Hit- és erkölcstan oktatás: Isten szerető gondoskodását kívánják megmutatni

Minden évben május 20-ig kell jelezniük a szülőknek az iskola felé, ha a következő tanévben gyermeküket nem etika, hanem hit- és erkölcstan órára kívánják járatni. A kecskeméti keresztény felekezetek több ezer gyermeknek tartanak hittanórákat az oktatási rendszer nyújtotta keretek között.

Az erkölcsi nevelés 2013 szeptemberétől jelent meg önálló tantárgyként a magyar iskolarendszerben. Lehetőség van azonban arra, hogy a tanulók ehelyett hit- és erkölcstan oktatásban részesüljenek. A leendő elsősök esetében mindig az iskolai beiratkozásnál kell erről nyilatkozni, más tanulóknál az etikáról a hit- és erkölcstan órára történő átjelentkezés igényét május 20-ig kell jelezni az intézmény felé.

E határidőhöz közeledve kerestük meg a kecskeméti felekezeteket, és tettük fel nekik a kérdést, nagyságrendileg a város hány iskolájában tartanak hit- és erkölcstanórákat, és hány diákot érnek el ily módon? Arra is kíváncsiak voltunk, a tanulók milyen arányban kerülnek ki a gyülekezetekhez szorosan kötődő családokból, illetve milyen eredménnyel sikerül integrálniuk őket a közösség életébe. Emellett főállású hitoktatókat kértünk arra, mondják el, szerintük miben ad mást (többet) a hit- és erkölcstanóra az etikaóránál. Alább felekezetekre lebontva találják a beérkezett válaszokat.

Római katolikus hitoktatás

A Kecskeméti Római Katolikus Főplébánia egyházi és világi hitoktatói hetente összesen egy híján háromszáz hittanórát/foglalkozást tartanak. Az óvodásokat is beleszámolva, egészen a 12. évfolyamos tanulókig bezárólag összesen majdnem 3100 gyermeket, fiatalt érnek el. Legnagyobb számban az általános iskolásokat tudják ily módon megszólítani: hittanosaik nyolcvan százaléka ebből a korosztályból kerül ki. A hittanórák jelentős hányadát a 9 főállású és a 7 óraadó világi hitoktató tartja, de a plébánosnak és a káplánoknak is vannak óráik.

– A Főplébániához tartozó hittanosoknak legföljebb a tíz százaléka jön valóban vallásgyakorló családból – mondja Finta József általános helynök, a Kecskeméti Római Katolikus Főplébánia plébánosa. – Az iskolai hitoktatás tehát elsősorban az evangelizáció, a megszólítás, a kedvcsinálás céljait tűzheti ki maga elé. A többre hajlandóknak, többre lelkesíthetőknek próbálunk egyéb hittanos foglalkozásokat és rendezvényeket szervezni a Plébánián, a templomban, a Közösségi Házban.

Fekete Gábort fiatalként vonzotta a papi pálya, de nem mert elindulni azon az úton. Így végül civilként hallgatott teológiát, kezdetben kíváncsiságból, míg rá nem jött, hogy a hitet így is tovább tudja adni. A családapa jelenleg a 27. tanévét végzi hitoktatóként – egyike a Főplébánia főállású hitoktatóinak –, időközben pedig állandó diakónussá is szentelték.

– Az erkölcstan, az etika alapvetően az ember eszére szeretne hatni és a szép érzékére, hogy legyél jó, szeresd az állatokat, védd a környezetet, és olyan értékeket állít a középpontba, mint a család vagy az egészség. A hittan ugyanakkor az előbb említettek mellett egy személyes találkozásra hív meg mindenkit azzal, aki őt és az egész világot megteremtette – fejti ki Fekete Gábor. – Tanárok között mindig van egy kis rivalizálás, hogy kinek a tantárgya „fontosabb”. Ebben a rangsorban a hittan az általános vélekedés szerint hátul kullog. De ha megnézzük, melyik az a tantárgy, amelyik végigkísér mindenkit egy életen keresztül, akkor az a hittan! Mindenkinek meg kell válaszolnia élete nagy kérdését: Mi értelme volt? Hogyan éltem? Hová jutottam? Merre tart az életem? Van-e folytatás a halál után? Ezekre a kérdésekre nem biztos, hogy tud válaszolni az erkölcstan a maga jó, de nem teljes válaszaival.

