Tizenkét dobogós helyből nyolc – A Katona mateksikerének titkai

A 9-től a 12. évfolyamig terjedő gimnáziumi kategóriában a 12 dobogós helyből nyolcat a kecskeméti Katona József Gimnázium tanulói hoztak el a napokban kihirdetett MATEGYE megyei matematikaversenyen. Az elképesztő sikerről, hátteréről és az iskola specialitásairól beszélgettünk Szabó István Sándor igazgatóval.

Volt már példa a verseny történetében hasonló eredményre?

Tudtommal példátlan, hogy egy iskola ilyen szép sikereket érjen el egy adott évben. Korábban előfordult, hogy hasonló teljesítményt nyújtott iskolánk a megyei matematikaversenyen, de most azt is felülmúltuk. Én azonban nem csak azt emelném ki, hogy a 12 dobogós helyből nyolcat mi szereztünk meg – és minden első helyezést is tanulóink nyerték –, hanem azt is, hogy a döntőbe 41 tanulónk jutott be, akik közül 16-ot díjaztak is. Van olyan évfolyam, ahol mindhárom dobogós a mi gyerekünk. Tehát itt nem arról van szó, hogy egy-két zsenivel büszkélkedhetünk, hanem sokkal inkább arról, hogy tömegeket tudunk mozgósítani. Szerintem erre sem volt még példa a verseny történtében.

Elemezték a sikert? Mi állhat a hátterében?

Ez nagyon sok tényezőn múlik, elsősorban a tanulókkal közösen elvégzett munka, és persze némi szerencse is kell hozzá. Úgy látom, hogy a siker gyakran beindít egy öngerjesztő folyamatot. Az eredmények híre eljut a szülőkhöz, és mivel van lehetőségük a középiskolák között válogatni, a jobb képességű tanulók vagy elhivatottabb szülők gyerekei szívesen jelentkeznek a sikeres intézménybe, az új tanulókkal azután további eredményeket lehet elérni, és így tovább.

A tehetséggondozó munka első lépése a kiválogatás, azaz a felvételi vizsga. Fontosnak tartjuk, hogy minden jelentkező az írásbeli mellett szóbeli vizsgát is tegyen, hiszen arra is kíváncsiak vagyunk, hogy milyen a kisdiákok személyisége, élőszóban hogyan adják át a gondolataikat.

Természetesen a pedagógusok szerepe alapvetően meghatározó az eredményeinkben.
A tantestületünk, és ezen belül a matematika munkaközösségünk kiváló szakemberekből áll, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek a tehetséggondozásban.
A mostani sikerből is sokan kivették részüket: dr. Nádháziné Borbola Éva, Nagyné Viszmeg Edit, Kovácsné Szipán Andrea, Reiter István és Csordás Péter tanítványai jeleskedtek a versenyen.
Persze nem a versenyeredmények a legfontosabbak: ez csupán a jéghegy csúcsa, vagy számunkra jelen esetben a matematika ünnepe. Főként a mindennapokban kell matematika szakos kollégáimnak sokat tenni azért, hogy a matematika se legyen mumus, és minden tanuló sikeres érettségit tehessen. Nemcsak az órákat kell jól megtartaniuk, hanem a tanórán kívüli programok is nagyon fontosak. Az iskola specialitása, hogy a legkülönfélébb tantárgyakból tudunk szakköröket indítani, így természetesen matematikából is. Ezt soha nem mi erőltetjük, mindig a tanulók jelentkezése alapján áll össze egy-egy csoport.

Biztosan nagyon sokat jelentett a sikerben a négy éve elindított matematika tagozatunk is, ez a képzés mostanra egyértelműen igazolta, hogy jó döntést hoztunk.
Ezen felül a matematikából legtehetségesebb tanulóink többféle tehetséggondozó programra is eljutnak. A városi matematika szakkör, a veszprémi Erdős iskola és budapesti „Repülő iskola” is befogadta diákjainkat és rendszeresen foglalkozik a fejlesztésükkel.

Más tárgyak, műveltségi területek esetében hogy szerepelnek a tanulóik?

