Miért változik húsvét ideje?
2017.04.14. 17:05
Elmagyarázzuk, miért mozgóünnep húsvét, holott Jézus feltámadása nyilvánvalóan egy jól datálható, hónaphoz, naphoz köthető esemény.
Húsvétkor Krisztus harmadnapra történő feltámadását ünnepli a keresztény világ, az ateisták pedig a nyuszit és a sonkát. Mozgóünnepről van szó, vagyis március 22 és április 25 között évről-évre folyamatosan változik, legalább amatőr csillagászati ismeretek nélkül senki nem tudná maga meghatározni húsvét vasárnapjának dátumát. Ez azért furcsa, mert miként Jézus születését, úgy kereszthalálát és feltámadását is nyilvánvalóan adott napokhoz lehet kötni. De nem kötjük.
Koltay Erika néprajzkutatót, a Néprajzi Múzeum múzeumpedagógusát kérdeztük.
“Definíció” szerint húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. A napéjegyenlőség általában március 21-ére esik, (idén március20.) ezen a napon halad át Földünk az úgynevezett tavaszponton, ami az égi egyenlítő és az ekliptika metszéspontja.
Megeshet, hogy égi kísérőnk már március 21-én kikerekedik, ha pedig ez épp egy szombati nap, akkor március 22. húsvét vasárnapja – ez a legkorábbi időpont. Az is lehet, hogy a telihold csak a napéjegyenlőség utáni 29. napon ragyog fel, ami így április 18. És ha ez a nap éppen vasárnap, akkor még hetet adjunk hozzá, míg megkapjuk a húsvét lehető legkésőbbi időpontját: április 25.
Ez így teljesen rendben is van, csak éppen a mi szoláris évszámításra edzett agyunk nem képes befogadni, hogy egy adott napra datálható eseményt 35 napon keresztül “elszórva” ünnepeljünk. A titok nyitja a lunáris, azaz a Hold mozgását alapul vevő időszámítás, ami sokáig egyeduralkodó volt az ókori világban és a zsidó kultúra még ma is így számol.
A zsidó időszámítás szerint a két újhold közötti időszak jelentette a hónapokat, a szerint viszont a kora kereszténység idején, főként Keleten a keresztény húsvét dátuma mindig ugyanaz: Niszán hónap 14-vel kezdődött. Nyugaton viszont már akkor is Niszán 14-ét követő vasárnapra tették húsvét ünnepét.
A zsidóság legnagyobb ünnepe a zsidó húsvétnak is nevezett Pészah. A tavasz kezdetének, a kovásztalan kenyérnek, az Egyiptomból való szabadulásnak és az árpának szentelt nyolcnapos ünnep, régi korokban ilyenkor mutattak be bárányáldozatot. Kezdete pedig a napéjegyenlőség utáni – már említett – első holdtölte, Niszán hónap 14. napja.
[ A cikk a hirdetés után folytatódik! ]
Pészah kezdete előtt van a széder este, a keresztény hagyomány szerint nagycsütörtök, amikor Jézus részt vesz az utolsó vacsorán, és megjósolja Péternek, hogy mire a kakas hármat kukorékol, a tanítvány háromszor tagadja meg mesterét. Így is történt, nagypénteken Jézust megfeszítették, meghalt a kereszten és még napnyugta előtt eltemették, ez volt tehát Niszán 14-én, amikor a Hold fázisában telihold ideje volt. Harmadnapra pedig feltámadott.
Péntektől vasárnap hajnalig nem telt el háromszor 24 óra, ez elsőre inkább csak két napnak tűnik, pedig három. Pénteken napnyugta után ugyanis már szombat volt, Jézus halálának 2. napja, szombat napnyugta után pedig már vasárnap, a harmadik nap, amikor Jézus feltámadt– magyarázza Koltay Erika.
Ennek szellemében a húsvéti ünnep az őskeresztények számára dátumhoz köthető volt, Niszán 14-én kezdődött függetlenül attól, hogy az a hét mely napjára esett.
Aztán 325-ben a mai Törökország területén fekvő Nikaia városában összeültek a tudós egyházatyák. Ez volt a nikaiai vagy niceai zsinat, ahol számos egyháztörténeti jelentőségű döntés mellett egyszer és mindenkorra elhatározták, hogy húsvét ünnepét függetlenítik a zsidó hagyományoktól. Hogyan? Egy héttel eltolták az egészet, így született a holdtölte utáni első vasárnap kitétel.
Megtehették volna, hogy a julián naptár szerint meghatározzák a dátumot, de inkább – talán a hagyományokhoz ragaszkodva – a mozgó ünnepet választották.
Ráadásul ők még március 21-ét rögzítették a tavaszi napéjegyenlőség napjának, amelyből a későbbiek során további számítási nehézségek, eltérések adódtak.
forrás: 24.hu
fotó: MTI
percről percre
-
12-08
20:55Ünnepvárás a Vásárhelyi Pál Iskolában -
12-08
20:10Folyamatos a Széktói Stadion modernizációja -
12-08
19:06Esti gyors - A nap hírei 1 percben -
12-08
18:43Csomagautomatákról és postapartneri-hálózatról egyeztet Kecskemét polgármestere -
12-08
18:39Újabb áldozatot követelt a lakástűz -
12-08
17:56Vita Kecskemét jövő évi költségvetéséről -
12-08
16:36Kamion ütközött vonattal Kunszentmárton határában -
12-08
16:11Christian Wolff: a Mercedes-gyár munkatársai megérdemlik a magas szintű bérfejlesztést -
12-08
16:03Zajlik a téli felkészülés a Volánbusznál -
12-08
15:20Kezdődhet Kecskemét és Ballószög víziközmű-hálózatának fejlesztése -
12-08
14:4745 millió eurós beruházást valósít meg a Nissin Foods Kecskeméten -
12-08
14:131000 forintba kerül majd a havi diákbérlet Kecskeméten -
12-08
13:44Elmarad szombaton a Péczely Saroltával való beszélgetés a könyvtárban -
12-08
12:58Alsóházi rangadóra készül hazai pályán a KNKSE -
12-08
12:49A baloldal frakcióvezetője az elmúlt év nehézségeiről beszélt
fő híreink
-
01-05
16:34Kertitraktor és vonat ütközött -
12-16
08:26Küldöttgyűlés, mesterlevelek és az idei TOP 100 kiadvány a Gazdasági Ablakban -
10-20
14:42Dobogós Kecskemét a donorjelentő kórházak között -
10-02
19:28Százötödik születésnapján köszöntötték Terike nénit -
10-02
11:02Újabb egy évre Finta Zita az egyetem kancellárja -
09-28
16:55Több százan vettek részt a Hosszú utcai ovi Mihály napi vásárán -
09-28
14:24Már az első órában több mint 300 futó a 24 órás futáson -
09-28
13:28Elkezdődött a KARC40 nemzetközi utánpótlás rögbitorna -
09-23
11:45Közel száz kisgyermeket fogad a megújult nyárlőrinci óvoda -
09-22
20:4325 éves a Kecskemét-Aomori Baráti Kör -
09-22
12:19Gereben Lívia megkapja a harmadik kemoterápiás kezelést, majd következik a csontvelő transzplantáció -
09-09
15:07Elkezdődött a Széchenyiváros ünnepe -
05-20
18:23Közösségek hete - Kecskeméti Városi Civil Kerekasztal Találkozójának beszámolója -
02-08
17:19Daniel SPEER Brass Quintet a Rákócziban -
10-18
06:00A siker az embereken múlik - 70 éves az Univer
Hirdetés