnánk el. Ez a kisvállalkozásoktól a nagyvállalkozásokig mindenkit fokozottan érint.

A szolgáltató kamarát úgy vizionálom, hogy a tovább erősödő hatósági és kormányzati kapcsolatrendszerünk által hatékonyabban közvetítünk a két fél között. Emellett az egyre nehezebb válsághelyzetben jelentős érdekvédelmi és egyéb segítségre, tanácsadásra van szüksége a vállalkozásoknak, amiben nagy szerepet játszik a kamara apparátusában dolgozó profi team. Magam a versenyszféra oldaláról nézve is nagyon értékesnek tartom azt a tapasztalatot és tudást, ami az apparátusban megtalálható. Sajnos, az érintettek egyelőre a lehetőségekhez mérten sokkal kisebb arányban aknázzák ki ennek a lehetőségeit, pedig érdemes a kamarához fordulni. Nagyon sok segítséget tudunk adni.

Egyre inkább napirendre kerül majd a fiatal vállalkozások segítése. A generációváltás kérdésénél nem csak arról van szó, hogy az idősebb vezetőnek át kell adnia az irányítást, ezzel kapcsolatban rengeteg más teendő is van a fiatalok segítésében. A munkaerőpiac generációváltása is komoly téma, meg kell érteni az újabb generációt, hatékonyan kell együttműködni velük.

A digitális vállalkozások egy örök téma, rengeteg feladatot ad majd a jövőben is. Azt látom, hogy sok vállalkozás óriási hiányosságokat mutat ezen a területen, csak úgy örvényszerűen sodródik bele például olyan témákba, mint akár az online számlázás, ezért nagyon sok segítségre lesz még szükség. A kamara különféle oktatások által és ingyenes támogató anyagokkal próbál meg útmutatást adni.

További tervem a hatékonyságjavítás minden szinten: legyen az munkaerő-hatékonyság, vezetési módszerek vagy vállalkozásvezetés. Azt érezzük, hogy a vállalkozásoknál hiányoznak a naprakész gazdasági, kereskedelmi, vezetéstechnikai ismeretek, ebben az autodidakta módszereken felül szakmai előadásokkal szeretnénk azoknak segítséget adni, akik fogékonyak a témára.

Végül szeretném kihangsúlyozni, hogy a közel 30 éves vállalkozói múltam során – ami a kisvállalkozástól a nagyvállalati cég vezetéséig ível – azt tapasztaltam, hogy a kamara rengeteg ponton tudott és tud információt adni a mi vállalkozásunknak is. Úgy gondolom, hogy ebben a bonyolult, nehéz piaci és gazdasági környezetben még jobban fel fog értékelődni minden vállalkozás számára az, amit a kamara partnerségben tud nyújtani. Szeretném tehát, ha a vállalkozások bizalommal fordulnának a kamara felé, saját tapasztalatom alapján mondhatom, hogy érdemes!

Sziráki Szilárd, ipari alelnök: digitalizálás, tudatosság és együttműködés

Kalocsai üzletemberként számomra az egyik legfontosabb eredményünk, hogy a városban új székházba költözhetett a kereskedelmi és iparkamara. Testületünk nagyon szépen felújíttatta az ennek helyszínéül szolgáló nagypolgári házat a Búzapiac téren. A helyi védettség alatt álló épület homlokzata az eredeti hangulatot idézi, belül pedig elkészült egy 60 fő befogadására alkalmas előadóterem, egy új konyha és egy szociális helyiség.

Nagy jelentőséget tulajdonítok a tavaly nyáron megalakult Kalocsai Vállalkozói Klubnak is. Az új szervezet fontos szerepet játszhat abban, hogy javuljon Kalocsa és térségének marketingje. Emellett számítunk rá a vállalkozásindítással kapcsolatos szemléletmód-váltásban, a fiatalok elvándorlásának megállításában, a céges kapcsolati háló feltérképezésében, a turisztikai hiányosságok javításában, Kalocsa és térsége termékeinek és szolgáltatásainak, ipari területeinek népszerűsítésében, a térségi gazdasági hídépítésben, valamint a kistelepülések problémáinak feltárásában is. A klub első rendezvényein nem kisebb személyiségek adtak elő, mint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Font Sándor országgyűlési képviselő, egy másik alkalommal Varga Mihály pénzügyminiszter.

Az elmúlt ciklusból kiemelném még a Modern Vállalkozások Programját, amely a cégek digitális fejlesztését segítette elő, valamint az Országos Vállalkozói Mentorprogramot, mely a vállalkozói tudatosságot és együttműködést erősíti.

A következő időszakra vonatkozóan a legfontosabb terveink, hogy támogassuk a megyei vállalkozásokat a készülő megaberuházásokhoz – főként a Kalocsa–Paks Duna-híd vagy a Paks II. építéséhez – való csatlakozásban.  Az utóbbihoz kapcsolódik, hogy Kalocsán, a Foktői úti laktanyába szeretnének 3500 embert – munkásokat és családtagjaikat – beköltöztetni, ezért a laktanya ingatlanjainak a teljes körű felújítása megkezdődik.

