Nagy érdeklődés kísérte a Kecskeméti Piaccsarnokban megrendezett előadássorozatot

A termelők és a vásárlók érdeklődésétől övezve, nagy sikerrel zajlott le a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Intézmény- és Piacfenntartó Szervezete, valamint a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal közös szervezésében a tudatos vásárlást népszerűsítő, valamint a vásárlói és értékesítői tájékoztató programsorozat a Kecskeméti Piaccsarnokban.

3 kép

A 2016. október 7. és november 4. között, szakemberek által megtartott előadások témája felölelte a növényi és állati eredetű biztonságos élelmiszer előállítás ellenőrzési folyamatának ismertetését, az elárusító helyek standjain megjelenő termékek jelölési kötelezettségét, a jelölések jelentésének ismertetését, a bejelentési-regisztrációs-nyilvántartási kötelezettségeket, a növényvédő szer használat ellenőrzésének, valamint az őstermelői igazolvány használatának témakörét, valamint a kistermelői élelmiszer előállítás legfontosabb tudnivalóit. Az előadások további nem titkolt célja volt a hatósági munka, illetve az ellenőrzések közelebb hozatala és megismertetése a termelők és fogyasztók minél szélesebb körével.

Tekintettel a nagy érdeklődésre, az alábbiakban összefoglaljuk az előadássorozaton elhangzott legfontosabb tudnivalókat:

I. Őstermelői igazolvány használatának legfontosabb szabályai

A biztonságos élelmiszer előállítás hatósági ellenőrzése biztosítja a tudatos vásárlók bizalmának erősítését és ezen kitűzött cél megvalósításának egyik eszköze ez az előadás sorozat. Az őstermelői igazolvány használatának jogszerűségét a megyénkben a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály, Földművelésügyi Osztálya végzi jogszabályi felhatalmazás alapján. Az őstermelői igazolványok adminisztratív ügyintézését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai végzik. Az őstermelő az a 16. életévet betöltött, belföldön lévő saját gazdaságában, a személyi jövedelem adóról szóló törvény 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytató, ezen tevékenység tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki ennek igazolására, illetve az ebből származó bevételének nyilvántartására alkalmas hitelesített a 436/2015 (XII. 28) Kormány rendelet által előírt adattartalommal az ott meghatározott eljárási rend szerint kiadott, illetve érvényesített őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Tehát az őstermelő első sorban a személyi jövedelem adóról szóló törvényben meghatározott kedvezményes adózási kategória, és nem gazdálkodási forma. A mezőgazdasági őstermelő az érvényes őstermelői igazolványának birtokában kizárólag a saját őstermelői tevékenységéből származó őstermelői terméket értékesíthet, ami szerepel a nyilvántartásban. Az őstermelői igazolvány akkor érvényes, ha az igazolvány és a hozzátartozó értékesítési betétlap egyidejűleg hatályos. Az őstermelői igazolvány szerves részét képezi a termelőnél lévő adatnyilvántartó lap is, melyen felsorolásra kerülnek a termelési alapok (termőterületek, állatok, épületek, termesztő berendezések), illetve az értékesíteni tervezett termékek fajtája illetve azoknak a mennyisége. Ezen dokumentumnak is a termelőnél az árusítás helyszínen ott kell lennie. Az érvényes őstermelői igazolványt a termelőnek kötelessége sértetlenül megőrizni, és a jogszabályban meghatározott esetekben felhívásra bemutatni. Az őstermelői igazolvány lehet egyéni, illetve közös (családi). A közös őstermelői igazolványban a 16. életévet betöltött azonos háztartásban élő, házastársak, regisztrált élettársi viszonyban élők, illetve egyenes ágbeli leszármazottak (fogadott vagy mostoha gyermek) szerepelhetnek. Az árusítást csak is az őstermelő vagy a közös őstermelői igazolvány esetében az abban bejegyzett családtag végezheti. A közös őstermelői igazolvány esetében csak egy helyszínen lehetséges az árusítás. Az őstermelőnek az értékesítés helyén - függetlenül annak a helyszínétől - kötelezően és jól látható helyen az őstermelői igazolvány számát fel kell tüntetni illetve a „Saját termelői tevékenységből származó termék” felíratott ki kell helyezni. A mezőgazdasági őstermelő az adatlapon, illetve a központi nyilvántartásban szereplő tevékenységet egyéni vállalkozóként nem végezheti. Egy helyen, egy időben kizárólag mezőgazdasági őstermelőként vagy csak kizárólag egyéni vállalkozóként lehet értékesíteni.

