Védett épületben élni felelősség és lehetőség

„A ma élő ember ugyanolyan jogosítványokkal bír és ugyanúgy teremti meg a jövő számára a múltat, mint eleink. Ugyanakkor, ha nem értjük meg és nem tiszteljük őseink üzenetét, akkor hogyan várjuk majd el az utánunk jövőktől, hogy tiszteljék a mi tetteinket?” – fogalmaz Öveges László. A város főépítészét annak apropójából kérdeztük, hogy a közelmúltban a Sétatér utca sarkán lebontott polgári ház kapcsán ismét a figyelem középpontjába kerültek a helyi védett épületek.

– Nagy öröm, hogy Kecskeméten sokan vannak, akik érzékenyek az épített környezet, az épített örökség iránt és észreveszik, milyen kincsekben bővelkedik a város. Ezek látható szépsége, minősége észrevétlenül minden nap formál bennünket. Amit eleink megalkottak, és ami ebből időtálló és jellegzetes módon hozzájárul a város egyediségéhez, azt nemcsak kötelességünk, hanem jól felfogott érdekünk is óvni, megtartani.

A nyolcvanas években mértük fel először, hogy melyek azok az épületek, amelyeket érdemes helyi védelem alá helyezni. Akkor két kategóriába soroltuk ezeket: az egyikbe kerültek azok, amelyek feltétlenül megóvandók, egy másikba pedig azok, amelyek esetleg átépíthetők. 2008-ban újra számba vettük az épített örökséget, megszüntettük a már említett bizonytalan kategóriát, és csak azokra az épületekre fókuszáltunk, amelyek valóban értéket képviselnek.

Két éve pedig elkészült a város arculati kézikönyve. Ez a közös gondolkodás arra is kiterjedt, hogy mi legyen a védett épületekkel, a dokumentum pedig tételesen fel is sorolta ezeket az építészetileg karakteres, fontos épületeket. Az ennek mentén megalkotott településképi rendelettel kerültek jogilag is helyi védelem alá.

– A rendeletben található felsorolás nem egy lezárt lista, hanem folyamatosan változhat.

– Azt, hogy egy épület helyi védelem alá kerüljön – vagy épp kikerüljön ebből a körből –, tulajdonképpen bárki kezdeményezheti. Magánszemély, civil vagy szakmai szervezet, önkormányzat egyaránt tehet javaslatot erre. A felvetést – az úgynevezett értékvizsgálati dokumentáció elkészülte után – a partnerségi együttműködés jegyében széles körben vitatják meg. Így például a városszépítők, a városvédők, a lokálpatrióták, a környezetvédők álláspontját is kikérik erről. Természetesen a tervtanács és a szakmai bizottságok is véleményt alkotnak a kezdeményezésről. Mindezek után a végső döntést a közgyűlés hozza meg. A hatályos településképi rendelet tételesen is felsorolja ezeket a karakteres, építészetileg is fontos épületeket, jelen pillanatban szám szerint 320-at.

Várhatóan a szeptemberi közgyűlésen módosul ez a rendelet. Egyfelől még precízebben veszi majd sorra, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni a helyi védettség megállapítása során, másrészt pedig a konkrét lista is változik majd. Ajánlották ugyanis például a vasútállomás központi épületének, a mellette lévő kisposta épületének, a Szórakaténusz játékmúzeum épületének, valamint a megyei könyvtár épületének a felvételét. De ugyanígy olyan kérelmek is érkeztek, amelyek a védettség megszüntetésére vonatkoznak. Az előzetes vita során ez utóbbiak közül egy sem kapott teljes körű támogatást a különböző grémiumoktól, de bizonyos pontokban – például egy-egy udvari épületszárny vonatkozásában – egyetértettek a kéréssel.

– A legtöbb helyi védelem alatt álló épület 100-120 éve, historizáló, eklektikus vagy szecessziós stílusban épült. „Fiatalabbakat” nem is nagyon lehet nevezni erre?

– Szakmai vita tárgya, hogy mikortól lehet egy épületről kimondani, hogy védendő értéket képvisel. Van, aki azt mondja, hogy egy szenzációs épület esetében akár már az átadás pillanatában is lehet ezt tudni, mások úgy vélik, el kell telnie némi időnek ehhez, de hogy pontosan mennyinek, abban megint nincs egyetértés. Volt javaslat 15-20 vagy 40-50 évre is.
Most egyébként több „fiatal” épület helyi védelem alá helyezésére is érkezett javaslat, a már említett könyvtár, illetve játékmúzeum is ebbe a körbe tartozik. Személyes álláspontom
egyébként az, hogy minél hamarabb kap védettséget egy arra méltó épület, annál jobban óvjuk és vesszük elejét annak, hogy hozzá nem illő sorsra jusson, mihamarabb kaphasson esetleges támogatást is.

– Milyen kötelezettségekkel jár, ha egy ingatlan helyi védelem alatt áll?

