TRIANON 100 - Bán János jegyzete
2020.06.04. 12:16
Szokták mondani, az a magyar, akinek fáj Trianon. Én úgy hiszem, leginkább az a magyar, aki hisz a feltámadásban. Az örök isteni igazságban - Bán János, a Kecskeméti Médiacentrum ügyvezető-főszerkesztőjének írása a Szent István-i Magyarországot feldaraboló békediktátum 100. évfordulója alkalmából.
„Tíz órakor növénytan óra kezdődött és Kovách Demjén tanár úr magas, szikár alakja pontosan jelent meg az ajtóban, mint mindig. Felment a katedrára, beírta az osztálykönyvet, de nem kezdte el a feleltetést, mint szokta, hanem lehajtott fővel meredt maga elé egy hosszú percig… És akkor megkondultak a harangok. Kovách Demjén tanár úr felállt, odament a térképtartóhoz, kivette a térképet, amelynek felső sarkában még ez a név állt: »A Magyar Szent Korona Országainak Politikai Térképe«, és felakasztotta a térképállványra s mindezt egyetlen szó nélkül, aztán megállt előtte, kissé oldalt, hogy ne takarja el elölünk, és nézte, olyan arccal, olyan leírhatatlan lágy kifejezéssel, amilyet mi még sohasem láttunk száraz és örökké szilárd arcán. Mi halálos csendben néztük a térképet és az előtte álló, szürkülő hajú cisztercita papot, amint feje egyre lejjebb esett a mellére és a kívülről behallatszó harangzúgás által még inkább kimélyített csendben inkább magának, mint nekünk, ennyit mondott:
»Consummatum est« – Bevégeztetett.
Ötvennégyen voltunk, ötvennégy tizennégy éves magyar fiú. A golgota utolsó szavai után nem bírtuk tovább, leborultunk a padokra és elkezdtünk sírni. Odakint kongtak a harangok. Nagy-Magyarország keresztre feszítésének napja volt: 1920. június 4. péntek...”
Padányi Viktor – akkoriban 14 éves diák – sorai magyarok millióinak érzését, torokszorító fájdalmát, reménytelenségét tükrözik. 100 esztendővel ezelőtt azon a napon bevégeztetett a történelmi Magyarország sorsa.
Miért történt így? Ki tehetett róla? Meg lehetett volna-e akadályozni a katasztrófát? Lehet, ez a vészjós harangzúgás egy félezer évvel korábbi harangzúgással kezdődött. Nándorfehérvár kápolnájában a diadal nyomán először kongtak a harangok 1456. július 22-én, s azóta minden délben. Ez a győzelem – Hunyadi János győzelme – az utolsók egyike volt az iszlám hódítók ellen vívott, egyre reménytelenebb, majd ötszáz éven át tartó háborúban. Ennek a háborúnak következtében pusztult a magyarság évszázadokon keresztül, hogy önnön testével védje hazáját, s vele együtt egész Európát. Az oszmán birodalom soha nem tudta teljesen hatalmába igázni Magyarországot. Ám az önpusztító, önfeláldozó harc következményeként a későn érkező felszabadító csapatok csak elpusztult országrészeket találtak. A kiirtott magyarság helyébe szerbek, románok, szlovákok, németek özönlöttek, hogy az új urak olcsó munkaerőigénye gyorsan biztosítva legyen.
Trianon itt kezdődött. Ahová egy más kultúrájú, más nyelvű, más hitű népesség beköltözik, elszaporodik, ott új világ kezdődik. A régi népesség kisebbségbe szorul, napjai megszámláltatnak. Mi ezt a saját bőrünkön tapasztaltuk meg. A nyugat majd csak ezután tanulja meg. Megérdemli, mert nem tanult más tragédiájából.
Trianon ezen múlott? Lehetett volna másképp?
1918 nyarán még úgy tűnt, megnyertük a világháborút. Az Osztrák–Magyar hadsereg minden fronton győzelemre állt. Szövetségeseink oldalán megvertük a szerbeket, Albániáig, sőt, Korfuig üldöztük seregeiket. Megvertük az Erdélybe betörő románokat, megszálltuk Bukarestet. Megvertük a forradalmi mámorba merült oroszokat, csapataink messzi földön őrizték a törékeny békét. Caporettónál áttörtük az olasz frontot. Hogyan lehetséges akkor, hogy az év végére minden összeomlott? Hogyan lehetséges akkor, hogy 1918. december 1-jén Gyulafehérvárott a románok ellenállás nélkül kimondhatták Erdély elszakadását a magyar államtól? Hogyan lehetséges, hogy a román hadsereg, a szerbek és a cseh légiók ellephették területeinket, és raboltak javakat, földet, a múltat, s jövőt?
