kecskeméti egyetem Kecskeméti Főiskola szolnoki főiskola Dr. Ailer Piroska integráció

Új egyetem: biztos jövőkép a kecskeméti és a szolnoki felsőoktatásnak

2016. július 1-jén kezdi meg a munkát a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola integrációjával létre jövő új egyetem, amely a magyar felsőoktatási intézmények között az alkalmazott tudományok egyeteme kategóriába tartozik majd. A változásokról és a tervezett fejlesztésekről dr. Ailer Piroska, a Kecskeméti Főiskola rektora nyilatkozik. 

- Nagy változások jönnek a Kecskeméti Főiskola életében, hiszen július 1-jétől egyesülve a Szolnoki Főiskolával egyetemként folytatja tovább a munkát. Mire tudják alapozni az egyetemmé válást?
- Az elmúlt években is sok változás történt a magyar felsőoktatásban, de a Kecskeméti Főiskola a stratégiai gondolkodásnak köszönhetően minden tekintetben stabilan tartja pozícióját. Néhány éve az oktatásban nyitottunk a járműipar felé, Magyarországon elsőként indítottuk el a duális képzést, amivel mintát szolgáltattunk a képzéstípus országos bevezetéshez. Szépen „kúsznak felfelé” a jelentkezési adatok, a gazdálkodásunk kiegyensúlyozott, és az elmúlt években uniós forrásokból közel 9 milliárd forintot költhettünk az oktatás feltételeit javító fejlesztésekre. Eredményeinket elismeri a tágabb környezetünk is, soha ennyi gazdasági szereplővel nem volt még együttműködésünk, és egyre nagyobb számban szavaznak nekünk bizalmat a felvételizők is. Van tehát mire alapoznunk az egyetemmé válást, ami 2016-ban komoly minőségi és nagyságrendi változást is hoz az intézmény életébe.

- Egyesülés a Szolnoki Főiskolával, egyetemmé válás, új campus. Az biztos, hogy megmozdult az állóvíz a Kecskeméti Főiskola körül. Hogyan lehetne megragadni ezeket a folyamatokat?
- Ezekben a változásokban valóban több folyamat fonódik össze. A felsőoktatásban egy törvénymódosítással tavaly ősszel vezették be az alkalmazott tudományok egyeteme kategóriát, ami egy köztes kategória a főiskola és a klasszikus értelemben vett egyetem között. Az az intézmény lehet alkalmazott tudományok egyeteme, amelyik legalább négy alapképzési és két mesterképzési szakot működtet, az oktatók, kutatók 45 %-a rendelkezik tudományos fokozattal, képes a képzései egy részét idegen nyelven folytatni és legalább két szakon duális képzést is kínál. Az alkalmazott tudományok egyeteme számára nem kritérium a doktori iskola, ami egy egyetem esetében előírás. Néhány főiskola, ahol nem volt intézményi összevonás, már ez év januárjától átalakult alkalmazott tudományok egyetemévé.

- A mi esetünkben azért hosszadalmasabb ez a folyamat, mert párosul egy intézményi integrációval. Az új alkalmazott tudományok egyeteme a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola egyesülésével jön létre. Már hónapok óta folyik a közös munka minden szakterületen mindkét főiskola munkatársainak bevonásával, hogy olyan feltételeket teremtsünk az integrációhoz, amely a kecskeméti és a szolnoki intézmény számára is biztos jövőképet jelent.  Úgy gondolom, hogy a Szolnoki Főiskola előtt új perspektívát nyit meg az, hogy része lehet egy nagyobb, fejlődőképes intézménynek. Meggyőződésem, hogy az egyesülésből mindkét fél profitál majd.

A másik folyamat az új campus építése, amely a GAMF Karral szemközt, a régi kórház területén már tavaly októberben megkezdődött. A kecskemétiek örömmel fogadták az építkezés hírét, azóta is lépten-nyomon megszólítanak és érdeklődnek az előrehaladásról. A campus a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola egyesülésével felálló új egyetemet szolgálja majd, de a beruházás finanszírozása és az épületegyüttes üzemeltetése a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány és a Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. feladata lesz. 

