Orosz-ukrán válság - Az előzmények
2022.02.24. 15:19
Hadiállapotot vezettek be egész Ukrajnában, miután Oroszország megtámadta az országot csütörtökön hajnalban. Milyen események vezettek a két ország között kirobbant háborús állapothoz? A következőkben, bár nagy lépésekkel, de sorba szedjük az előzményeket.
A Szovjetunió feloszlása
A Szovjetunió 1991-es feloszlását követően Ukrajna és Oroszország szoros kapcsolatban maradtak. 1994-ben Ukrajna beleegyezett, hogy megszabadul nukleáris fegyvereitől a budapesti memorandum értelmében, azzal a kitétellel, hogy Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok garantálja Ukrajna területi integritását és politikai függetlenségét. Öt évvel később Oroszország egyike volt azon országoknak, amelyek aláírták az európai biztonsági szerződést. Ez minden országnak megadta a jogot, hogy úgy változtassa biztonsági helyzetét, ahogy azt jónak látja. Annak ellenére, hogy 1991 óta ország, korábbi szovjet köztársaságként Ukrajnát Oroszország saját befolyási területe részének tekinti.
2008-ban Vlagyimir Putyin felszólalt Ukrajna NATO-tagsága ellen. Egy román elemző szerint Ukrajnával kapcsolatban Oroszország folytatta a Brezsnyev-doktrína elveit, miszerint Ukrajna szuverenitása nem lehet nagyobb, mint a Varsói Szerződés tagjainak, a Szovjetunió összeomlása előtt, az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején.
Az Euromaidan-mozgalom tüntetései után az oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics és az ukrán parlamenti ellenzék vezetői megegyeztek egy előrehozott választásban, 2014. február 21-én. Másnap Janukovics elmenekült Kijevből, mielőtt elvették volna tőle elnöki pozícióját. Az orosz nyelvű kelet-ukrán régiók kifejezték támogatásukat Janukovics mellett, ami a 2014-es oroszbarát zavargásokhoz vezetett. Ezt követte a Krím orosz annexiója márciusban és a kelet-ukrajnai háború, amely az oroszok által támogatott Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságok létrehozásával kezdődött.
A Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság 2014-es kikiáltása
A Donyecki Népköztársaság orosz nemzetiségű kelet-ukrajnai lakosok és orosz-szimpatizánsok által önálló államnak kikiáltott, és Oroszország katonai támogatásával fenntartott szerveződés az Ukrajnában fekvő Donyecki területen, amely semmilyen elismertséggel nem bír. A székhelyének számító Donyeck városában a fontos pontokat a helyi szakadárok ellenőrzik, és a terület számos pontját uralmuk alatt tartják, illetőleg jelenleg is szervezkednek, készülnek az ukrán központi kormány lehetséges ellentámadására.
2014. április 7-én a régió vezetőinek részvétele nélkül, önhatalmú tüntető csoportok és már korábban is működő szervezetek, kifejezve óhajukat az ukrán államtól való elszakadásra és az Oroszországgal való egyesülésre, kikiáltották a népköztársaság függetlenségét, és bejelentették az Ukrajnából való kiválását, melyhez inspirációt adott a februári ukrajnai erőszakos kormányváltás, a Krím-félsziget annektálása, illetve a Krími Köztársaság megalakulása.
A Luhanszki Népköztársaság Kelet-Ukrajnában, a Donbász régióban található Luhanszki területen egy szakadár állam; az orosz nemzetiségű lakosok és orosz-szimpatizánsok által 2014 áprilisában önálló államnak kikiáltott szerveződés. 2014. május 11-én a régió egyes részein népszavazást tartottak az "állami függetlenségről", amelyen az önjelölt választási bizottság szerint 96 százalékos többség az Ukrajnától való függetlenség támogatása mellett szavazott.
2014 óta farkasszemet néznek az ukrán és az orosz katonák
Nyolc éve tart tehát az orosz–ukrán konfliktus. Bár voltak harci események, de viszonylag csendesen néztek farkasszemet a felek eddig.
Az egészen mostanáig fennálló helyzet ugyanis viszonylag kedvező volt mind Oroszország, mind Ukrajna számára – írja a Mandiner. Ukrajna elveszítette ugyan a Krím-félszigetet és a donyecki és luhanszki tartományok egy részét, de ez viszonylag jó ajánlatnak tűnik ahhoz képest, amit Oroszország 2014-ben tehetett volna a mélyen megosztott, káoszba zavarodó országgal. Moszkva eközben elorozhatta Ukrajna legjelentősebb hadikikötőjét és hitelesen kialakíthatta a fegyveres konfliktus elméleti lehetőségét a Donyec-medencében, ráadásul aránylag alacsony költségek mellett. Oroszország szempontjából e helyzet megszilárdulása kétségkívül nagyon kényelmes lett volna, s egy pusztító háború perspektívájánál Kijev számára is lényegesen kedvezőbb lett volna.
2020. szeptember 14-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jóváhagyta Ukrajna új Nemzetbiztonsági Stratégiáját, amely a NATO-val való közeli kapcsolat kialakítását kezdte volna meg, amelynek a végső célja a szervezethez való csatlakozás lenne. 2021. március 24-én pedig aláírt egy rendeletet, melynek célja „az átmenetileg elfoglalt Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol integrációja Ukrajnába”.
[ A cikk a hirdetés után folytatódik! ]
Oroszország kifejezte többször is, hogy Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása és a NATO növekedése veszélyezteti nemzetbiztonságát. Erre válaszként Ukrajna és más szomszédos európai országok azzal vádolták Putyint, hogy megpróbálja visszaállítani a szovjet birodalmat.