Az összeomlás – megannyi korábbi rossz döntést követően – akkor és ott azokon múlott, akik régóta belülről rágták az ország testét. Akik belülről romboltak. Akik nem hittek a fegyverek erejében, akik leszerelték a hazatérő magyar katonákat. „Nem akarok több katonát látni” – ezt Linder Béla, az őszirózsás forradalom hadügyminisztere mondta. Az ezredeket leszerelték, az internacionalizmus tort ült Magyarország sírja felett. A románok, szerbek, csehek nem szerelték le katonáikat. Ők nem internacionalizmust játszottak, csak a nacionalizmusban hittek. Hódítani jöttek.
A legsötétebb órákban Magyarország védtelen volt. A tragédia bekövetkezett, egy nemzet összeroskadt. Elvették kincseit, földjeit, erdeit, nyersanyagait, gyermekeit elszakították szüleiktől. Az országrészeket az anyaországtól. Elvették múltunkat, és azóta is gyalázzák, tiporják. Mintha nem tudnák megbocsájtani, hogy ezt művelték velünk. Örökké így lesz? A trianoni határokat egyszer már szétzúzta a történelem, visszaszereztük a magyarlakta területek java részét: a felvidék déli sávját, Kárpátalját, Észak-Erdélyt, a Vajdaságot. Aztán a második világégést követően még rosszabbul jártunk, mint Trianonban, újra elvettek mindent, és még többet is.
Örökké így lesz? Szokták mondani, az a magyar, akinek fáj Trianon. Én úgy hiszem, leginkább az a magyar, aki hisz a feltámadásban. Az örök isteni igazságban. Magyarország újraéledésében. Erősödésében, gyarapodásában. Békében, ha kell. Elfogadva az elfogadhatatlant.
Alkotva, megbocsájtva, amit lehet. De soha nem feledve, ami volt, és örök reménnyel azért, ami egyszer újra lesz.
Bán János
percről percre
-
12-08
20:55Ünnepvárás a Vásárhelyi Pál Iskolában -
12-08
20:10Folyamatos a Széktói Stadion modernizációja -
12-08
19:06Esti gyors - A nap hírei 1 percben -
12-08
18:43Csomagautomatákról és postapartneri-hálózatról egyeztet Kecskemét polgármestere -
12-08
18:39Újabb áldozatot követelt a lakástűz -
12-08
17:56Vita Kecskemét jövő évi költségvetéséről -
12-08
16:36Kamion ütközött vonattal Kunszentmárton határában -
12-08
16:11Christian Wolff: a Mercedes-gyár munkatársai megérdemlik a magas szintű bérfejlesztést -
12-08
16:03Zajlik a téli felkészülés a Volánbusznál -
12-08
15:20Kezdődhet Kecskemét és Ballószög víziközmű-hálózatának fejlesztése -
12-08
14:4745 millió eurós beruházást valósít meg a Nissin Foods Kecskeméten -
12-08
14:131000 forintba kerül majd a havi diákbérlet Kecskeméten -
12-08
13:44Elmarad szombaton a Péczely Saroltával való beszélgetés a könyvtárban -
12-08
12:58Alsóházi rangadóra készül hazai pályán a KNKSE -
12-08
12:49A baloldal frakcióvezetője az elmúlt év nehézségeiről beszélt
fő híreink
-
01-05
16:34Kertitraktor és vonat ütközött -
12-16
08:26Küldöttgyűlés, mesterlevelek és az idei TOP 100 kiadvány a Gazdasági Ablakban -
10-20
14:42Dobogós Kecskemét a donorjelentő kórházak között -
10-02
19:28Százötödik születésnapján köszöntötték Terike nénit -
10-02
11:02Újabb egy évre Finta Zita az egyetem kancellárja -
09-28
16:55Több százan vettek részt a Hosszú utcai ovi Mihály napi vásárán -
09-28
14:24Már az első órában több mint 300 futó a 24 órás futáson -
09-28
13:28Elkezdődött a KARC40 nemzetközi utánpótlás rögbitorna -
09-23
11:45Közel száz kisgyermeket fogad a megújult nyárlőrinci óvoda -
09-22
20:4325 éves a Kecskemét-Aomori Baráti Kör -
09-22
12:19Gereben Lívia megkapja a harmadik kemoterápiás kezelést, majd következik a csontvelő transzplantáció -
09-09
15:07Elkezdődött a Széchenyiváros ünnepe -
05-20
18:23Közösségek hete - Kecskeméti Városi Civil Kerekasztal Találkozójának beszámolója -
02-08
17:19Daniel SPEER Brass Quintet a Rákócziban -
10-18
06:00A siker az embereken múlik - 70 éves az Univer
Hirdetés