A Szentcsalád Plébánia a Széchenyiváros általános iskoláiban – köztük egy egyháziban – és óvodáiban végezi munkáját, és a város két középiskolájában, kollégiumában. Összesen közel 850 tanulót érnek el. A munkát három főállású és két részmunkaidős kolléga látja el, illetve a káplán is segít az oktatásban. Az állami iskolákban megszólított diákok közel tíz százaléka kötődik a Szentcsalád Plébániához, és ennek kevesebb mint felét teszik ki azok a tanulók, akiket a családjaikkal együtt sikerült megszólítaniuk, és a plébánia közösségébe integrálniuk. Az egyházi iskola – Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda – diákjai egy kicsivel nagyobb arányban vesznek részt a közösség életében.

Darabosné Kerekes Mónika negyedik éve dolgozik a Szentcsalád Plébánián, mint okleveles, főállású hitoktató, de összességében kb. tizenöt éve szolgál ezen a területen. A plébániai munkája előtt két évet etika órákat is tartott egy általános iskolában, így van összehasonlítási alapja:

– A közösségi élmény az a többlet, amit a hitoktatás fel tud mutatni az erkölcstannal szemben. Utóbbi a szociális képességekre és az illemtanra helyezi a hangsúlyt, és kevés olyan gyakorlati és közösségi élményt nyújt, amivel az egymás közötti kapcsolatokat mélyíteni lehetne. A hitoktatás során a személyesen megtapasztalt élményeket, Isten szerető jelenlétét, gondoskodását szeretném átadni diákjaimnak. Az Ő szeretete motivál arra, hogy a diákoknak az Ő hatalmas jóságáról tanítsak, egy olyan utat mutatni, ahol Isten törvényei szerint élni jó, amiben fontos a másik ember tisztelete és szeretete.

A Szentháromság Plébánia területén kizárólag a Piarista Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda található, így ebben az egy intézményben folyik piarista hitoktatást. Mivel a hittanóra kötelező, ezért etika oktatás nincs az iskolában. Összesen majdnem 1000 gyermeket és fiatalt érnek így el. Már az óvodában is vannak hittanos foglalkozások, ennek felelőse egy hitoktató végzettséggel is rendelkező óvónő. Az általános iskola alsó és tagozatában két-két hitoktató látja el ezt a feladatot, míg a gimnáziumi részben négy hittanár – két szerzetes és két pedagógus – tartja a hittanórákat. Emellett a kollégiumban plusz egy hittanár fogja össze a hitéleti teendőket.

– A hittanárok mellett a hitre nevelésben fontos, bár nem formális szerepe van a tagozatvezetőknek, osztályfőnököknek, mentálhigiénés pedagógusoknak, iskolapszichológusnak is. És nem utolsó sorban az iskolában nem tanító, már nyugdíjban lévő piarista szerzetesek is aktívan bekapcsolódnak számos hitéleti programba: felkészítik őket az elsőáldozásra és a bérmálásra, diákmiséket mondanak, a ministránsokkal foglalkoznak – mondja el Nagy Attila SchP, a Piarista Iskola lelkipásztori felelőse. Hozzáteszi: az iskolai keretek között történő hitoktatás mellett vannak kisebb létszámú plébániai hittanos csoportok is.

Református hitoktatás

A református hitoktatás két terepen zajlik: egyfelől a város számos óvodájában és iskolájában, másrészről a Kecskeméti Református Egyházközség saját fenntartású oktatási intézményeiben végzik az evangélium hirdetésének szolgálatát.

– A városi hitoktatás jelentősége annak ellenére megmaradt, hogy református oktatási intézményeink jelentős számban összegyűjtötték az egyházi iskola iránt érdeklődő gyermekeket. A város területén jelenleg 24 óvodában, 23 általános, illetve középiskolában vagyunk jelen hitoktatóink által. Így közel 1100 hittanos gyermekkel van kapcsolatunk hétről-hétre. Ezt a sokszínű szolgálatot 14 hitoktató és gyülekezetünk egy lelkipásztora végzi – foglalja össze Pál Ferenc, városi hitoktatásért felelős lelkész.

Stefanut-Győrfi Hajnal 19 éve dolgozik református hitoktatóként. Jelenleg három városi iskolában tanít.

– Sokszor volt a pályafutásom alatt olyan pillanat, amikor elbizonytalanodtam a nehézségek láttán. A gyerekek szeretete, ölelése, az a sok köszönet és kedves pillanat, amelyekkel fogadtak, amikor közéjük mentem, mindig ráébresztett arra, hogy értük „megéri” végeznem mindazt, amire elhívást kaptam attól az Úrtól, aki „nevemen szólított” és azt mondta nekem, „enyém vagy”!

