Kecskeméti Termostar Hőszolgáltató Kft. TERMOSTAR Horváth Attila petíció faapríték alapú fűtőmű

40.000 kecskeméti ember biztonságos ellátása a tét

A TERMOSTAR Kft. fejlesztésének megvalósítása esetén akkor is lesz fűtés a kecskeméti távhős lakásokban, ha a külföldről behozott földgáz ellátásával problémák adódnának. 40.000 kecskeméti biztonságos ellátása a tét – mondja Horváth Attila, a TERMOSTAR Kft. ügyvezető igazgatója, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy egy országos hírportálon a napokban valótlan információkkal teli cikk jelent meg a cég kiemelt fejlesztési projektjéről, majd az ott közöltekre alapozva aláírásgyűjtés indult a közösségi térben.

– A petíciót egy külföldön élő magyar hölgy fogalmazta, de az interjú készítésének időpontjáig, szerda kora délutánig mindössze 45-en írták alá. Hogyan vélekedik minderről?

– Világosan kiderült a hölgy által megfogalmazottakból, hogy valótlan információkra alapozta a véleményét. A kecskeméti távhőrendszer fejlesztésének előkészítése évek óta zajlik, teljesen átlátható módon, tényszerűen tájékoztatva a közvéleményt. Büszkék vagyunk rá, hogy nagy ismertséggel és támogatottsággal rendelkező beruházásról van szó, amelyet a kecskeméti képviselő-testület tagjai – kormánypártiak és ellenzékiek – egyhangúlag támogattak. Ez a projekt 40.000 kecskeméti ember, iskolák, óvodák, illetve egészségügyi intézmények biztonságos és környezetbarát távhőellátásáról gondoskodik. Célja az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése és energiatakarékos távhőrendszer kialakítása - a földgáz megújuló energiával való kiváltásával. Ha megvalósul a beruházás, évente 26.000 tonnával kevesebb lesz a CO2 kibocsátás. Úgy gondolom, hogy érdemes ennek megfelelő felelősséggel hozzáállni. Meggyőződésem, hogy a valótlan információk alapján, indulatból gerjesztett negatív hangulat nem visz közelebb bennünket a jó megoldáshoz. Természetesen örömmel fogadunk minden véleményt. Így volt eddig is. Az elmúlt években szakmai és lakossági fórumokon, valamint a sajtóban részletesen ismertettük a projektet, illetve annak minden egyes elemét. Az elmúlt napokban nagyon sok pozitív megkeresést kaptam fogyasztóktól és partnereinktől, amit ezúton is köszönök! Ezek a támogató vélemények ugyanis megerősítenek abban, hogy jó úton járunk.

– A petíció kapcsán kialakult vita az egyéb megújuló energiaforrások felhasználását hangsúlyozza a biomassza helyett. Vegyük sorra: geotermia?

– A fejlesztés előkészítése éveket vett igénybe. Ennek során minden szóba jöhető megújuló energiaforrás felhasználásának lehetőségét megvizsgáltuk, külső szakértők bevonásával. Kecskeméten nem adottak a lehetőségek a geotermia olyan volumenű felhasználására, ami 40.000 ember biztonságos és folyamatos távhőellátását garantálná. Több cég végzett konkrét méréseket az elmúlt években. Eszerint több mint 2000 méter mélyre kellene lefúrni ahhoz, hogy megfelelő hőfokot elérhessünk. A beruházási költség a jelenlegi többszöröse lenne, ami nem megtérülő. Ez rendkívüli módon megdrágítaná a távhőszolgáltatást Kecskeméten. Több tanulmány szerint is nagy a kockázata a kutatásnak, és kétséges az eredmény. Senki sem garantálhatja, hogy egy ilyen ipari rendszer működtetéséhez elegendő energia állna rendelkezésünkre. Tehát a geotermia Kecskeméten nem reális alternatíva.

– Napelemek, szélerőművek?

– Kecskemét az Alföld egyik legszélcsendesebb területe. Ezt mindannyian tudjuk, akik itt élünk. Ipari méretű energiatermelés a helyi adottságokból fakadóan nem lehetséges ilyen módon. Napenergiára alapozni 40.000 ember fűtését és melegvizét azért nem lehetséges, mert nem áll rendelkezésre olyan technológia, amely lehetővé tenné a villamosenergia tárolását ilyen méretben. Hangsúlyozom: ipari mennyiségű energiáról beszélünk és 40.000 kecskeméti ember biztonságos ellátásáról.

– Fával fűteni korszerűtlen – vélik sokan.

