A tíz évig érlelt marhafarm

Két fiatal barát, miután végzett a Kaposvári Egyetem Állattenyésztőmérnöki Karán, elhatározta, hogy megvalósítja álmait. Létrehoztak egy kiváló marhatenyészetet Kisfáiban, és tíz év alatt elérték azt, hogy francia felkérésre hamarosan ők lehetnek a magyarországi Fiatal Charolais Tenyésztők Egyesület megalapítói. Porkert Krisztián mesélt erről a tíz évről és az előttük álló feladatokról.

- A tulajdonostársam Nagy Pál, aki egyben a legjobb barátom is, 2001-ben vett egy tanyát Kisfáiban. Folyamatosan azon gondolkoztunk, mit kellene vele csinálni. Állattenyésztő mérnökként akkor már hat éve a szarvasmarhák takarmányozásával foglalkoztam, így volt rálátásom erre a piacra. Érzékelhető volt, hogy van mit keresni itt, főleg a húsmarha ágazatban. Az első egy-két év kupeckodásról szólt. Megvettük a kisborjúkat, szoktattuk őket egy darabig, és ha jött egy vevő, akkor eladtuk, hogy valami kis forgótőke legyen.

- Mi volt az alapkoncepció?
- Hogy genetikai állomány és tenyésztés szempontjából is kiemelkedő Charolais tenyészetet hozzunk létre Magyarországon. Mivel nem volt annyi kezdőtőkénk, hogy rögtön ezzel indítsunk, 2006-ban elkezdünk olyan hústípusú, itthon fellelhető borjakat megvenni, amiről tudtuk, hogy piacképesek. 2008-ban mindketten elnyertük a fiatal agrár pályakezdők támogatását, és azzal a pénzzel, amit átutaltak, kimentünk Franciaországba. Persze előtte már volt telepi körbejárás, megnéztük, hogy néz ki a magyarországi genetikai állomány, a tenyészetek. Egyértelmű volt a válasz: nekünk onnan kell behoznunk, ahol ezt az állatot kitenyésztették.

- Mennyi állatot hoztak be a kezdőtőkéből?
- Huszonöt növendék üszőt és hozzá egy bikát. Ez lett a bázis, ezzel indítottuk el a tenyészetet. A következő évek során még háromszor hoztunk be állatokat, és letettük a törzstenyészet alapjait. Tavaly meg is kaptuk a törzstenyésztői státuszt, így azon kevesek közé tartozunk, akiknek lehetőségük van tenyészbikát, tenyészüszőt előállítani, eladni, ezáltal köztenyésztésbe állítani.

- Hány Charolais tenyészet van Magyarországon?
- Az egyesület ellenőrzése alatt 130-140 körül van. Ebből 120 az aktív, ahol már 20-30 tehén van, van annál több, és 11 azok száma, akik törzstenyészeti státusszal rendelkeznek.

- Az önök tenyészete hol helyezkedik el ezek között?
- Rangsor igazából nincs, kétféle szempontból lehet megkülönböztetni a tenyészeteket. Az egyik, hogy mióta törzstenyészet valaki, illetve mekkora az állatlétszám. Tradicionálisan van egy-két tenyésztőtárs, akik harminc éve kezdték, még a TSZ korszak végeztével. Náluk a régi magyartarka, magyarszürke állományok lettek átkeresztezve, illetve elenyésző számú állatot behoztak Franciaországból, és ezzel a genetikai állománnyal kezdték el a tenyészetet. Nekik már 6-700 anyatehenük van, plusz a szaporulat. Attól, hogy évtizedek óta ezzel foglalkoznak, a piacon meghatározóak, és nevük van. De ha azt nézzük, melyik az a tenyészet, ahol tisztavérű francia genetikát találunk, és azon belül is egy csúcs színvonalat, akkor jelen pillanatban a mi tenyészetünk ebből messzemenően kiemelkedik. Már ott tartunk, hogy európai szinten is kereslet van az állatainkra. Amik most születtek borjak, azok már mind le vannak foglalva.

- Maguk termelik meg a takarmányt?
- Természetesen igen. Nagyon odafigyelünk arra, mit etetünk az állatainkkal, hiszen a hús minősége ezen múlik. Mi pedig a legjobbra törekszünk. Vannak elveink, melyekhez ragaszkodunk, és ezek beigazolódni látszanak. Ilyen az is, hogy érdemes figyelembe venni azt az univerzális törvényt, hogy az állat a természetből jön. Önállóan tudják élni az életüket, nem kell, hogy az ember ebbe beleavatkozzon. Az, hogy egymesterséges környezetbe tettük őket azzal jár, hogy segítenünk kell őket abban, hogy tudjanak enni, inni. Csak annyi segítséget nyújtunk nekik, amennyit a mesterséges környezetük megkíván. Egyébként éljék az életüket ön állóan.

