Nemzetközi sajtótájékoztatót tartott Orbán Viktor

Minden idők legjobb eredménye született a vasárnapi országgyűlési választáson – mondta Orbán Viktor ma (szerda) délután. A nemzetközi sajtótájékoztatón az újraválasztott miniszterelnök beszélt Magyarország jövőjéről az EU-ban és NATO-ban, az energiaárakról, a Putyin orosz elnökkel történt telefonbeszélgetéséről, és válaszolt a magyar és nemzetközi újságírók kérdéseire.

A miniszterelnök, a Fidesz elnöke közel két órán át tartó sajtótájékoztatóját azzal kezdte: a rendszerváltás óta soha egyetlen párt sem kapott ennyi szavazatot. Ez a leadott szavazatok 54 százaléka volt, és mandátumban kifejezve pedig a parlamenti helyek több mint kétharmadát szerezte meg a Fidesz-KDNP.

Úgy értékelt, ez az eredmény három ténynek köszönhető: az első, hogy a magyarok békét akartak, és miután a szomszédban háború zajlik, arra szavaztak, aki nagyobb garanciát jelent a békére.

Emlékeztetett: "a békemissziónkat mi már a választás előtt és a háború előtt megkezdtük", ő február elején volt Moszkvában. Hárman próbálkoztak, rajta kívül a németek és a franciák, de "sajnos egyikünk sem járt eredménnyel" - idézte fel. Megjegyezte: évértékelőjében mondta el először, hogy Magyarországnak ragaszkodnia kell a békéhez.

Közölte: a második körülmény, amely a választási sikerhez hozzájárulhatott, az, hogy Magyarország sikeres ország, Európa két legsikeresebb országa ma Lengyelország és Magyarország. Ebben a két országban a legnagyobb a gazdasági növekedés, a legalacsonyabb a munkanélküliség, a legmagasabb a családtámogatások aránya, és az elmúlt tizenkét évben Magyarországon volt a legnagyobb adócsökkentés - sorolta.

Orbán Viktor szerint a harmadik körülmény, hogy az ellenfél egy hatalomért koalíció volt, ami alapvetően tiszteletlenség a választókkal szemben. Tiszteletlenség volt előre bejelenteni, hogy "bennünket nem érdekel a múltunk, nem érdekel a programunk, nem érdekelnek az eszmék", az, hogy ezek összeilleszthetők-e vagy sem, "minket egy dolog érdekel, hogy hogyan lehet megnyerni a választást" - fogalmazott.

Úgy látja, ezzel szemben ők a szív és a szenvedély programját képviselték a kampányban. Kijelentette: a legsúlyosabb lenézése és megsértése a választóknak az volt, amikor "azt is bejelentették, hogy a hatalomért még azt is megengedhető, hogy ebben a csak a hatalomért koalícióban még a fasiszták is, meg a kommunisták is megtalálják a helyüket, sőt meg is őrizhetik a saját szellemi alkatukat".

Kijelentette: a választásokon győztes pártoknak és a kormánynak a víziója Európáról és a jövőről változatlan: hisz a nemzetállamban, és Magyarország jövőjét az Európai Unión és a NATO-n belül képzeli el.

A mi világértelmezésünk kicsit leegyszerűsítve úgy hangzik, hogy a sorscsapások globális természetűek, ilyen a népvándorlás, ilyen a járvány és ilyenek a háborúk. A hatékony, gyors válaszok pedig mindig nemzetiek és lokálisak, ezért továbbra is hiszünk a nemzetállamokban - fogalmazott, hozzátéve, abban is hisznek, hogy ennek a gondolatnak reneszánsza is lesz egész Európában.

A vízió másik pillérének azt nevezte, hogy Magyarország megerősíti a szövetségeit. Továbbra is az Európai Unión belül képzeljük el Magyarország jövőjét és aktívan részt akarunk venni a jövő Európai Uniójának kialakításában - jelezte. Hozzátette: NATO tagállam vagyunk, azok is maradunk, és egy jóval erősebb hadsereget akarunk építeni, ezzel a NATO-t is erősítjük.
    

A miniszterelnök a sürgős teendők között első helyen a béke elérését nevezte meg. Hozzátette: a béke felé vezető út első lépése a tűzszünet, és utána pedig következnie kell egy európai békekonferenciának. Szerinte ennek minél hamarabb meg kell történnie, mert a háború "egyre brutálisabb", és attól tart, hogy ha sürgősen nem sikerül elérni egy tűzszünetet, akkor még sok szenvedés lesz a világnak azon a részén, és szenvedések és bajok egyre inkább közelebb kerülnek majd Európa belsejéhez.
    