– Az iskoláknak nem egyszerű termet, illetve megfelelő körülményeket biztosítaniuk a hittanórák számára az intézmények adottságai miatt – mondja a nehézségekről Stefanut-Győrfi Hajnal. – Nehezen kivitelezhető a szakmai kommunikáció is, hiszen mi, hitoktatók nem vagyunk a nevelőtestület tagjai, sőt a tanári szobába is ritkán jutunk be, hiszen sokszor szélben-hóban-fagyban-esőben-kánikulában vándorolnunk kell az iskolák között.

– A hittanórákat tantárgyi integráció jellemzi, hiszen van helye az éneknek, a természettudománynak, a történelemnek, a művészetnek, az irodalomnak és még sorolhatnám. De a legfontosabb pillére mégis az az Úr – hangsúlyozza a református hitoktató –, aki megalkotta mindazt, ami körülöttünk van, aminek a részei vagyunk és nemcsak megalkotta, hanem minden egyes napot az Ő gondviselésében élhetünk meg! Ezen felül a hittanórák és a nyári táborok megtanítanak bennünket közösségben élni, gondolni a másikra is, önzetlenséggel fordulni embertársunkhoz, segíteni, meghallgatni a társainkat, óvni, őrizni és gondját viselni a ránk bízott természetnek, és ami a legfontosabb: azzal a lelkülettel élni ebben a világban, ami Jézusban is megvolt. Ezért ajánlom a hittanórákat. Nem egyszer mondta már nekem szülő, hogy a gyereke sokat változott, amióta hittanra jár, és sokkal együttérzőbb, körültekintőbb, mint előtte volt!

A Kecskeméti Református Általános Iskolában jelenleg közel 700 diák vesz részt református hitoktatásban. A gyerekek közötti munkát 8 hitoktató, 3 egyházi éneket tanító kolléga végzi, míg a konfirmandusokkal 1 lelkész foglalkozik. Törekednek arra, hogy a családokat is megszólítsák, illetve arra bíztatják felsős diákokat, hogy bekapcsolódjanak a gyülekezet ifjúsági csoportjaiba. A végzős nyolcadikosok a tanév végén konfirmációi vizsgát tesznek, azonban a fogadalomtételen csak azok vesznek részt közülük, akiknek fontos, hogy a gyülekezet előtt is elkötelezzék magukat Isten követésére.

A református hittanórák fő célja kapcsán Komádi Róbert intézeti lelkész így fogalmaz: – A Biblia történeteivel és a hit hőseinek megismertetésével példát adunk a tanulók elé arra vonatkozóan, miért Isten útja az egyedüli jó út. Mindezeken felül megtapasztalhatják, hogy soha nem vagyunk egyedül, van, aki figyel ránk, szeret minket és gondunkat viseli.

A Kecskeméti Református Gimnázium kicsivel több, mint 700 tanulójából mintegy 570-en a református hittancsoportokba szerveződnek. A többiek katolikus vagy evangélikus hittanórákra járnak. Diákjaik előszeretettel választják a hittant, mint érettségi tárgyat. A hit- és erkölcstanoktatás szolgálatát két lelkipásztor-vallástanár és egy vallástanár-történelem szakos tanár biztosítja, de emellett több másik tanár is rendelkezik vallástanári képesítéssel.

Vincze Árpád református lelkipásztor, vallástanár küldetésük lényegét Péter második levelének 5. versével foglalja össze: „hitetekben mutassátok meg az igaz emberséget, az igaz emberségben ismeretet”. Mint mondja, a hittanórákon a diákok egyszerre ismerkednek a keresztyén hitélet megélésének gyakorlatával és ennek erkölcsi következményeivel, valamint sajátítanak el biblia-, hitvallás-, egyház- és vallásismereti, egyháztörténeti és erkölcsi alapismereteket. Emellett fontos számukra, hogy a személyesség, a közösségformálás, a lelki életben való kísérés hangsúlya mindvégig megmaradjon.

Evangélikus hitoktatás

A Kecskeméti Evangélikus Egyházközég jelenleg a város 9 iskolájában tudja megoldani az evangélikus hitoktatást, összesen 130 diák részére. Néhány kivételtől eltekintve a tanulók mindenhol kiscsoportokat alkotnak. Egy főállású hitoktató segíti a szolgálatukat. A két lelkész azokat az állami iskolai órákat tartja, amelyek a hitoktató órarendjébe nem férnek bele, illetve a református iskolába járó evangélikus diákok hitoktatását végzi.