- Mekkora területen gazdálkodnak?
- 2001-ben, amikor Pali megvette a tanyát, egy szociális épület állt rajta, és 11 hektár szántó tartozott hozzá. Azon túl, hogy az infrastruktúrát fejlesztettük, a farm körül kezelésünkben lévő legelő ma már mintegy 60 hektár. Összességében 160 hektáron tudunk gazdálkodni, ebből 40 hektár a saját terület, a többi bérlemény.

- Hányan foglalkoznak a tenyészettel?
- Az operatív feladatokat, a napi munkavégézést Pali csinálja. Ő itt van az év minden napján. Van egy segítőnk, de most már ott tartunk, hogy keresnünk kell egy ambiciózus telepvezetőt, aki nem igazán alkalmazott, inkább egy partner, aki azonosulni tud céljainkkal. Pali tehát itt munkálkodik, én pedig folyamatosan úton vagyok, a stratégiai feladatokat végzem. A kettőnk gondolkodásmódja, beállítottsága, habitusa alapján így alakult ki a munkamegosztás. Ez képvisel egy olyan szinergiát, ami sokkal többet eredményez, mint amit egyénenként létre tudtunk volna hozni.

- Tehát ön a felelős a piac felkutatásáért és az értékesítésért. Önöket keresik, vagy önök keresik a vásárlókat?
- Azt valljuk, a piackutatásra és az igények folyamatos feltérképezésére mindig szükség van. Ha valaki megelégszik az adott állapottal, és nem keres új vásárlókat, az egy idő után lehúzhatja a rolót. Az más kérdés, hogy különböző időszakokban milyen marketing és kereskedelmi stratégiákat választunk, de mindig menni kell az üzlet után. Még akkor is, ha jelen állás szerint tenyésztési oldalról akkora a kereslet, hogy több állatot keresnek, mint amennyi el tudunk adni. Egyre többen ismernek bennünket, tudják, hogy tenyészállataink kiváló génállománnyal rendelkeznek, így már külföldön is egyre több országban vásárolnak tőlünk. Amit még kevesen tudnak, de folyamatosan dolgozunk azon, hogy elterjedjen, hogy nem csak tenyészállatokkal foglalkozunk.

- Mi az új csodafegyver?
- A marhahús kereskedelmi üzletág. Egy éve kezdtük el, de már öt éve feszül bennünk, hogy erre a piacra is belépjünk. Mert az egészséggel és a minőséggel kapcsolatos szemléletünk, értékrendünk idáig fejlődött. Minőségi ételeket, minőségi alapanyagból. A húskereskedelem kereskedelmi csatornája az elmúlt 30 évben egyáltalán nem volt felépítve. Előtte működtek a hentesek és a vágóhidak, lehetett jó minőségű húsáruhoz jutni, de a multik beáramlása óta nagyon minimális számban lehet normális minőségű marhahúst kapni. Az, hogy érlelve legyen, steak húsként fogyasztásra alkalmas legyen, az meg a nullához közelít. 2-3 cég van, akik hajlandók arra, hogy 2-3 hétig kihűtsék a húst, de hogy valaki 6-8, akár 10 héten keresztül érlelje ezeket a húsokat, ezt csak mi tesszük meg. Jó oldala a dolognak, hogy teljesen szűz piac van, nincs rajta szereplő. Másrészt viszont nem tudják az emberek, hogy ilyen egyáltalán létezik, sőt elérhető. És rólunk sem tudnak semmit, ezért egy nagyon komoly gerillamarketingre van szükség. Nem vagyunk arra képesek anyagilag, hogy óriásplakátokon megjelenjünk, és nem is biztos, hogy ez kell legyen a stratégiánk. Inkább az kell, hogy a különböző csatornákon jutunk el az emberekhez.

- Az út vége az lehet, hogy Michelin csillagos éttermekben jelennek meg?
- Nem tűztük ki ezt, inkább egy másik szempontból közelíteném meg. Nekünk nem célunk, hogy mindenkinek eladjunk marhahúst. Azoknak szeretnénk értékesíteni, akik azonosulni tudnak azzal az értékrenddel, amit mi képviselünk. Attól kezdve, ha ebbe egy Michelin csillagos étterem belefér, természetesen ki fogjuk szolgálni. Ha ebbe egy útszéli Lacikonyha fér bele, őt fogjuk kiszolgálni. A legfontosabb az, hogy azokhoz az emberekhez, akiknek érték, amit mi csinálunk, ezek a húsok eljussanak.