Nagy reményeket fűzünk a paksi beruházáshoz, és a sikeres szereplés támogatása érdekében alakítottunk meg egy vállalkozói klubot, amelyhez ötven vállalkozás csatlakozott. A laktanyafelújítás részletei egyelőre még pontosan nem láthatók. A szálláslehetőség kialakításától kezdve a lakatosmunkákig érinthet mindent, természetesen alvállalkozóként lehet majd részt venni benne. Az egyik rendezvényünkre meghívtuk a Paksi Ipari Park Kft. ügyvezető igazgatóját, reményeink szerint velük a klub folyamatosan fogja tartani a kapcsolatot. Ők mondják meg, hogy mire van igényük az Alföldről, és itt a vállalkozói klub részt venne a munkák megszervezésében.

Első körben a laktanya felújításához, magához a beruházáshoz inkább építőmesteri munkálatok kellenek, de később, amikor beköltöznek a családok, azokat ki is kell majd szolgálni. Ekkor már a logisztika is szerepet kap, hiszen mozgatni kell a munkásokat a paksi fejlesztéshez. Ha pedig a Paks II. kivitelezési munkái befejeződnek, a létesítmény lakóparkként üzemel majd tovább, ami alapot teremthet Kalocsa lakosságának bővüléséhez is.

Tasi László, kézműipari alelnök: a kicsik adminisztrációs terheit csökkenteni

A kézműipari tagozat jellemzően a mikro-, családi és kisvállalkozókat tömöríti. Mivel ezek a legkisebb vállalkozásformák, nagyon fontos, hogy érdekeiket felkarolja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Országos elnökségi tagként az eltelt négy év alatt magam is számos javaslatot továbbítottam az MKIK felé.

Javaslataink az adó- és járulékcsökkentésekre vonatkoznak döntően, mert mindig túl nagy terhelést kap ez a szegmens. Hasonló a helyzet az adminisztrációs és a hatósági megfelelési terhekkel is, ezeket igyekszünk csökkenteni.

A mi tagozatunknak a fő erőssége a szakmaiság. Erre építve különféle szakmai klubokat működtetünk – fodrász, autós, építőipari –, ahol tanfolyamok és továbbképzések zajlanak, a kisvállalkozók megosztják a problémáikat, formálják a jövőképüket és a tanulóképzés is szóba jöhet – ott zajlik az igazi munka. Ide tartozik a mesterképzés is: négy év alatt – 28 szakmában – 162 mesterlevelet adtunk ki. A mesterképzés a szakmai munka csúcsa. Az újabb vizsgák bizonyítják, hogy a mester kiváló szolgáltatást tud nyújtani, a technika fejlődésével lépést tud tartani, illetve képezheti a jövő szakmai nemzedékét.

A kamarai tanácsadás is egy olyan fontos dolog, amit a köztestület a vállalkozásoknak nyújt. Ingyenes tanácsadást biztosítunk, valamint pályázatfigyelést, követjük a jogszabályváltozásokat, a pénzügyi finanszírozási lehetőséget, tanfolyamokat szervezünk stb.

Tevékenységünk persze együttműködések nélkül kevéssé lenne hatékony, ezért megállapodások születtek különböző érdekképviseleti, szakmai szervezetekkel, például a városi ipartestületekkel.

2018-ban a város 650 éves évfordulójára rendeztük meg az Évszázadok öröksége című gazdaságtörténeti kiállítást. A tárlaton a kecskeméti nagyipar mellett a céhes mesteremberek munkáját is bemutattuk, ami kiemelte, hogy mekkora szükség van mind a kettőre – és ez ma is így van.

A legfontosabb tervem a szakmai utánpótlás nevelése, ehhez egy ifjúsági tagozatot kívánunk létrehozni hamarosan. A szakmai utánpótlás mindennél fontosabb: ne menjenek el külföldi munkákra a fiataljaink, hanem maradjanak itthon, és ehhez minden segítséget adjunk meg nekik.  A tanácsadástól kezdve a vállalkozásindításig. A szakmákat népszerűsítenünk kell, bemutatni magas színvonalukat, az innováció jelenlétét az ő munkájukban is, a továbbtanulási lehetőségeket, a nyelvismeret szükségességét. Felmutatni, mit is jelent ma egy szakma gyakorlása.

Emellett szeretném erősíteni megjelenésünket az internet világában, a kamara honlapján, a közösségi médiában, hiszen efelé halad az élet. Tagjainkat, vállalkozóinkat is erre ösztökélném, fogalmazzák meg terveiket a fenntartással, a fejlődés jövőbeni irányával kapcsolatban.

A koronavírus érdekes helyzeteket teremtett, például előtérbe kerültek a távkonzultációk, amit előtte is lehetett volna működtetni. Kevesebb idő, több kapcsolat - érdekes tapasztalatokat eredményezett, amit szeretnénk a jövőben beépíteni a munkánkba. A mesterséges intelligenciával is feltétlenül szükséges foglalkozni, amivel számolnia kell minden vállalkozónak.

A megye egész területére ki kell terjeszteni a kapcsolatainkat, hogy azok ne csak néhány nagyvárosra korlátozódjanak. Az új tagozati vezetés, úgy gondolom, biztosítéka lesz a megújulásnak.