- A campus építése szorosan összefügg azzal a törekvéssel, hogy a leendő egyetemen hangsúlyosan legyen jelen a gazdasági képzési terület, ami új lesz az intézményben. Miért merült fel, hogy a Kecskeméti Főiskolának nyitnia kell ebbe az irányba is?
- Úgy gondolom, hogy intézményünk egyre jobban „beágyazódik” a gazdasági-társadalmi környezetbe. Ehhez természetesen szükség van arra a nyitottságra, a partnerségeket előtérbe helyező, és a főiskolát – rövidesen egyetemet – szolgáltató központnak is tekintő gondolkodásra, amit most intézményünk képvisel, de a szélesedő együttműködésekből az is jól látszik, hogy a gazdaság igenis igényli a vidéki oktatási-kutatási centrumokat is. A duális képzésben már közel 50 partnerünk van. Ez nemcsak azért előnyös, mert erősíti a képzések gyakorlatorientáltságát, hanem olyan szoros, napi szintű kapcsolatot jelent a cégekkel, ami állandó oda-vissza csatolást biztosít az elvárásokról, a további együttműködési lehetőségekről. A cégek így sokkal jobban megismerhetik az intézmény szellemi és infrastrukturális potenciálját is. Csak egy példa: rácsodálkoznak például az akkreditált laborjaink felszereltségére és szolgáltatásaira, és természetes, hogyha ilyen igényük merül fel, akkor legközelebb már bennünket keresnek.

A gazdálkodási és menedzsment szak bevezetésével szintén a gazdaság elvárásainak igyekszünk megfelelni. Az utóbbi időben határozott igényként fogalmazódott meg partnereink részéről, hogy jelenjen meg nálunk a gazdasági képzési terület is. A szak bevezetésének előkészítését már 2014-ben megkezdtük, amikor még nem volt napirenden az integráció a Szolnoki Főiskolával. Kialakítottuk a szakhoz kapcsolódó oktatói gárdát, amelyet már azóta is bővítettünk új munkatársak felvételével, de ahogyan a hallgatói létszám újabb évfolyamok belépésével nő, további oktatók érkeznek majd az intézménybe. A Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány támogatásával nemcsak kiváló magyar, hanem nemzetközileg is elismert szakembereket tudunk Kecskemétre hozni, illetve bevonni a képzésbe. A gazdasági képzési területen dolgozó szolnoki kollégák számára is új lehetőségek nyílnak meg, például a nemzetközi nyitás révén az angol nyelvű oktatásban. Miközben a gazdasági elvárásnak igyekeztünk megfelelni, a felvételin a szak iránt megnyilvánuló érdeklődés azt is mutatja, hogy a jelentkezők szempontjából is hiánypótló az új képzésünk. A 90 helyre (60 nappali és 30 levelező) összesen 412 jelentkezés érkezett, 132-en pedig első helyen jelölték meg a Kecskeméti Főiskola gazdálkodási és menedzsment szakát, vagyis ők elsősorban Kecskeméten szeretnének tanulni. Bízunk benne, hogy ez azt is jelenti majd, hogy a végzősök a térség gazdaságát erősítik.

- Milyennek szeretné látni 10 év múlva az új egyetemet?
- A campus és az egyetemmé válás csak egy keret, egy lehetőség, amit nekünk kell megtöltenünk tartalommal. A két főiskola egyesülésével létrejövő új egyetemben azonban komoly szellemi potenciál van. Már dolgozunk új szakok bevezetésén. Hamarosan szeretnénk indítani a logisztikai mérnök alapszakot, jövő szeptembertől pedig már fogadjuk a hallgatókat a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzésen. Tervezzük a mesterképzés-kínálat bővítését is, a jelenlegi kertészmérnöki és vidékfejlesztési agrármérnöki mesterszakok mellett dolgozunk a gépészmérnök mesterszak,  a BME-vel közösen egy járműmérnöki mesterszak, valamint a gazdasági képzési területen a vezetés és szervezés mesterszak beindításán.  Célkitűzésünk egy doktori iskola felállítása, ami szükséges ahhoz, hogy a klasszikus értelemben egyetemmé válhassunk. A Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány támogatásával meg tudjuk úgy erősíteni az új gazdasági képzési területet is, hogy belátható időn belül önálló karrá szerveződhet. Bízom benne, hogy 10 év múlva már nemzetközileg is jegyzett képzéseink is lesznek, és az új campuson sok-sok külföldi hallgatóval is találkozhatunk. Úgy gondolom, hogy egy nyüzsgő, élettel teli, a modernitást a hagyománnyal ötvöző, a tanulást, tanítást korszerűen értelmező vonzó egyetem leszünk, amire a hallgatóink, a munkatársaink és a környezetünk is büszke lesz.    

•