75 éves Palotás József hegedű- és szolfézstanár, nyug. zeneiskolai igazgató
2019.03.16. 13:23
Egész életét a zene szolgálatában töltötte. Intézményvezetőként, pedagógusként vagy épp a hegedű húrjain játszva arra törekedett, hogy a muzsika embert nemesítő erejét minél többeknek átadja. Nyugdíjasként sem változott meg, a kecskeméti szimfonikusok koncertjei között most épp azt tervezi, hogy elviszi unokáit a Zeneakadémiára.
4 kép
– Öt évvel ezelőtt ment nyugdíjba. Nehéz döntés volt?
– 49 évig dolgoztam egyhuzamban a zeneiskolában, előtte négy évig még ott is tanultam, egyszóval nem volt könnyű az elválás. Az az igazság, hogy 2008-ban, amikor megkaptam az utolsó vezetői megbízásomat, úgy gondoltam, hogy a hat évet már nem fogom teljesen kitölteni, azután mégis maradtam. 2014-ben azonban, amikor 70 éves lettem, nyugdíjba vonultam. Betegségem miatt, illetve a munkámban jelentkező számos újdonság, az egyre bonyolultabb törvényi rendelkezések, a sok elektronikus feladat miatt nem is lett volna már igazán kedvem továbbdolgozni. Szeretett iskolámmal a kapcsolatom ezzel nem szakadt meg teljesen, a következő tanévben még heti két órában tanítottam ott, és azóta is gyakran bejárok.
– A tanári munkát letette, a muzsikálást azonban nem hagyta abba.
– Igen, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar munkájában mindmáig teljes aktivitással részt veszek, ott is már több mint öt évtizede játszom. Még Kemény Endre ideérkezésekor, 1968-ban ültem be az ének-zenei iskolákban tanító operaházi zenészek mögé, azután rövid idő múlva koncertmester lettem. A rám háruló feladatokat ma is örömmel végzem. A kollégák megbecsülnek, én is jól érzem közöttük magam. Az idők folyamán ambiciózus fiatalok érkeztek a zenekarba, akik szeretnének többet adni, s ugyanakkor arra vágynak, hogy a zenekar is többet nyújtson. Az ő törekvéseiknek és a fenntartónk növekedő elvárásainak is köszönhető az utóbbi idők néhány sikeres kezdeményezése, például a vasárnap délelőtti családi matinésorozat, s hogy olyan kiváló muzsikusokkal dolgozhattunk együtt, mint Kobayashi Ken-Ichiro, Medveczky Ádám, Erdei Péter.
– Más zenei együttesben is játszik még?
– Korábban a zeneiskola tanári együttesében, az M. Bodon Pál Kamarazenekarban is játszottam, ezt a feladatot azonban leadtam. A Lakó Sándor Kamarazenekarban is évekig hegedültem, az utóbbi időben már oda is csak akkor megyek, ha külön hívnak. Rendszeres munkát tehát már nem vállalok, de egy-egy alkalmi formációba való felkérésre szinte mindig igent mondok. Így például néhány héttel ezelőtt az ÉZI és az ÁZI zeneiskolás tanárainak koncertjén nagy örömmel vettem részt, jó volt látni és az egyik műben részese is lenni annak az önfeledt, felszabadult muzsikálásnak, ami egyébként sajnos gyakran hiányzik a klasszikus hangversenyekről. Fájlalom azt is, hogy bár terveztem, nyugdíjasként majd házi muzsikálásokat szervezek, ebben csalódás ért: a mai rohanó világban, amikor a zenetanárok kötelező óraszáma egyre növekszik, nincs idejük erre.
– Életének két meghatározó intézménye a hírös város zeneiskolája és zenekara. Milyennek látja az ÁZI, illetve a szimfonikusok jövőjét?