A Kormányhivatal Földművelésügyi Osztályának a munkatársai a helyszíni ellenőrzése során ellenőrzik az őstermelői igazolvány érvényességét, azt hogy az arra jogosult személy árusít-e (személy igazolványba, lakcímkártyába, illetve adókártyába jogosult az ellenőr betekinteni). Ellenőrzés során az ellenőr jegyzőkönyvet vesz fel, illetve a standról fényképfelvételt készít. Az ellenőrzés során az ellenőrök az adatnyilvántartó lap alapján ellenőrzik az árusítás helyén talált termékeket és azt, hogy az adatnyilvántartó lapon szereplő termékek megegyeznek-e a standon találhatókkal, és a termelési alapok által biztosított lehetőségek és az árusított termékek mennyisége arányban állnak-e egymással. A hatóságnak joga van az ellenőrzés során további termelőhelyi ellenőrzést kezdeményezni, vagy helyszínen feltárt szabálytalanság súlyát mérlegelve az igazolványt ott elvenni (igazolvány visszatartás), valamint a vizsgálat befejezésével határozattal – a NAV egyidejű értesítése mellett – az igazolványt két hónaptól és két évig terjedő időre visszavonni.

II. Piaci tájékoztató a kistermelői élelmiszer előállítási tevékenységről

(A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet alapján.)

Kistermelő – őstermelő

Gyakran összekeverik a két fogalmat, pedig egyik sem előfeltétele a másiknak. A kistermelő az élelmiszer előállítási fogalom, az őstermelő pedig adózási kategória.

Ki lehet kistermelő, ki a kistermelő, hogyan leszek kistermelő?

A kistermelővé válásnak az egyik alapfeltétele az, hogy természetes személy legyen valaki (pl.: őstermelő, egyéni vállalkozó), tehát jogi személy (pl.: Bt., Kft. …) nem lehet kistermelő. Másik alapfeltétele a kistermelőségnek, hogy saját maga előállított termékkel rendelkezzen. Ez állattartást, növénytermesztést, halászatot, vadászatot vagy vadon termő növények begyűjtését jelenti. A kistermelő, tehát nem azt jelenti, hogy kis mennyiségben vagy vásárolt alapanyagokból állít elő élelmiszert, hanem az általa előállított vagy begyűjtött alapanyagokat (növény, állat) vagy az azokból és az esetleg kiskereskedelemből hozzá vásárolt anyagokból előállított élelmiszert értékesíti. Kistermelővé a magánszemély úgy válhat, hogy a tervezett tevékenysége szerint illetékes megyei (Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Kecskemét, Halasi út 34.) vagy járási élelmiszerlánc felügyeleti szervhez egy erre vonatkozó kérelmet nyújt be. A kérelem lehet szabadon írott, de lehet a hatóságtól erre kialakított formanyomtatványt is benyújtani, mert a jogszabály nem ír elő kötelező formátumot. A hatóság ezt követően megkeresi a kérelmezőt és egyeztet vele a megfelelő eljárás lefolytatása érdekében. A kérelem írásos benyújtása elengedhetetlen, mert ezt az eljárást a hivatal csak kérelemre tudja lefolytatni. Ha minden szükséges feltétel teljesül végül határozatban kapja meg a kistermelő a regisztrációs számot. Amennyiben valaki állati eredetű élelmiszert állít elő, akkor a rendelet 2. számú melléklete alapján kiállított igazolást kell a regisztrációs szám birtokában kérelmeznie a területileg illetékes járási hivataltól. Ezt az igazolást évente újítani szükséges.

Milyen alapvető feltételeket kell teljesíteni a kistermelőnek az előállítás során?

A kistermelői tevékenység végezhető akár a saját lakás konyhájában is, de a kistermelői élelmiszer előállításának ideje alatt ott más élelmiszert nem lehet ott kezelni. Másik ide vonatkozó szabály az, hogy állati eredetű élelmiszer előállításához (hús, tej, baromfi) külön erre a célra szolgáló helyiséggel kell rendelkezni. Az előállítás általános feltételei közé tartozik, hogy a helyiségnek megfelelően takaríthatónak kell lennie. A kártevők ellen hatékonyan kell védekezni. A kistermelőnek egészségügyi kiskönyvvel kell rendelkeznie. A feldolgozáshoz ivóvizet kell biztosítani. A melléktermék és a szennyvíz elhelyezéséről megfelelő módon gondoskodni kell (közszolgáltatás igénybe vétele). Az állati eredetű élelmiszerek előállítása során különleges feltételeknek is meg kell felelni, mint például a megfelelő hűtési kapacitás biztosítása, a falak moshatóságának biztosítása, külön mosogató az előállító helyiségben. Ezeket részletesen a rendelet 4. és 5. melléklete tartalmazza.

Milyen és mennyi élelmiszert hozhat forgalomba a kistermelő?

