Csütörtöktől vasárnapig tart a 30. Kecskeméti Népzenei Találkozó

Pásztorkultúra a Kárpát-medencében

Harmincadik alkalommal várja a népzene szerelmeseit a Kecskeméti Népzenei Találkozó a Hírös Agóra szervezésében. A Kálmán Lajos népzenekutató által 1967-ben alapított nagy múltú programsorozat egyedülálló a maga nemében, a szervezők nagy figyelmet fordítanak a kodályi örökség és szellemiség megőrzésére, amely mind a közönség- mind pedig a szakmai programokban megmutatkozik. Szinte nincs olyan népzenész, vagy táncos, akinek ne lenne szép emléke a Találkozókról. Négy napon át hagyományőrző mesterek, autentikus népzenei programok, táncház és szabadtéri programok várják a közönséget, az iskolákban rendhagyó népzeneórákat tartanak. Idén a pásztorkultúra kerül középpontba és megrendezik a pásztorhangszerek versenyét. A Találkozó együttműködő partnere a Hagyományok Háza. A programok egy része ingyenes.

A Kárpát-medence népeinek történetében a zeneszolgáltatás területén két társadalmi csoport játszott kiemelkedő szerepet. Az utóbbi három évszázadban egyre inkább a cigány kisebbség köréből kerültek ki a zeneszolgáltatás hivatásos specialistái, akik a késő barokk divatját követve, a vonós hangszerek együttműködésére épülő kamara formációkban szolgálták ki a többségi társadalom zenei igényeit. A térség parasztságának hangszeres zenei hagyományát barokk kort megelőző évszázadokban viszont olyan hangszerek karakterizálták, melyek a 19-20 századra jellemzően már csak a pásztorok használatában maradtak fenn. Egy sor korabeli ábrázolás és leírás dokumentálta, hogy a vonósbandák megjelenése előtt a magyar falu mulatságainak, lakodalmainak muzsikusai leginkább dudások voltak.

Ha a zeneszolgáltatás esetenként ki is egészült hegedűvel, tekerővel, furulyával, később klarinéttal, vagy egyéb hangszerekkel, a duda egyértelműen központi szerepet játszott nem csak a magyarság, de Európa más népeinek hagyományos zenei kultúrájában is. A duda és a furulya különféle regionális típusainak hagyományát a magyar népzenekutatás a 20. század elejétől fogva főként a pásztorrend tagjai között dokumentálta, s nagy szerencsénkre e hangszerek kultúrájának oly sok lenyomatát sikerült rögzíteni, hogy ezek alapján a letűnt korok magyar hangszeres népzenéjéről viszonylag pontos képet alakíthatunk ki magunknak. A pásztorok hangszeres zenei hagyománya az 1972-ben zászlót bontó magyar táncházmozgalomra is hatással volt, hiszen ekkortól kezdve egyre több fiatal kezdett furulyázni, vagy dudálni, többen közülük népzenei örökségünk ezen archaikus rétegének utolsó, hagyományőrző pásztoraitól.

A pásztorok zenei műveltségét azóta nyári táborok, tanfolyamok rendszerében, speciális módszertani segédanyagok segítségével, vagy akár a művészetoktatás intézményeiben, alapfoktól az egyetemi képzésig bezárólag sokféle formában el lehet sajátítani. Népzenei fesztiváljainkon, köztük a Kecskeméti Népzenei Találkozó elmúlt évtizedei alatt is sok éneklő – muzsikáló pásztort, vagy az ő zenei örökségüket továbbéltető fiatal, városi előadót láthatott a közönség. Most, hogy a kecskeméti fesztivál XXX. évadához érkeztünk, a felsorolt érvek indokolják, hogy a kerek évforduló programjait az „alapító atyáknak” is oly kedves pásztorhangszereknek, illetve az azokon megszólaló muzsikának szenteljük.

Pontos program:

szeptember 17., csütörtök 19 óra

Hírös Agóra Ifjúsági Otthon udvara

Pásztorok Öröksége – Az Egyszólam együttes műsora

Az interaktív program a népművészeti közösségeink nyárbúcsúztató találkozására ad lehetőséget. Az 1986-ban alakult együttes az archaikusabb zenei rétegekből táplálkozik. Repertoárjukból  most a pásztor-, és betyárnótákat fogják majd megszólaltatni.

Belépődíj: 1000 Ft (érkezési sorrend)

Rossz idő esetén a Tükörteremben.