– Bizakodó vagyok, mindkét helyen kiváló szakmai munka folyik. Nagyon nagy dolognak tartom, hogy akik itt, Kecskeméten kapták meg a zenei alapokat és később magas szintű tudást sajátítottak el, azok közül többen hazatértek. A zenekarban kedves pulttársamat, Juhász Ágnest kislány kora óta ismerem. Az ének-zeneiben tanult, ott volt szakközépiskolás is, s miután a Zeneakadémián megszerezte a diplomáját, visszajött Kecskemétre. A zeneiskola tanárai között is többen helybeliek, de a háromtagú vezetőség is „hazai pályáról” indult: ketten, Miklósné Faragó Csilla és Orosz Lilla a Kodály Iskolába jártak, míg Nemes Dóra az ÁZI növendéke volt. Már csak a városhoz való szorosabb kötődésük miatt is ők jobban itthon vannak, még inkább a magukénak érzik az ügyet.
[ A cikk a hirdetés után folytatódik! ]
– A muzsikálás mellett mivel telnek nyugdíjas napjai?
– Mindig érdekelt, az utóbbi időben pedig különösen sokat foglalkoztam a helyi, különösen az Állami Zeneiskolában folyó zeneoktatással. Kutatásaim révén igen gazdag anyag gyűlt össze, melyből a Katona József Emlékházban már tartottam is egy előadást, és az ÁZI ez évi, ünnepi hangversenysorozatának nyitóestjén is elmondhattam egy rövid történeti áttekintést. Jó lenne erről a témáról egyszer bővebben is beszélni, az anyag esetleg kiadvány formájában is megjelenhetne.
A zenei eszközök múltjának és jelenének kutatása is közel áll hozzám, az olasz, német, francia és magyar hangszerkészítők munkájáról sokat olvasok. Az élőkkel személyes kapcsolatot is tartok, ha Pesten kiállítanak, oda feleségemmel rendre el is megyünk. A fővárosba egyébként koncertek miatt is el-eljárunk, a Zeneakadémián, a Müpában egy-egy hangverseny mindig óriási erővel hat ránk.
A régi kollégákkal is öröm találkozni. Azokkal, akikkel az érdeklődésünk, az értékrendünk hasonló, s vannak közöttük egészen fiatal pedagógusok is, mindig jó beszélgetni, egy-egy szakmai kérdést megvitatni. A közoktatás-vezetői tanulmányokat együtt folytatókkal is szoros kapcsolatot ápolok, velük immár 20 éve havi rendszerességgel összejövünk a Sutus vendéglőben.
Mindezek fontosak, de mindennapjaink középpontjában a gyerekek és az unokák vannak. Feleségemmel, Devich–Matók Margittal, Gittával – vele immár több mint 50 éve vagyunk házasok, s mivel szintén zenetanár, az ÁZI-ban évtizedekig együtt is dolgoztunk – három fiúgyermeket neveltünk föl. Egyikük sem lett profi muzsikus, ám mindhárman jó szakmát választottak és ki-ki a maga területén jól boldogul. Valamennyien családosak és összesen nyolc unokának is örülhetünk, s mivel Gáborék és Jóskáék Kecskeméten laknak, és Andorék sem messze, Szegeden élnek, így velük sokat találkozunk. Igyekszünk besegíteni nekik, most épp azt tervezzük, hogy elvisszük az unokákat egy koncertre a „zene templomába”, mert úgy érezzük: meg kell mutatnunk nekik a nemrég felújított Zeneakadémiát.
– Milyen tervei vannak?
– Mindazt, amit most teszek, azt szeretném még folytatni: az iskolatörténeti anyagok gyűjtését, a családfakutatást, a hangversenyekre járást. Emellett természetesen minél több időt szeretnék a családdal együtt tölteni, és ha az egészségem megengedi, jó lenne még néhány évig hegedülni is.
