Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház intenzív ellátás új módszer Dr. Fülep Zoltán Csernák Krisztina

Új módszertannal bővült az intenzív ellátás a kecskeméti megyei kórházban

Ablak nélküli, hófehér, tiszta szobák. Üvegfalak mögött fekvő kritikus állapotú, lélegeztetett betegek. Csend, csak a gépek monoton csipogása hallatszik. A kórtermekben szinte tapintható feszültség, mégis nyugodt, magabiztos szakemberek dolgoznak az ágyak mellett. Ez a kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztálya (továbbiakban intenzív osztálya).

3 kép

Ebben a környezetben beszélgetünk egy, a dr. Fülep Zoltán osztályvezető főorvosnak és Csernák Krisztina egészségszakpszichológusnak köszönhetően 2021 őszén elinduló új ellátási formáról. Ez pedig nem más, mint a szuggesztív kommunikációra épülő egészségpszichológiai ellátás.

Hogyan került kapcsolatba az intenzív ellátással mint pszichológus?

Cs.K. Pszichológusként egy hároméves szakképzési gyakorlat keretein belül kerültem először az intenzív osztályra, akkor két hétre. Úgy jöttem ide be, mint az átlag egészségügyi szakember, megdöbbenéssel, majd rögtön e mellett az eszköztelenség érzésével is. Hiszen a pszichológus a szóbeli kommunikációra támaszkodik, az a legfőbb eszköze, ezen az osztályon pedig a betegek többsége altatott, lélegeztetett, kritikus állapotban lévő ember. Így szakmai kudarcélménnyel zárult számomra ez az időszak.

Ez a tapasztalat vezetett el egy fél éves szuggesztív kommunikációs képzésre, ahol azt tanítják meg, hogyan vedd fel a kapcsolatot a betegekkel, akár az altatásban lévőkkel is, illetve hogyan és mit mondj ahhoz, hogy segíteni tudjál rajta. Ekkor kértem Dr. Fülep Zoltán osztályvezető főorvost, hogy bejöhessek hozzájuk gyakorolni, aki nagyon fogadókész volt a téma iránt, így indult el közöttünk egy szakmai együttműködés.

Ma már az osztály állandó munkatársa vagyok - köszönhetően a kórház és az osztály vezetésének - egy professzionális gyógyító csapat része, melynek tagjai orvosok, ápolók, gyógytornászok, diagnosztikai szakemberek, és még sokan mások.

Miben tud segítséget nyújtani Önöknek az intenzív ellátás során az egészségpszichológus?

Dr. F.Z. A kritikus állapotú betegek kezelése kapcsán az életmentő ellátás mellett már a kezelés korai szakaszában is szem előtt kell tartanunk az egészségi állapot javítása mellett a várható egészségnyereséget és életminőséget.

Az intenzív ellátást igénylő betegek szervezete az alaphelyzet súlyossága miatt hatalmas igénybevételnek van kitéve, amelyet a gyors stabilizáló kezeléssel igyekszünk mérsékelni, de szinte minden esetben következményekkel jár. Ezt az állapotot intenzív ellátást követő tünetcsoportnak nevezzük (angol megfelelője a post intensive care syndrome – PICS), amelyet többek között a beteg fizikális és funkcionális legyengülése, fokozott ápolási igénye, mentális és pszichés problémák jellemeznek.

Intenzív osztályunk működésébe évekkel ezelőtt beillesztettük ezen tünetcsoport szervezett és kontrollált, önálló problémakörnek tekintett kezelését, amely lényegében a betegek kritikus állapota utáni speciális felépülési szak támogatását jelenti. Ennek fontos eleme a beteg pszichés állapotának, mentális erejének figyelembevétele, hiszen a kezelés alapvető sikerét meghatározza a beteggel való kommunikáció és együttműködés, továbbá nem elhanyagolható a hozzátartozók támogató hozzáállása sem.

Ezt felismerve örömmel üdvözöltem a lehetőséget, hogy Csernák Krisztina személyében egészségszakpszichológus tud csatlakozni a munkacsoportunkhoz, pótolhatatlan hidat képezve a testi és lelki gyógyítás között, megteremtve annak egységét a kritikus állapotú betegellátásban is.

Kizárólag a betegekkel foglalkozik, mint egészségpszichológus vagy tekintettel a szakma és az adott osztály nehézségeire, illetve a koronavírus-járványra, tud segíteni, támogatást nyújtani a munkatársaknak is?

Cs. K. Az egészségpszichológusi munka több szinten is megvalósul. Az aneszteziológus és intenzív terápiás orvosok, intenzív terápiás szakápolók a covid járvány alatt extrém terhelésnek lettek kitéve fizikailag és mentálisan is, támogatásuk természetesen az egyik fő feladatom. Munkánk jellegéből adódik, hogy itt nem lehet leülni hosszabb beszélgetésekre, de például, amikor a személyzet a pihenőben van, akkor odaülök melléjük és támogatom őket. Sokszor csak arra van lehetőség, hogy ventiláljanak, elmondják, hogy vannak, hogyan élik meg az adott napot, mi az, amiben kudarcot éreznek.