Az előállítható élelmiszerek mennyiségét a rendelet 1. melléklete alapján lehet megállapítani. Ha valaki nem tudja az általa előállítandó élelmiszert a felsorolt kategóriákba besorolni, akkor javasoljuk a területileg illetékes élelmiszer ellenőrző hatóságot megkeresni a besorolási kategória megállapításához. A forgalmazandó növényi alapú élelmiszereket külön engedélyek vagy előzetes vizsgálatok nélkül is forgalomba lehet hozni. A feldolgozás egyes részműveleteit üzemekben is el lehet végeztetni (pl. szárítás, őrlés). Az állati eredetű élelmiszerek esetén a helyben levágott baromfit és nyúlfélét a hatósági vagy jogosult állatorvos engedélyével lehet forgalomba hozni. A vágás időpontját fontos egyeztetni az állatorvossal a vágás előtti vizsgálatok elvégzése érdekében. A többi állatfaj esetében a vágást csak engedélyezett vágóhídon lehet elvégeztetni (a visszakapott húsról hússzállítási igazolást kapnak), de a feldolgozást csak kistermelői feldolgozó helyen lehet elvégezni.

Milyen formában lehet a termékeket forgalomba hozni?

A kistermelő a termékét előrecsomagolt és helyben kimérten hozhatja forgalomba.

Az előre csomagolt termékek esetében a termékre vonatkozó előírásokon túl azt kell figyelembe venni, hogy a csomagoláson fel kell tüntetni a „kistermelői”, vagy méz esetében a „termelői” jelzőt a termék megnevezése előtt. Csomagolatlan élelmiszerek értékesítése során a termék előtt fel kell tüntetni a kistermelő nevét, a termék megnevezését („kistermelői”, vagy méz esetében a „termelői” jelzővel) a termék fogyaszthatósági vagy a minőségmegőrzési időtartamának lejárati dátumát és a tárolási hőmérsékletet.

Hol és kinek hozhat forgalomba élelmiszert a kistermelő?

A kistermelő alapvetően az általa betakarított és előállított élelmiszert a gazdaságának helyén és az élelmiszer előállítás helye szerinti megyében és az élelmiszer előállítás helyétől mért 40 km sugarú körben, de csak Magyarországon és Budapesten hozhatja forgalomba. A termékeit piacon, vásáron, engedélyezett ideiglenes élelmiszerárusító helyen árusíthatja, valamint kiskereskedelemi és a közétkeztetési, vendéglátó egység felé értékesítheti.

A nem állati eredetű alapterméket, valamint mézet, méhészeti termékeket és élő halat az ország valamennyi piacán és vásárán és engedélyezett ideiglenes élelmiszerárusító helyén értékesítheti a végső fogyasztó felé.

Fontos tudni, hogy nagykereskedő felé, külföldre nem szállítható kistermelői árú.

Kistermelői vendégasztal

Ez annak az elnevezése, amikor a kistermelő az általa előállított termékeket helyben fogyasztásra kínálja fel a fogyasztónak készétel formájában. Ennek keretében kis mennyiségben, de helyben is le lehet vágni sertést vagy marhát, de ez csak helyben és csak főzve értékesíthető. Az előállított élelmiszerek (készételek) nem fagyaszthatóak le és nem adhatóak át másnak, tehát ami nem fogy el azt vagy a család fogyasztja el, vagy meg kell semmisíteni.

Milyen dokumentációt kell vezetni?

1. A termékekről készült adatlap. Ez tartalmazza a kistermelő nevét, címét, az élelmiszer előállítás helyét, a termék összetevőit, eltarthatóságát, tárolási feltételeit.

2. Az előállított élelmiszerek mennyiségéről vezetett nyilvántartás, melyben az előállítás idejét és mennyiségét kell feltüntetni.

3. Az értékesített mennyiségről és az értékesítés helyéről, idejéről vezetett nyilvántartás.

Az utóbbi két nyilvántartás akár egy füzetben is megvalósítható. Fontos tudni, hogy a nyilvántartást vagy másolatát az árusítás helyén kell tartani.

Ezeket a nyilvántartásokat valamint az állatok vágatásását igazoló hússzállítási igazolást 2 évig meg kell őrizni.

III. Zöldség-gyümölcs termelők piaci árusításával kapcsolatos legfontosabb tudnivalók

Azoknak a zöldség-, gyümölcs termelőknek, akik nem csak végfelhasználók részére értékesítenek (kereskedőknek, felvásárlóknak, stb.), azoknak a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztályán (Kecskemét, Halasi út 36.) kötelezően regisztráltatni kell magukat a 64/2011 (VII. 11.) VM rendelet alapján.