Azt is kijelentette: azonnali brüsszeli intézkedésekre van szükség a magas energiaárak miatt. Beszámolt arról, hogy erre vonatkozóan már tett javaslatot a magyar fél. Azt javasolta, hogy amíg a háború tart, és amiatt magasabbak az energiaárak, az árak emelkedését eredményező adminisztratív előírást fel kell függeszteni, "mindegy, hogy milyen okból vezettük be azokat".
    

Ide sorolta a fosszilis energiahordozók adóztatásának bonyolult szabályát, emellett azt az előírást, ami a villamos energia árát összekapcsolja a gáz árával. Ugyancsak fel kell függeszteni a bioüzemanyag adalék keverésének előírását az üzemanyagokba. Hangot adott azon véleményének is, hogy súlyos gazdasági válság van kibontakozóban, aminek számos oka van, de szerinte a legfontosabb ezek közül az Oroszországra kivetett szankciórendszer. "Ennek meg fogjuk fizetni az árát" - fogalmazott.
    

Fel kell készülni ennek az euróai gazdasági válságnak a kezelésére - hangsúlyozta, hozzátéve: "erre képesek vagyunk, mindent meg fogunk tenni, hogy védjük a magyar családokat".
   

Orbán Viktor beszámolt arról is: telefonon beszélt szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akinek azonnali tűzszünetet javasolt az orosz-ukrán háborúban. Azt is javasolta az orosz elnöknek, hogy ő, az ukrán és a francia elnök, valamint a német kancellár jöjjön el Budapestre, minél hamarabb annál jobb, és tartsanak egy megbeszélést. Ennek a találkozónak az egyetlen célja az azonnali tűzszünetről szóló megállapodás lenne - mondta. ó

Hozzátette: az országnak van egy 1956-os tapasztalata, tudja, milyen brutálisak szoktak lenni a háborúk, ezen a vidéken a megszállás nem ritka dolog. Szerinte Magyarország a lengyelekkel van versenyben, de az is lehet, hogy megelőzi őket abban a tekintetben, hogy ki volt a leghosszabb ideig megszállva az elmúlt ezer évben.
    

"Mi értjük ezt az egész dolgot, ami itt zajlik és tudjuk, hogy a háborúk sosem úgy végződnek, ahogy elkezdődtek és egyre brutálisabbak lesznek, ahogy az idő halad előre" - fogalmazott, jelezve, hogy ezért azt javasolta Putyin elnöknek, hirdessen azonnali tűzszünetet.
    

A kormányfő közölte, Magyarország azért ilyen "hajlíthatatlan" a békével kapcsolatban, mivel több mint 200 ezer magyar él Kárpátalján, és Magyarországnak az ő életükért van elsősorban felelőssége.
    

Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy többek között Putyin orosz elnök, Trump volt amerikai elnök és Erdogan török elnök hívta őt telefonon, hogy gratuláljanak.
     

Arra a kérdésre, hogy az ukrán-orosz háborúval kapcsolatban melyik oldalt hívná agresszornak, és hogyan kommentálja azokat a kegyetlenségeket, amelyek Ukrajnában történtek, a miniszterelnök azt válaszolta: ez egy háború, amit az oroszok indítottak, megtámadták Ukrajnát, ez agresszió. Hozzátette: ez az Európai Uniónak a közös álláspontja és Magyarország ennek részese. Az atrocitásokkal kapcsolatban független és pártatlan vizsgálatot szorgalmazott. Jelezte: kedden hosszan beszélt erről a török elnökkel, aki szintén ezt szorgalmazza. Hangsúlyozta: a civileket mindenképpen meg kell védeni, a velük szembeni bántalmazást a leghatározottabban el kell ítélni.
    

Egy másik kérdésre válaszolva ugyanakkor figyelmeztetett: "illúziókat ne kergessünk", hiszen Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát nem ismerte el.
    