2021-2022-es orosz–ukrán krízis
2021 márciusában és áprilisában Oroszország több ezer katonát és hadifelszerelést kezdett az ukrán határra küldeni, amely a Krím 2014-es annexiója óta a legnagyobb katonai mozgósítás volt. Júniusra visszavonták a katonák egy részét, de 2021 októberében a krízis ismét egyre intenzívebb lett, amikor több mint 100 ezer orosz katona sorakozott fel az ukrán határnál decemberre.
2021 decemberében Oroszország bemutatott két békejavaslatot, amelynek részeként „biztonsági garancia” néven jogilag is megtiltották volna Ukrajnának, hogy csatlakozzon a NATO-hoz. A szervezet ezt a javaslatot elutasította, és az Egyesült Államok szankciókkal fenyegette az országot.
A jelenlegi helyzetet a hidegháború óta a legintenzívebbnek nevezték.
2022. február 21-én Oroszország elismerte a népköztársaságok függetlenségét, majd „békefenntartók" vonultak be a területekre
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő esti bejelentését, illetve a moszkvai parlament keddi döntését követően az egész világ lélegzetvisszafojtva figyeli, mikor tör majd ki a véres, fegyveres konfliktus Ukrajna legkeletibb területein – írja a Mandiner. Valóban, az elmúlt években soha nem volt annyira feszült a helyzet, mint ezekben a napokban, hiszen semmi sem garantálja, hogy a hivatalosan békefenntartó céllal a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság területére küldendő orosz csapatok csakugyan nem haladnak majd tovább nyugati irányba.
Az e héten lezajlott események, azaz a két szakadár népköztársaság elismerése és az orosz „békefenntartó” missziók kelet-ukrajnai bevonulásának előkészítése ugyan a helyzet elmérgesedésével fenyegetnek, de az elmúlt évtizedek történelme alapján sokkal inkább a konfliktus megdermedésének irányába mutatnak.
Oroszország hétfőn elismerte a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot – ettől a két entitás egyébiránt sem jobban, sem kevésbé nem lett „állam” –, hamarosan pedig megtörténik az orosz „békefenntartó” csapatok bevonulása is. Ha minden úgy zajlik, ahogy az eddigi minták sejtetik, akkor a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság hosszú életű, de Oroszországtól teljes mértékben függő „államok” lesznek,
Az, hogy lesz-e újra erőszakos háború Kelet-Ukrajnában, végső soron talán nem is annyira Moszkván, mint inkább Kijeven múlik majd. Oroszország számára a helyzet nagyon is kedvező, hiszen Donyeckkel, Luhanszkkal és a Krím-félszigettel a zsebében folyamatosan sakkban tarthatja Ukrajnát, ráadásul ennek a költségei is viszonylag alacsonyak.
(Forrás: Wikipédia/Mandiner)
percről percre
-
12-08
20:55Ünnepvárás a Vásárhelyi Pál Iskolában -
12-08
20:10Folyamatos a Széktói Stadion modernizációja -
12-08
19:06Esti gyors - A nap hírei 1 percben -
12-08
18:43Csomagautomatákról és postapartneri-hálózatról egyeztet Kecskemét polgármestere -
12-08
18:39Újabb áldozatot követelt a lakástűz -
12-08
17:56Vita Kecskemét jövő évi költségvetéséről -
12-08
16:36Kamion ütközött vonattal Kunszentmárton határában -
12-08
16:11Christian Wolff: a Mercedes-gyár munkatársai megérdemlik a magas szintű bérfejlesztést -
12-08
16:03Zajlik a téli felkészülés a Volánbusznál -
12-08
15:20Kezdődhet Kecskemét és Ballószög víziközmű-hálózatának fejlesztése -
12-08
14:4745 millió eurós beruházást valósít meg a Nissin Foods Kecskeméten -
12-08
14:131000 forintba kerül majd a havi diákbérlet Kecskeméten -
12-08
13:44Elmarad szombaton a Péczely Saroltával való beszélgetés a könyvtárban -
12-08
12:58Alsóházi rangadóra készül hazai pályán a KNKSE -
12-08
12:49A baloldal frakcióvezetője az elmúlt év nehézségeiről beszélt
fő híreink
-
01-05
16:34Kertitraktor és vonat ütközött -
12-16
08:26Küldöttgyűlés, mesterlevelek és az idei TOP 100 kiadvány a Gazdasági Ablakban -
10-20
14:42Dobogós Kecskemét a donorjelentő kórházak között -
10-02
19:28Százötödik születésnapján köszöntötték Terike nénit -
10-02
11:02Újabb egy évre Finta Zita az egyetem kancellárja -
09-28
16:55Több százan vettek részt a Hosszú utcai ovi Mihály napi vásárán -
09-28
14:24Már az első órában több mint 300 futó a 24 órás futáson -
09-28
13:28Elkezdődött a KARC40 nemzetközi utánpótlás rögbitorna -
09-23
11:45Közel száz kisgyermeket fogad a megújult nyárlőrinci óvoda -
09-22
20:4325 éves a Kecskemét-Aomori Baráti Kör -
09-22
12:19Gereben Lívia megkapja a harmadik kemoterápiás kezelést, majd következik a csontvelő transzplantáció -
09-09
15:07Elkezdődött a Széchenyiváros ünnepe -
05-20
18:23Közösségek hete - Kecskeméti Városi Civil Kerekasztal Találkozójának beszámolója -
02-08
17:19Daniel SPEER Brass Quintet a Rákócziban -
10-18
06:00A siker az embereken múlik - 70 éves az Univer
Hirdetés