– Alapvetés és főszabály, hogy védett épületet nem lehet elbontani! Ugyanakkor van egy olyan szakmai konszenzus az építészek körében – és ezt a nézőpontot a helyi tervtanács és a város vezetése is osztja – hogy nem olyan értelemben érinthetetlen, mint mondjuk egy festmény. Ha egy épületet használni akarunk és nem skanzenként mutogatni, akkor engednünk kell bizonyos fokú változtatásokat rajtuk. Műemlékeinket sem abban az állapotukban ismerjük, amilyennek eredetileg épültek, hanem amilyenné az évszázadok során alakultak.

Engedélyt kaphat tehát a tulajdonos olyan munkálatokra, amelyek – a védett elemek megőrzése mellett – műszaki vagy funkcionális szempontból az épület jelentős átalakításával járnak. Ennek során elképzelhető, hogy a kivitelezés során jelentős részben elbontják az épületet, majd az eredeti védett karakteres részletek, anyaghasználat és technológia figyelembevételével építenek egy újat. Ez történt például – hogy konkrét beruházást is említsek – a Nagykőrösi utcában álló sarki ház esetében is és ugyanez várható a Sétatér utca–Mihó utca sarkán álló telken is. Noha az ott nemrégiben lebontott ház nem állt helyi védettség alatt, a tulajdonos vállalta, hogy az új épület homlokzati részét teljes egészében és minden részletében visszaépíti majd.

Közös a két nevezett helyszínben az is, hogy eredetileg földszintes polgárházak álltak ott, de a felújítás során a tulajdonosok emeletráépítésre is engedélyt kaptak, kaphatnak – és ennek nyomán az új épületek tulajdonképpen tömegüket tekintve jobban fognak illeszkedni az utcaképbe, a közvetlenül szomszédos magas épületekhez.

– Azon túlmenően, hogy a tulajdonos nem bonthatja le a védett épületet, mire kell még figyelnie?

– Fontos – és ezzel sokan nincsenek tisztában –, hogy esetükben az építési engedélyt nem igénylő átalakítások során is szükség van az úgynevezett bejelentési eljárás lefolytatására. Ha tehát egy védett épületen bármilyen, a védett értéket érintő és a közterületről látható beavatkozást szeretnének megtenni, akkor ahhoz a város jóváhagyását kell kérni. Ilyen lehet például a homlokzati elemek felújítása, a tetőhéjazat vagy a nyílászárók cseréje. Ilyenkor megállapítjuk, hogy a tervezett munkálatok megfelelnek-e a védett érték védelmének vagy sem. Ennek mentén hagyjuk jóvá vagy éppen tiltjuk meg az elvégzésüket. Ha utólag derül fény a nem megfelelő kivitelezésre, akkor az önkormányzat helyreállításra kötelezheti a tulajdonost.

A helyi védelem alatt álló épületek esetében ezenkívül például a cégtáblák kihelyezése, a redőnyök, légkondicionáló berendezések felszerelése is mind-mind olyan területek, amelyeknél figyelemmel kell lenni a vonatkozó rendelet előírásaira.

– Ha már táblákat említ: a jogszabály szerint jelölni kell, ha egy épület helyi védelem alatt áll. Kecskemét utcáin járva ilyen jelzésekkel azonban nem találkozunk.

– Valóban szeretnénk egy-egy kis kőtáblát elhelyezni ezekre az épületekre, már mintadarab is készült. Ennek költségét nem a tulajdonosokra terhelnénk, hanem a város vállalja majd, amennyiben a közgyűlés is elfogadja az erre vonatkozó tervet.

– Szóba kerültek már a felújítások, hogy milyen szempontokra, előírásokra kell ügyelniük a tulajdonosoknak. Ahogy ön is említette, sokan közülük úgy élik meg, „nehezített pályán” mozognak.

– Valóban több elvárásnak kell megfelelniük, ugyanakkor ne feledjük, nemcsak a helyi védelem alatt álló épületek, hanem minden ház esetében kötelessége a tulajdonosnak gondoskodni az élet- és vagyonbiztonságról, az ingatlannak a településkép szempontjából elvárható mértékű állapotmegőrzéséről. Természetesen egy helyi védelem alatt álló épület esetében ennek nagyobbak lehetnek a költségei, ugyanakkor a város ehhez támogatást is tud biztosítani. 2008 óta rendszeresen különítünk el a költségvetésben erre a célra egy meghatározott keretösszeget – ez jelenleg évente tízmillió forintot jelent –, amelyre pályázhatnak az érintettek. A városi támogatási programok rendszere – melynek része a védett épületek támogatása – most  átalakulóban van, de minden bizonnyal a jövőben is igénybe vehető lesz.

2017-18-ban egyébként a rendezési terv kapcsán végignéztük, milyen állapotban vannak a szóban forgó épületek. Egyik szemünk sír, a másik ellenben nevet, mert bár számos épületen a romlás érhető tetten, nagyon sok igényesen felújított épületre is büszkék lehetünk. Vannak, akik érzik és értik, hogy mekkora értéket képvisel az épület, amiben ők laknak. Noha gond és felelősség a karbantartásuk, mégis bennük élni jó! Ezeknek az épületeknek a léleknek kedves hangulatuk, ízlésformáló karakterük van!

Zsolczainé Vitális Judit

(Az interjú eredetileg a Kecskeméti Lapok augusztus 27-i számában jelent meg.)