A pszichológus munkájának egy másik, nagyon fontos területe az itt fekvő betegek hozzátartozóinak a támogatása. A hozzátartozókkal való munkámat mindig megelőzi egy orvosi tájékoztatás a beteg aznapi állapotáról, ezt követően jön látogatni. A hozzátartozók azonban módosult tudatállapotban vannak, aggódnak, félnek, szoronganak. Ilyenkor az információk csak 20-30 százalékát tudják beépíteni, így segítek nekik az elhangzottakat értelmezni. Emellett a saját állapotuk kiventiláltatása is megtörténik a találkozásunk alatt. Sűrűn bevonom őket a beteggel zajló aktuális munkánkba is.

Hogyan kell elképzelni a betegekkel való támogató munkát a gyakorlatban?

Cs. K. Az intenzív osztályon kezelt betegekkel való munkát már altatott állapotban érdemes elkezdeni, s az ébresztéssel párhuzamosan fokozatosan felépíteni. A betegek itt ingerszegény környezetben vannak, nincsenek ablakok, nem tudják milyen napszak van, nem tudnak mozogni, ritkán tudnak kommunikációt kezdeményezni, ezért ez a mi feladatunk. Munkám jellegzetessége, hogy a kapcsolatfelvételkor, azaz a raport kialakításakor átadom a kontrollérzetet, csupán csak annyival, hogy kopogok a kórterembe lépés előtt, megkérdezem hogyan kényelmes a beteg számára, hogy beszélgessünk. Jelentéktelennek tűnő dolgok, de mégis fontos, hogy például lássa az arcomat.

Ilyenkor elmondom, hogy a kórház mely osztályán vagyunk, milyen nap, illetve napszak van, meddig volt altatásban. Ezt követően elkezdem a személyre szabott gyógyító mondatokat mondani neki, melynek lényege, hogy a sejtjei ezekben a pillanatokban is dolgoznak, a szervezete elvégzi a gyógyító folyamatát, hiszen a gyógyító csapatnak a beteg a legfontosabb tagja, mi pedig azért vagyunk itt körülötte, hogy segítsük.

Ezek a találkozások történhetnek pár mondat erejéig, de vannak olyan betegek is, akikkel napi szinten, hosszabb időn át dolgozom, nekik diktafonra veszem a gyógyító szöveget és napközben több alkalommal is lejátszom.

Mindenkinek egyénileg szabott szöveggel készül vagy van egy sablonszöveg?

Cs.K. A szövegek betegségtől függően készülnek el, tehát más gyógyító szöveget alkalmazunk egy covidból felgyógyulandó betegnél, és más típusú szöveget egy balesetet elszenvedett betegnél. Ez olyan, akár az antibiotikum kiválasztása. Az adott szöveget kipróbáljuk a betegnél, és ha hatott nála akkor felveszem diktafonra, majd bővítem, kiegészítem, személyre szabom. A mondatok egymásra épülnek, a szuggesztiónak mindig van egy adott célja.

Előfordul, hogy a hozzátartozó is segít a munkafolyamatban?

Cs.K. Igen, legtöbbször őket is bevonjuk. Az egyik betegünknél - akit jelenleg is kezelünk- beépítettünk egy olyan személyre szabott szöveget, melyet a férje és két lánya olvasott fel neki diktafonra rögzítve. Ezt is meghallgattatjuk az én szövegem mellett napi két alkalommal. Ez a beteg, akivel egyébként napi szinten is sokat foglalkozom, több hetes altatásból nemrég ébredt. Megdöbbentő volt, amikor a fülére tettük a hozzátartozóinak üzenetét, kinyílt a szeme, felélénkült és elmosolyodott.

Van-e visszajelzés a módszer sikerességéről, mérhető-e egyáltalán objektív módszerekkel?

Cs.K. Sikeres felépülésből, gyógyulásból bőven akad szerencsére. Konkrét statisztikákat nem készítünk, de természetesen a betegek kórlapján látható, milyen pszichológusi beavatkozás történt nála. A betegek hosszabbtávú követése és életminőségének felmérése adhat lehetőséget a módszertan objektív hatásainak összegzésére.

Sok pozitív visszajelzés, megerősítés érkezik. Volt egy súlyos állapotú post-covidos betegünk, egy támogató férjjel, akik elfogadták a segítségemet, így az intenzív osztályos kezelés az átlagnál rövidebb ideig tartott. Hazai és nemzetközi kutatások is bizonyítják, hogy ha pszichológus be tud kapcsolódni az ellátásba, rövidülnek az ápolási napok. Az említett betegünktől hazatérését követően kaptunk fényképeket, illetve köszönőlevelet, melyet bekeretezve kitettünk az osztályon, a napokban pedig saját lábán sétált be hozzánk köszönetet mondani. Számunkra nagyon fontos a sikerélmény, és az ilyen gesztusoktól nagyon sok erőt kapunk.

N.Sz.D.

•