 

szeptember 18., péntek

9-13 óráig

Rendhagyó népzenei órák Kecskemét általános- és középiskoláiban, óvodáiban

Közreműködnek: a találkozón résztvevő hagyományőrző énekesek, zenészek, mesemondók, táncosok

 

15-17 óráig

Aki bújt, aki nem, megyünk

Zenés-táncos flashmobok a Kecskemét Táncegyüttessel

15.00 Ballószög Fürdő

17.00 Tesco parkoló

 

18 óra

Hírös Agóra Kulturális Központ

„Ha megunja furulyáját, előveszi bőrdudáját…”

Hagyományőrző gálaműsor

 

A 30. Kecskeméti Népzenei Találkozó hagyományőrző gálaműsorát az idén rendhagyó keretek között rendezzük meg.. A fesztiválnak ebben a programjában eddig rendre olyan idős hagyományőrző mesterek mutatták be a tudásukat, akik a népzene értékeit még családi örökségként hordozzák a lelkükben. A 2020-as esztendőben úgy döntöttünk, hogy a fesztivál forgatagában nem tesszük ki idős mestereinket a koronavírus veszélyeinek, így végiglátogattuk őket, s dalaikat egy videokamerával rögzítettük. A műsorban levetítjük az így készült felvételeket, s hagyományőrző mestereink követői, tanítványai kiegészítik azokat a terepen tanultakkal. Minthogy a jubileumi program fókuszában a magyar pásztorok zenei öröksége áll, a hagyományőrző gálaműsor közönsége is elsősorban a pásztorrend dalai, vagy táncai által kiemelkedővé vált tájegységek kulturális örökségéből kaphat ízelítőt.

 

Tájegység	Település	Film szereplője	Előadó
Dél-Alföld	Székkutas	Kiss Miklós	Nagy Gábor - Papp László, Serényi Béla és fiai	furulya-ének, tekerő, duda
Bakony	Nyirád	Bartalos János	Szabó Csaba - Császár Dominik	furulya-ének
Somogy	Buzsák	Buzsáki asszonykórus	Navratil Andrea, Nagy Judit, Czigány Tamás	ének, duda
Hortobágy	Balmazújváros, Hortobágy	Németi János, Molnár Imre	Törköly Együttes	vonósbanda, ének
Borsod	Lénárddaróc, Ózd	Árvai Sándor, Balogh Rudolf	Parapács	vonósbanda
Gyimes	Gyimesközéplok	Tankó Dezső	Dóra Áron, Mihó Attila, András Orsolya	furulya, hegedű, gardon
Moldva	Klézse	Hodorog András	Tázló Együttes	furulya, koboz, dob, ének
Maros-Küküllő köze	Magyarbece	Szántó János	Mihó Attila és zenekara	vonósbanda
Gömör	Szilice	Bastyúr István	Dóra Áron, Agócs Gergely, Parapács	vonósbanda, ének, tárogató

 

 

21 óra

Hírös Agóra Kulturális Központ

Táncház

Zenét szolgáltatja: a Magyar Dudazenekar és a Parapács együttes

Táncot tanít: Konkoly László és párja

 

szeptember 19., szombat

8 óra

A Magyar Dudazenekar lovaskocsis felvonulása zenés ébresztővel

 

9-18 óráig

Deák tér

Fotósarok: Kádár Ferkó Fotószínháza

Pulyasarok: interaktív gyermekjátszó, népi gyermekjátékok

 

10 óra

Hírös Agóra Kulturális Központ

Pásztorhangszerek versenye (furulya és duda kategória)

Zsűri: Salamon Soma, Juhász Zoltán, Lányi György, Dsupin Pál, Agócs Gergely

A duda kategória I. díja:
Kukucska Ernő nógrádmegyeri pásztor dudájának mesterkópiája Bese Botond dudakészítő műhelyéből

 

A furulya kategória I. díja:

Mesterhangszerekből összeállított 8 darabos magyar furulyakészlet

 

10-12 óráig

Aki bújt, aki nem, megyünk

Zenés-táncos flashmobok a Kecskemét Táncegyütessel

10.45 Humyadivárosi Napok

11.45 Széchenyivárosi Kispiac

 

10 óra

Deák tér

Langaléta Garabonciások vásári komédiái

 

11 óra

Deák tér

Mesterségbemutatók

 

15-17 óráig

Hírös Agóra Kulturális Központ

Táncoló, éneklő ország - gálaműsor

Közreműködik: Alföld Néptáncegyüttes (Csongrád)

Kőrös-menti Táncegyüttes (Gyomaendrőd)

Kecskemét Táncegyüttes

 

17 óra

Deák tér

Mesemondó

Mesél: Barta Anikó

 

19 óra

Hírös Agóra Kulturális Központ

Énekek a végekről – az elszakított magyarok dalai és versei

A Fonó Zenekar és határon túli magyar színészek műsora

Száz év nagy idő. Ma, amikor vissza kell tekintenünk a trianoni békediktátum óta eltelt száz esztendőre, úgy gondoljuk, azt méltó módon illik megtennünk. Nem siránkozva, nem is fenyegetőzve. Kerülve a pátoszt és a hamis önsajnálatot. Az elcsatolt országrészekben rekedt magyarok milliói nem csak létükkel, hanem a magyar kultúra általuk megőrzött gyöngyszemeivel is emlékeztetnek minket a mögöttünk hagyott évszázad küzdelmeire.