A matematikán túl is van élet gimnáziumunkban. Szinte minden évben eljutunk a különféle országos versenyek döntőjéig magyarból, történelemből, idegen nyelvekből, fizikából, kémiából, biológiából, földrajzból. Versmondóink, diákszínjátszóink városszerte ismertek, és országos díjakat is rendszeresen szereznek.
A művészetek és a kultúra szerepe is hangsúlyos iskolánkban.
Nagyon sok színházbérletesünk van, és sokrétű a kapcsolatunk a Katona József Színházzal. Gyakran meghívnak bennünket főpróbákra, beavató színházi foglalkozásokra. Januárban pedig iskolánkban tartják az egyik előadásuk premierjét.
A gimnáziumi éveik alatt minden osztályunk legalább kétszer ünnepi műsort készít. Ilyenkor magunk is elcsodálkozunk a sok tehetséges versmondót, néptáncost, énekest és zenészt látva, hallva.
Kiállítások, sikeres pályázatok bizonyítják, Katonás képzőművész palánták tehetségét.
Az évente többször megrendezett komolyzene-hangversenyeken mindig megtelik a dísztermünk.
Kórusunk létszáma folyamatosan gyarapodott ez elmúlt évek során, mostanra már vegyes karral is büszkélkedhetünk.
A sportélet is nagyon élénk a Katonában. Lelkes kollégáim rendszeresen táborokba viszik a gyerekeket, ősszel túrázás, természetjárás, barlangászat, sziklamászás, télen síelés, snowboard, tavasszal kerékpártúrák, nyáron pedig következnek a vízitúrák. A versenysport is folyamatosan jelen van a tanulók életében. A röplabdás sikereinkről azt hiszem, mindenki tud, ezen kívül labdarúgóink és kosarasaink is bontogatják szárnyaikat. Az egyéni sportágak képviselői közül válogatott vízilabdázó, kajak-kenus, ökölvívó és kerékpárosok is vannak tanulóink sorában.

Hány tanuló jár a Katonába, és milyen a felsőoktatási felvételi arány?

Összesen 700 diák jár a 24 osztályunkba. Végzőseink 95 százaléka érettségi után azonnal bekerül az egyetemekre, méghozzá a legnépszerűbb karokra, képzésekre. Örülünk, hogy a tanulóink döntő többsége eléri a célját, nem kell éveket várnia, tovább készülnie, kompromisszumot kötnie. Úgy érezzük, hálásak is ezért, rendszeresen és szívesen visszajárnak hozzánk egyetemi éveik alatt, sőt még később is. Beszámolnak életük alakulásáról, sikereikről. Gyakran megfogalmazzák, hogy felnőttként is a Katona közösségéhez tartozónak tarják magukat.

Mit kell ehhez másképp tenni? Mi van az eredmények mögött?

Nincs titok, nagyon sok következetes munka szükséges ehhez. A kollégáim lelkesen, és gyakran a szabadidejüket feláldozva nevelnek, oktatnak, szervezik a különféle programokat. Ez a lelkesedés azután jó esetben a tanulókra is átragad.

Mi a vezetés stratégiája, hol találjuk a rendszer lényegét?

A vezetés feladata, hogy az oktatás feltételeit igyekezzen minél zavartalanabbá tenni. Az iskola profilját pedig a tantestülettel közösen alakítottuk a jelenlegi formára. A képzéseket, tagozatokat, a szülői és tanulói igényeket figyelembe véve határoztuk meg.
A hatosztályos gimnáziumunkban évfolyamonként egy humán és egy reálosztályt hoztunk létre.
A négyosztályos képzésben pedig olyan tagozatok működnek, hogy akár a humán, akár a reál műveltségi területek felé orientálódhassanak a gyerekek.

Hogy működik ez a gyakorlatban? Vegyük például az aktuális siker nyomán a matematikát…

Négy évvel ezelőtt indult el a matematika tagozat. Itt heti hat órában tanítjuk a tárgyat. Ebben a képzésben a munkát megosztva két kolléga tanít minden csoportot. Ez ehetőséget biztosít arra, hogy a pedagógusok még intenzívebben elmélyedjenek egy-egy tananyagrészben. Ezen a tagozaton a matematika mellé erősített fizikát párosítunk.