– Soha nem gondoltuk, hogy az iskolai hit- és erkölcstan bevezetése a gyülekezeti aktivitás ugrásszerű megemelkedésével jár majd – mondja Hulej Enikő. – A cél elsősorban az Úr Jézusról való bizonyságtétel és a bibliai alapozás, lelki erősítés, s hogy ha majd eljön az ideje, és Isten személyesen megszólítja őket, akkor el tudjanak indulni a tudatos Krisztus-követés útján. Mindazonáltal azokat a családokat, akik a hitoktatásban kapott élmények és meghívások hatására mégis eljönnek alkalmainkra, mi imádságos szívvel és hálával fogadjuk – fogalmaz a gyülekezet másodlelkésze. Hozzáteszi: az evangélikus hit- és erkölcstan órákra való jelentkezésnek sem a keresztség, sem az evangélikus egyházhoz való tartozás nem feltétele.

Lázár Anikónak ez a hatodik – Kecskeméten a második – tanéve, amelyben végzett hitoktatóként dolgozik. De előtte tanítói munkája mellett is évekig részt vett a hittanoktatásban.

– A szolgálat legszebb része – mondja a hitoktató –, amikor azt láthatom, hogy a hallottak alapján egy-egy gyermek szívében őszinte érdeklődés ébred az Úr Jézus iránt, és kezdik komolyan venni Őt, vagy amikor valamelyikükkel jól el lehet beszélgetni Isten dolgairól. A nehézség pedig ennek az ellenkezője, amikor valakiről sugárzik, hogy csak azért van ott az órán, mert ide íratták be, de szíve szerint egészen máshol szeretne lenni.

Az evangélikus hitoktató szerint a hittanóra abban tud többet adni az etikaóránál, hogy itt beszélhetnek arról az Istenről, akinek mindannyian az életünket köszönhetjük.

– Az emberi együttélés szabályai nem az emberektől származnak, hanem a Teremtő Istentől, aki jót akar az Ő teremtményeinek. A boldog élet egyedül ezzel a Teremtő Istennel való élő kapcsolatban valósulhat meg, Jézus Krisztuson keresztül. Ha viszont Őt figyelmen kívül hagyjuk, akkor sem ebben az életben, sem az örökkévalóságban nem lehetünk boldogok – fogalmaz Lázár Anikó.

Baptista hitoktatás

A Kecskeméti Baptista Gyülekezet hitoktatói a város kilenc állami fenntartású iskolájában tartanak órákat, tanévenként átlagosan 35-40 gyerek számára. A legtöbb intézményben az egyház főállású hitoktatója látja el ezt a feladatot, egy fő segíti ki a munkáját két iskolában. Egyikőjük sem avatott lelkész, de mindketten pedagógiai és teológiai végzettséggel rendelkeznek és gyakorló szülők.

Tanítványaik közel fele olyan családból kerül ki, akik nem rendszeres látogatói az istentiszteleteiknek. Ugyanakkor ebben a tanévben kb. 50 általános iskolás és kb. 20 óvodás korú gyermek látogatja heti rendszerességgel a vasárnapi istentiszteleteket a gyülekezetükben. A különbség oka, hogy több baptista család gyermeke is egyházi iskolába jár, és ott más felekezeti hittant tanul.

A hitoktatás vonatkozásában nincs kötelező gyülekezetlátogatás. Egyházi háttér nélkül is, bárki számára nyitott a lehetőség, hogy a baptista hittant válassza.

Vetési Kornél 2012-ben végzett a teológián, és azóta dolgozik főállású hitoktatóként.

– Az élet értelme egyedül az Örökkévaló Istennel való kapcsolatunk. Olyan pályát szerettem volna már gyerekként, ami ezt a célt szolgálja – mondja motivációjáról. – Azt szoktam mondani a gyerekeknek, hogy fontos a matek és a magyar, mert a következő nyolcvan-kilencven évedet meghatározza, hogy mennyire sajátítod el, a hittan ellenben az örökkévaló életedet befolyásolja…

Nem célja gyülekezeti tagokká tenni sem a gyerekeket, sem a szüleiket. Sokkal inkább megszerettetni akarja velük Isten Igéjét, és megismertetni Jézus Krisztust, hogy amikor majd felelős döntéseket hozhatnak, tudják, mire mondanak nemet vagy igent. A baptista hitoktató sok esetben egyetlen gyermeknek tartja az órát, és a legnagyobb csoportja is csupán öt fős. Mint mondja, így jut idő bőven játékra, beszélgetésre is.

– Azt tartom szem előtt – fogalmaz a baptista hitoktató –, hogy arra a 45 percre megpihenjenek, felüdüljenek, kiszakadjanak a „darálóból”. A szeretetteljes légkörben tapasztalják meg a szerető Isten jelenlétét. A Vele való kapcsolat nem hideg tudás, ami csak az elmét csiszolja, hanem lelki és szellemi érintés, amit csak Ő adhat. Olyan muníció, amihez az életük bármelyik szakaszán visszatérhetnek.

Összeállította: Zsolczainé Vitális Judit