- A feldolgozás csak tőkehúsra vonatkozik?
- A marhahús kereskedelem minden szegmensét próbáljuk lefedni, így a tőkehús (érlelt húsok sütésre, a másik főzésre vagy hamburgernek) mellett a feldolgozott árukra is nagy hangsúlyt fektetünk. Szalámi és sonkát gyártunk, valamint egy újdonságot dobunk hamarosan piacra. Ez a Beef jerky, a szárított marhahús. Olyan, mint egy snack. Csak a lényeg van benne, egy igazi proteinbomba. Nem csoda, hogy a testépítők is rátaláltak a kínálatunkra.

- Hogyan bírják teljesíteni a megrendeléseket?
- Vannak tenyésztőtársaink, akiknek hasonló a szemléletük, mint nekünk, és velük együtt meg biztosítani tudjuk az alapanyagot élőállat szempontjából. Feldolgozás tekintetében három olyan stratégiai partnerrel dolgozunk együtt, akik vágóhíddal, feldolgozó üzemmel rendelkeznek, és nem mellesleg maguk is szarvasmarha-tartók. Egyikük teljesen északkeleten, egy Közép-Magyarországon és egy délnyugaton található. Ők mind a hárman tenyésztők. Velük dolgozunk, mert ismerjük őket, tudjuk, hogy hanem nekik is hasonló a szemléletmódjuk az ökológiai gazdálkodást illetően. Az országban két helyen tudunk érlelni profi módon, akár 8-10 hétig. Pécs mellett van egy kézműves műhely, ahol a feldolgozott áruk készülnek.

- Hol találkozhatnak az áruval a vásárlók?
- Már vannak az ország bizonyos pontjain viszonteladó partnereink, de folyamatosan keressük az újabbakat. Saját boltot nem nyitunk, ha mintabolt lesz is, az is csak egy kereskedelmi partner személyében. Addig is a weboldalunkról meg lehet rendelni a termékeinket. A szalámit vákumcsomagolva vagy díszdobozba téve, a tőkehúst pedig egy passzív hűtőboxban szállítjuk házhoz.

- Hogyan gyűjtik a tapasztalatokat, ötleteket?
- Járunk kiállításokra, képzésekre, és folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a francia Charolais tenyésztőkkel. 2008 óta évi 4-5 alkalommal járunk ki Franciaországba tapasztalatot gyűjteni. A legutóbbi alkalommal, néhány hete hatalmas megtiszteltetés ért bennünket. A Fiatal Charolais Tenyésztő Egyesület meghívására részt vettünk az éves évértékelő közgyűlésükön. Ez azért hatalmas dolog, mert senki más külföldit nem hívtak még erre az eseményre, csak bennünket. ráadásul kiemelt partnerként szerepeltünk. Elmondták, szeretnének továbbra is együttműködni velünk, sőt még szorosabbra fűznék az együttműködést. Szeretnék, létrehoznánk Magyarországon a Fiatal Charolais Tenyésztők Egyesületét, és egyfajta bázisként együttműködve a nagy egyesülettel. Szükségesnek látják az újításokat, a fiatalos lendületet és gondolkozásmódot és a piac rendbetételét. Vannak dolgok a régmúltból, amik eddig működhettek, de ma már nincs létjogosultságuk. Ez az együttműködés a francia egyesülettel az eddiginél is magasabb színvonalat eredményez, és egy sokkal magasabb genetikai értékű állapot lesz majd Magyarországon. Persze itthon is történnek velünk jó dolgok. Részt vettünk az ország legnagyobb mezőgazdasági kiállításán, a Hódmezőgazda Napokon, ahol az egy-két éves bika kategóriában az általunk indított két bikával elhoztuk az arany- és az ezüstérmet. 

- Nagyon sok mindent megvalósítottak, vannak tervek bőséggel. Mikor fordul át nyereségbe a vállalkozás?
- Ha leszámítjuk azt a hitelállományt, ami egy picit segített nekünk meglendülni az elmúlt években, és azt félretesszük, mert azt folyamatosan fizetjük vissza, akkor azt mondhatjuk, hogy ettől az évtől, tehát 10 év után fordul nyereségessé. Keményen megdolgoztunk érte, de megérte, és megéri a küzdelem. Saját igényünk, hogy olyan húst állítsunk elő, ami a legjobb, és tényleg élvezettel lehet fogyasztani. Nekem a küldetésem része, ezzel fekszem, ezzel kelek, hogy Magyarországon is minőségi, normális élelmiszer legyen, amit megeszünk. Ez az, ami vezérel, semmi más.