A Fonó Zenekar a Kecskeméti Népzenei Találkozóra egy különleges műsorral készül. Az „Énekek a végekről” című produkcióban a zenekar mellett négy fiatal, tehetséges, határon túli magyar színésznő mutatkozik be. A Felvidéket Kiss Szilvia, a komáromi Jókai Színház színésznője, Kárpátalját Tarpai Viktória, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulatának tagja, Erdélyt Ritziu Ilka Krisztina, a nyárádszeredai Bekecs Néptáncszínház munkatársa, a délvidéki magyarságot pedig az óbecsei Bagi Natália képviseli. A műsor gerincét zene és vers váltakozása adja. A versek – a határon túli magyar költőknek a szülőföldről szóló alkotásai – az adott régiók színésznőinek tolmácsolásában hangzanak el. A szövegek között a versek tartalmához illeszkedő, az adott tájegységek hagyományos zenei kultúráját megjelenítő dallamok hangzanak el, s a felcsendülő népdalok szövegein pedig olykor átütnek az elmúlt száz esztendő magyar kisebbségi létének sajátos hangsúlyai.

 

21 óra

Hírös Agóra Kulturális Központ

Táncház

Zenét szolgáltatja: Tázló és a Parapács Zenekar

Táncot tanít: Sikentáncz Szilveszter és Strack Orsolya

 

szeptember 20., vasárnap

8 óra

A Magyar Dudazenekar lovaskocsis felvonulása zenés ébresztővel

 

9-18 óráig

Deák tér

Fotósarok: Kádár Ferkó Fotószínháza

 

10 óra

Deák tér

Garagulya Gólyalábas Komédiás Kompánia

 

10-12 óráig

Aki bújt, aki nem, megyünk

Zenés-táncos flashmobok a Kecskemét Táncegyütessel

10.00 Nagypiac

11.30 Vadaspark

 

10.30-13.30 óráig

Deák tér

MERENDE MŰHELY:

Merende mosoda

„Mennyit bír ki a búzaszem?” – cselekvő-mesélő foglalkoztató malomtól a kemencéig

Népi játékok

 

15-17 óráig

Hírös Agóra Kulturális Központ

Táncoló, éneklő ország – hagyományőrzők gálaműsora

Közreműködnek: Méhkerék, Elek, Nemesnádudvar településeinek hagyományőrző táncosai, valamint a Csaba Nemzetiségi Táncegyüttes

 

17 óra

Deák tér

Népi fodrászszalon

 

19 óra

Hírös Agóra Kulturális Központ

Záró gálaműsor

KIS MAGYAR TÁNCRAJZ - RENDHAGYÓ NÉPRAJZI ÓRA

A gyermekek, fiatalok sokoldalú nevelésében, képességeik fejlesztésében elengedhetetlen a népi kultúra értékeinek megismerése, továbbá a népi játékok, a néptánc fejleszti a gyermekek mozgáskultúráját, testtudatát, identitását, szociális érzékenységét. Az előadás keretében bemutatásra kerül számos Kárpát-medencei tájegység tánca és tánctípusa (többek között: verbunk, csárdás, ugrós táncok, karikázó…) Megismerkedhetnek a nézők az adott néprajzi tájegységek viseleteivel, jellemző dallamaival és hangszereivel.

Előadja: Duna Művészegyüttes, Göncöl zenekar

Narrátor: Sikentáncz Szilveszter

Szerkesztő: Sikentáncz Szilveszter

Rendező: Juhász Zsolt

 

Kísérő rendezvények:

szeptember 12-25.

Deák tér

Fotókiállítás a pásztor életről, valamint pásztor hangszerek, tárgyak, viseletek bemutatója

 

szeptember 17-20.

Deák tér

Kézműves vásár  

 

3 napos bérlet: 2.500 Ft, diák/nyugdíjas: 1.900 Ft

Szombat-vasárnap napijegy: 1.200 Ft, diák/nyugdíjas: 800 Ft

Pénteki napijegy: 500 Ft

A műsorváltozás jogát fenntartjuk!

 

A Kecskeméti Népzenei Találkozóról így írt a szakma néhány jeles képvseilője

„A Találkozó marad

Kecskeméten először pont egy Népzenei találkozón jártam. Emlékeim szerint az én generációm „hőskorában”, az Ökrös zenekarral töltött boldog ifjúkor (így persze utólag látja az ember) időszakában hívtak meg koncertet és táncházat muzsikálni az akkor még borzasztóan szocreál művközpontba. Nagyon jól sikerült éjszaka volt, nem véletlen, hogy a számtalan fellépés közül ez rögzült emlékezetemben, és az is, hogy akkor találkoztam, muzsikáltam együtt először a Csík zenekar tagjaival a hajnalig tartó buliban.