– Éppen ezért nem is a klasszikus értelemben vett tűzifával fűtünk! A biomassza fűtőmű miatt egyetlen fával sem kell többet kivágni, mint amennyit jelenleg is kitermelnek. A kertekben keletkező zöld biomassza (nyesedék) és a napraforgó héj mellett azt a faaprítékot hasznosítjuk, amelyet a kitermelt fák gyökeréből, kérgéből, vékony ágaiból állít elő a helyi erdőgazdaság.

Ezek a gazdaságok ugyanis a törvényi előírásoknak megfelelően gazdálkodnak. Minden évben kitermelnek egy adott mennyiségű fát, és a területet újra telepítik. A faanyagot értékesítik, a gyökérből, háncsból, vékony ágakból pedig aprítékot állítanak elő. Az ország más részein van rá példa, hogy az erdészetek ezt a faaprítékot osztrák biomassza fűtőműveknek értékesítik. Meggyőződésem, hogy akkor járunk el helyesen, ha a helyi megújuló energiaforrást helyben hasznosítjuk, mégpedig a nyugat-európai standardoknak megfelelő, környezettudatos technológiával. Így ugyanis biztosítható, hogy akkor is melegek lesznek a radiátorok a kecskeméti távfűtéses lakásokban, ha esetlegesen zavar keletkezik a gázellátásban. Ha nem fejlesztünk, akkor energetikai kiszolgáltatottságunk növekszik. Ha fejlesztünk, akkor óriási lépést teszünk a biztonság felé.

– Nyugat-Európában mennyire elterjedt a biomassza rendszerek távhős alkalmazása?

– Ausztriában jelenleg több mint 3000 kisebb-nagyobb biomassza fűtőmű működik. Általános tapasztalat, hogy a biomassza fűtőművek üzembe állásával és a távhőrendszer fejlesztésével tisztább lett a levegő az adott településeken. A fűtőművek ugyanis szigorú kibocsájtási értékek betartásával működnek. Ami nem igaz a háztartásokra. Gondoljunk csak Kecskemét kertvárosi részeinek a levegőjére. Este nem érdemes hosszabb sétát tenni, olyan szennyezett a levegő. Az egészségre leginkább ártalmas szennyező anyagok 76 %-a a lakossági fűtésből származik. Ez hivatalos adat. A lakossági fűtéstől messze lemaradva a közlekedés foglalja el a második helyet, és csak harmadik az ipari termelés.

– Hol létesül a tervezett biomassza fűtőmű?  Felmerült, hogy lakóházak mellett.

– A valóság ezzel szemben az, hogy a Bácsvíz Zrt. szennyvíztisztító telepe mellett, az iparterület szélén. Két szempont dominált a helyválasztásnál. Egyrészt olyan nagyfogyasztók vannak jelen ezen a területen, akiknek bekapcsolása a távhőrendszerbe, jelentősen javítaná a kecskeméti szolgáltatás hatékonyságát és fajlagos költségét. Másrészt a távolságnak és az uralkodó széliránynak köszönhetően a technológiából következő minimális emisszió sem fogja a várost terhelni. Járulékos haszon, hogy megteremtődik a lehetősége a két nagy szolgáltató, a Bácsvíz és a TERMOSTAR energetikai együttműködésére.

– Mi garantálja, hogy a szigorú környezetvédelmi előírások valóban be lesznek tartva?

– Kizárólag olyan korszerű technológia kerül alkalmazásra, amely határérték alatti kibocsátást garantál. Ez benne van a műszaki leírásban. A kibocsátási értékeket folyamatosan ellenőrzik, és ha bármi eltérés tapasztalható, azonnal beavatkoznak a működésbe. Olyan biomassza rendszerről van szó, amely bevált Svédországban, Ausztriában, Németországban stb. Az Európai Unióban érvényes határértékek betartása törvényi kötelezettségünk. De hadd tegyek hozzá valamit: a TERMOSTAR Kft. kecskeméti cég. Számunkra a környezetvédelmi előírások betartása nem csak kötelezettség, hanem elemi érdek. Itt élünk, itt élnek a gyerekeink, és mindent megteszünk azért, hogy az unokáink is itt alapítsanak családot. Mert idetartozunk. Felelősséget vállalunk a városunkért, és az itt élők biztonságos ellátásáért.

– Az említett petíciót az interjú készítésének időpontjáig mindössze 45-en írták alá. Számított erre?

– Bíztam benne. A visszajelzésekből tudjuk, hogy nagyon sok fogyasztónk követi a fejlesztési projekttel kapcsolatos híreket. Arra kérek mindenkit, hogy továbbra is kövessék nyomon a fejlesztés munkálatait. A megvalósítás minden tekintetben átláthatóan fog történni, ahogy az előkészítés folyamata is ilyen volt.

•