Az orosz elnökkel való beszélgetéséről, illetve arról a kérdésről, hogy Putyin kérte-e, hogy Magyarország vétózza meg a gázzal és az olajjal kapcsolatos EU-s szankciókat, a kormányfő azt mondta: az oroszok tisztában vannak a jelenlegi helyzettel, azzal, hogy Magyarország a NATO és az EU tagjaként szemben áll Oroszországgal. Így beszélünk egymással, és ők ezt pontosan tudják - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az oroszok ezért nem is fognak tőle kérni soha semmit. Hozzátette: az oroszokkal fölépítettek egy jól működő kapcsolatrendszert, ami éppen most törik szét, ezt próbálják menteni, de könnyen lehet, hogy a szankciók, és a "nyugatiak nyomása" olyan erejű lesz, hogy nem marad belőle semmi.
    

Egy másik kérdésre a magyar-orosz kapcsolatot korrektként jellemezte, mint mondta, az elmúlt 12 évben "bennünket az oroszok nem csaptak be és mi nem csaptuk be az oroszokat egyszer sem".
    

Közölte: Magyarországnak nem okoz nehézséget rubelben fizetni a gázért Oroszországnak, ha az oroszok ezt kérik.
    

Kifejtette: 2008 fontos határa volt az Oroszország-politikának, akkor döntötte el a Nyugat, hogy nem akarja felvenni a NATO-ba sem Grúziát, sem Ukrajnát, ezzel létrejött egy új határvonal Oroszország és a NATO között. Most a régi orosz politikából kifelé jönnek, az újat viszont még nem ismerik, nem tudni, milyen lesz az európai biztonsági rendszer - magyarázta. Hozzátette: figyelni, elemezni kell és alkalmazkodni a létrejövő helyzethez, addig pedig próbálják menteni a menthetőt.
    

Szólt arról is: Magyarország nem tervez orosz diplomatákat kiutasítani, és a tervezgetést nem is tartja okos dolognak. Majd ha lesz rá okunk, akkor kiutasítunk - jelentette ki. Szerinte Magyarország jól védi az érdekeit nemcsak Oroszországgal, hanem mindenki mással szemben. Magyarország politikai kampányok részeként nem utasít ki senkit - mondta. A több európai állam által bejelentett kiutasításokra csak annyit mondott: ahány ház, annyi szokás.
    

Megjegyezte: a Nemzetközi Befektetési Bankban az oroszok kisebbségben vannak, ettől függetlenül szeretnék megtartani Budapesten az intézményt.
    

Közölte: jelenleg a gáz esetében nem az a kérdés, hogy mennyibe kerül, hanem az, hogy van-e. A hosszú távú szerződésnek nem az a lényege, hogy pénzt nyerjenek vele, hanem hogy biztosított legyen az ellátás - magyarázta.
    

Arra a felvetésre, hogy egy elhúzódó ukrajnai háborúban az ukrán állam összeomlása esetén Magyarország megvédené-e Ukrajna területén a magyar kisebbséget, a kormányfő úgy felelt: Magyarország a NATO tagja, "NATO-döntés nélkül nem mozdulunk ki a NATO területéről".
    

Orbán Viktor kérdést kapott arról, hisz-e az ukrán nemzetállam reneszánszában. Azt felelte: Ukrajna létezik, ismerjük őket, ők Magyarország szomszédja. Védik a hazájukat, keményen harcolnak. Ez számára nem is meglepetés - jegyezte meg -, hiszen mindig is azt gondolta, hogy az ukránok jó katonák.
    

A Zelenszkij urán elnökkel vívott "szócsatáját" firtató kérdésre úgy felelt: bár azt háborúban nem időszerű hosszan taglalni, a magyarokat sokszor támadták Ukrajnában az elmúlt években, ami beárnyékolta a két ország viszonyát. Egy intelligens keresztény ország azonban ezzel ilyenkor nem hozakodik elő, hiszen bajban vannak.
    

Valóban fenyeget, hogy a háború előtti rossz bánásmód és a háború sok magyart áttol Magyarországra az ősi földjéről. "Ez nagy veszteség nekünk magyaroknak, nagy veszteség Ukrajnának és nagy veszteség az egész európai kultúrának. Meglátjuk, mit tehetünk" - mondta.
    

Kérdezték arról, szerencsésnek tartotta-e vasárnap esti kijelentését Volodimir Zelenszkijről. Orbán Viktor úgy válaszolt, az ukrán elnöknek van egy rossz szokása, hogy meg akarja mondani mindenkinek, hogy mit csináljon. "Szerintem erről jobb, ha leszokik az ember, különösen ha segítséget kér" - tette hozzá.