A Népzenei Találkozó számomra azóta is a levélsárgulás mellett az ősz legbiztosabb ismérve. A Hagyományok Háza vezetőjeként mindig is igyekeztem, kollégáimmal együtt ezt az állócsillagot népművészeti rendezvényeink egén tőlünk telhető módon segíteni, megszolgálni a bizalmat, amellyel a szervezők azóta is megtisztelnek: kikérik véleményünket és bevonnak a szervezésbe is. Az idő telik, a Találkozó marad. A Találkozó marad.

Kelemen László népzenész, a Hagyományok Háza főigazgatója

 

A kecskeméti Kodály Iskola tanulójaként ismerkedtem meg a Népzenei Találkozókkal. Rendszeres volt, hogy az őszi események részeként népművészek, írók keresték meg iskolánkat. A legemlékezetesebb Sebő Ferenc látogatása volt, aki Karsai Zsigmonddal érkezett. Akkor jöttek haza egy nyugat-európai turnéról, nagy hatással volt rám beszámolójuk. Meg is táncoltatták iskolánk tanulóit.

Amikor csak tehettem részt vettem a Találkozókon, volt, hogy előadást tartottam, volt, hogy műsort vezettem. A legemlékezetesebb az volt, amikor 1996-ban a Duna tv szerkesztőjeként az egyik esti nagy műsort szerkesztettem, amit rögzítettük is. Rövid interjúk is készültek a szereplőkkel, falusi énekesekkel, muzsikusokkal a Százhangú orgona c. négyrészes műsorban. A teljes magyar nyelvterületet zenéjét sikerült bemutatni.

A Találkozók hatalmas ötlete az volt, amikor költők, írók beszéltek arról, mit is jelent számukra a népművészet, hogyan befolyásolta ez a kultúra munkásságukat. Rengeteget tanultam tőlük, de legtöbbet mégis a jelenlévő idős népművészektől. Itt találkoztam először Balla Ferencné Szász Etussal Szamosújvárról, aki megszólított, a televízióból ismert. Hosszas barátság és egy portréfilm lett a találkozás eredménye.

Fehér Anikó, népzenei szerkesztő, kutató, az MMA tudományos főmunkatársa

 

" Kecskeméti születésűként egy kis elfogultsággal írok a kecskeméti népzenei találkozókról. Gyerekként lettem néptáncos és később népzenész nem csoda, hogy ezeken a találkozókon nagy örömmel, kíváncsisággal néztem a falusi idős táncosokat, zenészeket, akiket csak fényképről vagy hangfelvételről hallhatott az ember. Jó volt találkozni neves magyarországi táncház zenészekkel, énekesekkel, régi távoli barátokkal akiket talán évekig sem látott az ember. Megtiszteltetés volt részt venni ezeken a rendezvényeken akár rendhagyó órát tartani a helyi iskolákban, vagy koncertezni vagy táncházban muzsikálni. Mindig rendkívül érdekesnek és tanulságosnak tartottam a néprajzi előadásokat, ahol falvakat járó gyűjtőket hallgathattam a tapasztalataikról, élményeikről, eredményeikről. Nagy tisztelet azoknak a régi, lelkes helyi értékeket megőrizni szándékozó szervezőknek, gyűjtőknek, tanároknak, akiknek köszönhetően megvalósult és több évtizeden keresztül megmaradt ez a népzenei találkozó."

Csík János, Kossuth-dijas népzenész, a Csík zenekar és a MEZZO zenekar alapítója

 

A városról nekem Kecskeméti Víg Mihály zsoltárfordítása és Kodály Psalmus-a jut eszembe. „Mikoron Dávid…” Mindkét remekmű először felrepít a mennybe, majd visszataszigál a földre. No meg azok felejthetetlen népzenei találkozók, amelyeknek már a hetvenes években részesei lehettem. Ahol találkozott a múlt a jelennel. Olyan, ma más legendás adatközlőkkel ismerkedhettünk meg személyesen, mint Papp Rókus tekerőlantos, Tuka Zsigmond citerás, Kádár Ferenc furulyás, vagy Budai Sándor és Bársony Mihály bácsi. Együtt is muzsikálhattunk velük. Mestereink voltak, örökké őrizzük emléküket. Hálásak vagyunk Kecskemét városának, hogy ilyen csodában részesített bennünket.

Kiss Ferenc, Príma-díjas népzenész, hangépítész, az Etnofon Kiadó alapítója