Friss zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzés jogi hátterét a 82/2004 (V. 11.) FVM rendelet, az 543/2011. EU rendelet, rendelet adja.

A piacon történő árusítás esetén a minőségi és jelölési követelmények éppúgy betartandóak, mint a forgalmazás bármely más területén.

Az árusítóhelyi ellenőrzés alakalmával bemutatandó dokumentumok:

• őstermelői igazolvány, hozzátartozó értékesítési betétlapok, illetve adatnyilvántartó lap/ok vagy egyéni vállalkozói igazolvány
• permetezési napló

Kiskereskedelmi árusítás esetén (helyi piac, szezonális alkalmi árusítóhelyen, stb.), ahol az értékesítés közvetlen a fogyasztó részére történik, ott a termékeket jelölni kell, jól láthatóan, a vevőt nem félrevezető módón. A termék specifikus forgalmazási, minőségi szabvánnyal rendelkező termékek, mint az alma, körte, paprika, paradicsom, saláta (fajtától függetlenül), őszibarack-nektarin, csemegeszőlő, szamóca, görögdinnye esetében a szabályos jelölésnek tartalmaznia kell a következőket:

Termék megnevezése

Származási ország

Minőségi osztály

Fajtanév (vagy kereskedelmi típus)

Szabvány által nem szabályozott termékek esetében (a fentebbi felsorolásban nem szereplő termékek) fel kell tüntetni:

Termék megnevezését

Származási országot

A burgonya jelölése speciális, mivel ezt egy külön miniszteri rendelet szabályozza, mely 2016. életbe lépett (34/2016. (V. 04.) FM rendelet). A kiskereskedelmi szakaszban az ömlesztett burgonyát is az alábbi jelölése kell feltüntetni:

• termék neve
• származási helye
• fajta neve
• főzési típusa

 

A főzési típusok jelölésére az A, B, C betűket kell használni, ez minden burgonya esetében meghatározott a fajta leírásban megtalálható.

A különböző betűjelek jelentése a következő:

• „A – saláta (nem szétfővő)” pl.: Somogyi sárga kifli, Cherie, Agata
• „B – főzni való (kissé szétfővő)” pl.: Balatoni rózsa, Desirée, Kondor, Kleopátra
• „C – sütni való (szétfővő)” pl.: Hópehely, Góliát, Százszorszép, Agria, Karlena, Kuroda, Lady Rosetta”

A fentebb ismertetett jelölési kötelezettségek elmulasztás, illetve az ezzel kapcsolatos szabálytalanság esetén az eljáró hatóságnak bírságot kell kiszabnia. A bírság minimális összege 15.000 Ft. Pontos összege a mulasztás-szabálytalanság súlyától, az áru értékéről és az esetleges súlyosbító tényezőktől függ.

Fontos jogszabályi előírás, hogy aki értékesítésre termel zöldséget-gyümölcsöt, annak permetezési naplót kell vezetnie a növényvédelmi kezelésekről. A permetezési naplónak az értékesítés helyszínén ott kell lennie, illetve felszólításra be kell tudni mutatni a termelőnek.

Naplónak megfelel – az előre kiszerkesztett táblázat helyett - egy számozott oldalú füzet is, amennyiben a következők a tartalmi követelményeknek megfelel.

Termelési év

Termelő neve:

Lakcíme:     

Növényvédelmi szakirányítójának neve és engedélyének száma:     

Szakirányító lakcíme:     

Sorszám

Kezelt kultúra

Kezelés helye: hrsz., tábla, parcellaazonosító, termesztő berendezés, raktár, területe/térfogata  (ha, m², m³)

Időpontja:

Használt növényvédő szer: neve, mennyisége(kg, 1/ha, g/m², g/fm)

Permetlé mennyisége:(1/ha, 1/m²)

Élelmezés várakozási idő: (nap)

Betakarítás időpontja (év. hónap. nap.)

Felelős aláírása (I. kat. szer esetén a növényorvos !)

Az ellenőrzés során, nem csak a permetezési napló vizsgálata történik, hanem a használt szerek kategóriája és a felhasználó jogosultsága is a vizsgálat tárgyát képezi..

I.kategóriás szer: növényorvos, II kategóriás engedéllyel rendelkező személy

       (növény orvosi vény szükséges és szerződés)

II.kategóriás szer: II kategóriás engedély szükséges hozzá (80 órás növényvédelmi tanfolyam és sikeres vizsga)

III.szabadon vásárolható és felhasználható.

IV. 

25 kg-ot meghaladó növényvédő szer otthoni tárolása esetén készletnyilvántartást kell vezetni, erre a célra megfelel a permetezési napló és a számla.

A növényvédelem 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet