Gerillák között - Karáth Kata Kolumbiában
2017.11.04. 07:39
Egy ötnapos konferenciát követően három hónapot töltött Kolumbiában a kecskeméti természetvédelmi újságíró, Karáth Kata. Ez idő alatt őslakos közösségeknél és egy gerillatáborban is járt, valamint tanúja volt a pápa látogatásának is. A kolumbiai kormány 52 év után békült ki a FARC gerillaszervezettel a tavalyi évben, ami a társadalmi viszonyok újraértelmezését teszi szükségessé a latin-amerikai országban. Emellett a gerillaszervezet leszerelésének komoly ökológiai vonatkozásai is vannak. Ezeket a kérdéseket járta körül az említett konferencia, és ez bírta további maradásra a jelenleg szabadúszóként dolgozó újságírót a témagazdag területen.
Galéria
– Hogyan kerültél Kolumbiába?
– Megpályáztam az Earth Journalism Network nevű amerikai független környezetvédelmi újságírói szervezet ösztöndíját, amivel eljutottam Cartagenába (a Karibi-térségben egy város – a szerk.) egy ötnapos természetvédelmi világkonferenciára. A fő téma a kolumbiai konfliktus utáni helyzet volt, és nagy hangsúly került a fajvédelemre. Én eredetileg zoológus vagyok, de tudományos – pontosabban természetvédelmi – újságíróként is az élővilággal, állatokkal, növényekkel, természetvédelemmel kapcsolatos témákkal foglalkozom. A konferenciára – a több ezer kutató mellé – kiválasztottak tíz újságírót a világ minden tájáról, és én is köztük voltam.
– Milyen fontos kérdésekről volt szó az öt nap során?
– Kolumbiában 52 éves polgárháború zajlott több gerillaszervezet részvételével, melyek közül a legjelentősebb a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői, azaz a FARC volt. Négy év tárgyalás után a FARC tavaly novemberben békét kötött a kormánnyal. Ennek most, lassan egy év után kezd látszani az eredménye, és sajnos természetvédelmi szempontból nagyon jelentős hatása van. A gerillákról azt kell tudni, hogy főleg az esőerdőkben és más elhagyatott helyeken éltek, folyamatosan változtatták az élőhelyüket, viszont ahol ők voltak az urak, ott komoly természetvédelmi tevékenységet folytattak. Ha nem is szándékosan – mert ugye főként azért csinálták ezt, hogy ne lehessen a búvóhelyüket felfedezni, de azért még azt is tudni kell róluk, hogy mivel baloldali beállítottságúak, fontos számukra a környezetvédelem is. Az más kérdés, hogy elég kemény eszközökkel – emberrablással, taposóaknákkal, fenyegetésekkel, a drogkereskedelem szabályozásával – tartották fenn magukat. Most, hogy leszerelték a fegyvereket és odaadták az ENSZ-nek, nincs, aki fizikailag őrizze ezeket a területeket. Ezek a területek több mint 50 évig el voltak zárva a kormánytól, meg mindenféle ipari fejlesztésektől, ezért rendkívül magas a fajgazdagság. Egy csomó helyen még soha nem jártak tudósok, és nem is tudják, milyen fajok vannak ott. Attól tartanak a fajvédők és a természetvédelmi szakértők, hogy a kormány nem tud majd időben lépni, hogy ezeket a területeket védelem alá helyezze, őröket rendeljen ki.
Fontos, hogy olyan természetvédelmet alakítsanak ki, ami a gazdasági érdekeket is szem előtt tartja. Legyen olyan terület, amelyhez senki nem nyúlhat, de legyenek olyan területek, pufferzónák, ahol fenntartható módon lehet földművelést végezni, és ezeket úgy tudják alakítani, hogy a madarak, az állatok, a többi élőlény is megélhessen ott, de a farmer se haljon éhen.
Mert az is segítette a gerillaszervezetek kialakulását, hogy ezeknek a farmereknek nem volt miből megélniük. Tehát ez volt a konferencia egyik fő témája, hogy most, hogy itt a béke, mi lesz a természettel.
– A konferencia után tovább keresgéltél, és egy gerillatáborba is eljutottál. A gerillákra milyen jövő vár ebben a helyzetben?
– Nagyjából olyan hétezer gerillát szereltek le, akik most munkanélküliek. Nagyon sokan 13-15 éves korukban csatlakoztak a szervezethez. Írni-olvasni még csak-csak tudnak, de minimális képzetséggel rendelkeznek. Bár azt azért hozzá kell tenni, hogy a gerillák még a dzsungel közepén is próbálták az oktatást megszervezni. A műveltebb társak tanították a kevésbé művelteket, előadásokat tartottak. Másrészt a kommunista jellegű szerveződés miatt náluk a közösség az első, és nem igazán alakult ki személyes jövőképük, hogy mivel szeretnének foglalkozni. Ez pedig most különösen fontos kérdés, mert muszáj nekik tisztességes munkát kapniuk. Nem lehet tudni, meddig lesznek ezekben a táborokban, de annyi biztos, hogy együtt akarnak maradni. Jelenleg próbálják őket átképezni, főként gyakorlati jellegű képzésekkel (pl. cipésznek, varrónak), és azért is mentem a táborba, hogy megnézzem, hogy ezek az átképzések megkezdődtek-e már.
– És mit tapasztaltál?
[ A cikk a hirdetés után folytatódik! ]
– Még nem kezdődtek meg sajnos, mert először mindenkit egy szintre akarnak hozni ilyen általános oktatási képzésben. Csak ezután kezdődnek el az egyéni szakmai képzések, de kérdéses, hogy az állam valóban szán-e majd elég pénzt erre. Már most nagyon sok a külföldi támogatás, több külföldi támogatást kapnak, mint kormánybelit. Alapvetően mégis optimista volt a hangulat, és azt hangsúlyozták, hogy bár hiányoznak nekik a fegyverek, nem sajnálják, mert inkább szóval próbálnak most harcolni, mint karabéllyal. A békeszerződés egy fontos pontja volt ugyanis, hogy politikai párttá alakulnak, ezért a parlamentben minimum öt helyet garantálnak nekik.
– Nehéz lehet egy ilyen népességében is nagyon színes társadalomban levezényelni mindezt…
– Kolumbiában nagyon sokféle eredetű ember él. Nemcsak a spanyol hódítók leszármazottjai, hanem például afrokolumbiai színesbőrűek is, főleg a Csendes-óceán partvidékén, és mindenféle őslakos törzsek. Körülbelül 68 őslakos törzset tartanak számon Kolumbiában, saját nyelvvel, szokásokkal, kulturális háttérrel. A konferencián nagy hangsúlyt kaptak az őslakosok is, mint környezetvédelmi partnerek. Érdekelt, hogy humanitárius szempontból mi a helyzet velük, mennyire vonják őket be a természetvédelembe, milyen terveik vannak a változás szempontjából.
– Láttad a pápát is saját, dél-amerikai közegében. Hogyan fogadták az emberek?
– Pont akkor jött a pápa, amikor Bogotába mentem. 1984 óta nem járt az országban, a békeszerződés megünneplésére érkezett. Mivel Kolumbia erősen katolikus, az emberek teljesen megőrültek. Nem is tudom, mihez hasonlítsam, olyan volt nekik a pápa, mint egy rocksztár vagy ilyesmi (nevet).
– Hogyan befolyásolják majd a szakmai munkádat a Kolumbiában szerzett tapasztalatok?
– Elég erősen befolyásolják, ugyanis vissza akarok menni. Ez még gyakorlatilag a kezdet volt. Most már nagyjából tudom, hogy melyek azok a fő sztori-vonalak, amelyeket tovább szeretnék vinni, és szeretnék kapcsolatban maradni azzal az öt gerillával, akikkel interjút készítettem. A történetük nem addig tart, ameddig megírom a cikket. Vissza akarok térni, ha nem is fizikailag, de kapcsolatban akarok velük maradni három hónap, hat hónap, kilenc hónap, egy év múlva, hogy sikerült-e természetvédelmi őrnek, tánctanárnak, onkológusnak lenni. Illetve komolyabb projekteket akarok kialakítani. Dokumentumfilmet vagy rádiós dokumentumadást lehetne készíteni, és a helyi újságírókat is be akarom vonni.
percről percre
-
12-08
20:55Ünnepvárás a Vásárhelyi Pál Iskolában -
12-08
20:10Folyamatos a Széktói Stadion modernizációja -
12-08
19:06Esti gyors - A nap hírei 1 percben -
12-08
18:43Csomagautomatákról és postapartneri-hálózatról egyeztet Kecskemét polgármestere -
12-08
18:39Újabb áldozatot követelt a lakástűz -
12-08
17:56Vita Kecskemét jövő évi költségvetéséről -
12-08
16:36Kamion ütközött vonattal Kunszentmárton határában -
12-08
16:11Christian Wolff: a Mercedes-gyár munkatársai megérdemlik a magas szintű bérfejlesztést -
12-08
16:03Zajlik a téli felkészülés a Volánbusznál -
12-08
15:20Kezdődhet Kecskemét és Ballószög víziközmű-hálózatának fejlesztése -
12-08
14:4745 millió eurós beruházást valósít meg a Nissin Foods Kecskeméten -
12-08
14:131000 forintba kerül majd a havi diákbérlet Kecskeméten -
12-08
13:44Elmarad szombaton a Péczely Saroltával való beszélgetés a könyvtárban -
12-08
12:58Alsóházi rangadóra készül hazai pályán a KNKSE -
12-08
12:49A baloldal frakcióvezetője az elmúlt év nehézségeiről beszélt
fő híreink
-
01-05
16:34Kertitraktor és vonat ütközött -
12-16
08:26Küldöttgyűlés, mesterlevelek és az idei TOP 100 kiadvány a Gazdasági Ablakban -
10-20
14:42Dobogós Kecskemét a donorjelentő kórházak között -
10-02
19:28Százötödik születésnapján köszöntötték Terike nénit -
10-02
11:02Újabb egy évre Finta Zita az egyetem kancellárja -
09-28
16:55Több százan vettek részt a Hosszú utcai ovi Mihály napi vásárán -
09-28
14:24Már az első órában több mint 300 futó a 24 órás futáson -
09-28
13:28Elkezdődött a KARC40 nemzetközi utánpótlás rögbitorna -
09-23
11:45Közel száz kisgyermeket fogad a megújult nyárlőrinci óvoda -
09-22
20:4325 éves a Kecskemét-Aomori Baráti Kör -
09-22
12:19Gereben Lívia megkapja a harmadik kemoterápiás kezelést, majd következik a csontvelő transzplantáció -
09-09
15:07Elkezdődött a Széchenyiváros ünnepe -
05-20
18:23Közösségek hete - Kecskeméti Városi Civil Kerekasztal Találkozójának beszámolója -
02-08
17:19Daniel SPEER Brass Quintet a Rákócziban -
10-18
06:00A siker az embereken múlik - 70 éves az Univer
Hirdetés