Varga Géza
Palotás József hegedű- és szolfézstanár, nyugalmazott intézményegység-vezető Kiskunfélegyházán született 1944. március 16-án. Zenei tanulmányait Tiszakécskén kezdte, első hegedű-, egyben szolfézstanára dr. Batka László volt. 1958-ban a kecskeméti zeneiskolában Domján József növendéke lett, majd érettségi után felvették a Szegedi Zeneművészeti Szakiskolába, azután annak szaktanárképzőjébe, tanárai Gábor Arnoldné, Homoki György és Homor Annamária voltak. Hegedű és szolfézs szakon 1966-ban végzett Szegeden – később a Budapesti Műszaki Egyetemen közoktatás-vezetői diplomát is szerzett –, de 1965. szeptember 1-jétől kinevezett tanárként már Kecskeméten tanított az Állami Zeneiskolában. 1974. augusztus 1-jétől nyugdíjazásáig, 2014 nyaráig az évek múlva M. Bodon Pál nevét felvevő intézmény igazgatója volt. A Kecskeméti Szimfonikus Zenekarnak 1968 óta tagja, 1969 óta hangversenymestere. Az évek folyamán több kamarazenei formáció alapításában és együtt muzsikálásában vett részt, emellett zenepedagógia-történeti témájú írásai is megjelentek: A zeneiskola rövid története; M. Bodon Pál, a pedagógus és az iskolavezető; A Gábriel-Vásárhelyi Hegedűiskola elemzése. Több éven át országos szakértőként is szolgálta a magyar zeneoktatás ügyét. Kiemelkedő színvonalú nevelői és előadóművészi tevékenységéért számos elismerést vehetett át: Kecskemét Városért Oktatási Díj (1997), főtanácsosi cím (1997), Kodály Zoltán-díj (2002), Pilinszky János-díj (2003), Magyar Művészetoktatásért-plakett (2004), Az év zenekari művésze (2009), Bács-Kiskun Megyei Prima Díj (2012), Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat (2015).
percről percre
-
12-08
20:55Ünnepvárás a Vásárhelyi Pál Iskolában -
12-08
20:10Folyamatos a Széktói Stadion modernizációja -
12-08
19:06Esti gyors - A nap hírei 1 percben -
12-08
18:43Csomagautomatákról és postapartneri-hálózatról egyeztet Kecskemét polgármestere -
12-08
18:39Újabb áldozatot követelt a lakástűz -
12-08
17:56Vita Kecskemét jövő évi költségvetéséről -
12-08
16:36Kamion ütközött vonattal Kunszentmárton határában -
12-08
16:11Christian Wolff: a Mercedes-gyár munkatársai megérdemlik a magas szintű bérfejlesztést -
12-08
16:03Zajlik a téli felkészülés a Volánbusznál -
12-08
15:20Kezdődhet Kecskemét és Ballószög víziközmű-hálózatának fejlesztése -
12-08
14:4745 millió eurós beruházást valósít meg a Nissin Foods Kecskeméten -
12-08
14:131000 forintba kerül majd a havi diákbérlet Kecskeméten -
12-08
13:44Elmarad szombaton a Péczely Saroltával való beszélgetés a könyvtárban -
12-08
12:58Alsóházi rangadóra készül hazai pályán a KNKSE -
12-08
12:49A baloldal frakcióvezetője az elmúlt év nehézségeiről beszélt
fő híreink
-
01-05
16:34Kertitraktor és vonat ütközött -
12-16
08:26Küldöttgyűlés, mesterlevelek és az idei TOP 100 kiadvány a Gazdasági Ablakban -
10-20
14:42Dobogós Kecskemét a donorjelentő kórházak között -
10-02
19:28Százötödik születésnapján köszöntötték Terike nénit -
10-02
11:02Újabb egy évre Finta Zita az egyetem kancellárja -
09-28
16:55Több százan vettek részt a Hosszú utcai ovi Mihály napi vásárán -
09-28
14:24Már az első órában több mint 300 futó a 24 órás futáson -
09-28
13:28Elkezdődött a KARC40 nemzetközi utánpótlás rögbitorna -
09-23
11:45Közel száz kisgyermeket fogad a megújult nyárlőrinci óvoda -
09-22
20:4325 éves a Kecskemét-Aomori Baráti Kör -
09-22
12:19Gereben Lívia megkapja a harmadik kemoterápiás kezelést, majd következik a csontvelő transzplantáció -
09-09
15:07Elkezdődött a Széchenyiváros ünnepe -
05-20
18:23Közösségek hete - Kecskeméti Városi Civil Kerekasztal Találkozójának beszámolója -
02-08
17:19Daniel SPEER Brass Quintet a Rákócziban -
10-18
06:00A siker az embereken múlik - 70 éves az Univer
Hirdetés