A biológia tagozaton az emelt szintű biológiához magasabb óraszámú kémia társul, ami kiváló alapot ad a vegyész, orvosi vagy például a gyógyszerészeti képzésekhez.
Elmondhatjuk, hogy elsősorban ezeknek a képzéseknek köszönhetően a végzősök mintegy 45 százaléka valamilyen természettudományos pályára kerül, ami azért is nagy dolog, mert köztudott, hogy válságban van a természettudományos oktatás – azt gondolom, hogy mi teszünk azért, hogy ez ne így legyen.

Ezt akár az iskola profiljaként is kezelhetjük?

Érdekes, ezt én nem merném így meghatározni. Inkább olyan klasszikus nagy gimnázium vagyunk, amelyben a tehetséggondozás minden területen megjelenik. Minden gyerekről megpróbáljuk kideríteni, hogy mi az, amiben tehetséges, és a fejlesztését ennek megfelelően végezzük. Ezért például az utolsó két évben minden diákunknak felkínáljuk azt a lehetőséget, hogy maguk válasszanak olyan tantárgyakat, amelyeket többletórában szeretnének tanulni. Iskolánkban ez a kínálat 18 tantárgyból áll. Így a választásuk alapján intenzíven fel tudnak készülni, akár az emelt szintű érettségire is.

Az idegen nyelvekről még nem beszéltünk.

Végzőseink már évek óta 95 százalékos arányban rendelkeznek nyelvvizsgával. Nagyon sokan ezt az emelt szintű idegen nyelvi érettségi alapján szerzik meg. Közismert, hogy 2020-tól már csak úgy kerülhet valaki a felsőoktatásba, ha a sikeres érettségi mellett nyelvvizsgát is szerzett. Ettől már nem vagyunk nagyon messze, de itt még akad egy kis tennivaló: a 100 százalékot el kell érnünk, nehogy emiatt maradjon le valamelyik diákunk az egyetemi felvételiről.

Nagy hagyománya van nálunk a két tanítási nyelvű oktatásnak. Az eddigi tapasztalatokra építve a magyar-angol két tanítási nyelvű képzés mellé 2018 őszétől elindítjuk a magyar-német két tanítási nyelvű tagozatot is. Úgy gondoljuk, hogy erre a négy évfolyamos gimnáziumi képzésre növekvő igény van Kecskeméten.

Iskolánkban öt féle idegen nyelvet oktatunk: az angol és a német franciát, spanyolt és olaszt is.
A nyelvtanulás iránti motivációt sokszor különféle tanórán kívüli idegen nyelvű programok formájában valósítjuk meg. Ezeken az alkalmakon a tanulók jobban megismerhetik a népek kultúráját, szokásait, gasztronómiáját, zenéjét. Gyakran fogadunk külföldi diákokat, ami felpezsdíti az osztályok életét. Rendszeresen szervezünk külföldi utakat, testvériskolai kapcsolatokat is ápolunk.
Idén tavasszal megalakítottuk a német-magyar ifjúsági klub kecskeméti szervezetét, amely minden német nyelvet tanuló diák számára nyitva áll. A klub azt hivatott szolgálni, hogy a két nép fiataljai közelebb kerüljenek egymáshoz, megismerjék egymás szokásit, kultúráját, és természetesen rendkívül jó nyelvgyakorlási lehetőséget is biztosít.

Van-e leleplezhető tervük, dédelgetett álmuk?

Természetesen, mindig tervezünk, több célunk is van, hiszen a pedagógus optimista, hisz a jövőben.
Egyik szakmai célunk a már említett német-magyar két tanítási nyelvű oktatás bevezetése. Szeretnénk, ha ez a tagozat is beváltaná a hozzá fűzött reményeinket.

Régi nagy vágyunk teljesülne, ha végre felépülhetne az udvaron egy sportcsarnok. A nyolcvanas évek óta tervezi az iskola ennek megvalósítását, de soha nem volt rá fedezet, pedig a szükségességét senki nem vonta kétségbe.

Végezetül szeretnénk az eddigi eredményeinket megtartani, ahol ez lehetséges, még javítani is rajtuk.
Fontos, hogy minden diákunk elégedetten és sikeresen búcsúzzon tőlünk az érettségi után, és útravalóul magával vigye a sokat emlegetett Katonás közösségi érzést.