baja értékek Bács-Kiskun megye

Bajai értékek a megyei értéktárban

Ünnepélyes oklevélátadás a közgyűlésen

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, ahogyan az elmúlt kormányzati ciklusban, úgy az elkövetkező években is kiemelten kezeli a megyei értékek összegyűjtését, népszerűsítését, gondozását és továbbörökítését.

Galéria

A Bács-Kiskun Megyei Értéktárba a legtöbb javaslat települési értéktár bizottságoktól érkezik. A javaslattevők mellett nagy köszönet illeti meg azokat a személyeket is, akik az értékek gondozzák, ezért példamutató életútjukat, életművüket, szakmai tevékenységüket, termékeiket megyei értékké nyilvánították a szakemberek. A Bács-Kiskun Megyei Értéktárban immmáron 251 érték szerepel.

A bajai járásból a megyei értéktárba 11 érték került be, melyeket a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2020. február 28-i, vaskúti ülésén oklevéllel ismerte el, bízva abban, hogy példájuk alapul szolgál a további értékgyűjtő munkának. Az okleveleket Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke és Szántó István közgyűlési tag és a Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság elnöke adta át.

Az oklevéllel díjazott értékek az alábbiak:

1. Szeremlei borsos kalács

Szeremlén az ünnepi asztal elmaradhatatlan étke a borsos kalács. A lágy kelt tésztából készült kerek kalács, melyet kisülés után forrón meghempergetnek tejfölös, zsíros, sós, borsos mártóban „nemzeti étel” a településen. A kalácsot mártogatás után még melegen le kell takarni, hogy az saját gőzében puhuljon meg.

2. Szeremlei pünkösdi ladikázás

A ladikázás a pünkösdi ünnepkör párválasztó, udvarló szokásai közé sorolható. Ilyenkor a lányok az istentisztelet után a vízparton sétálgattak, majd hazamentek levenni a templomi ruhát, és átöltöztek a ladikázáshoz. Az ünnepet megelőzően a falubeli fiatal legények díszesen faragott evezőlapátot, leányevezőt ajándékoztak a kiszemelt lányoknak. A rituális ajándékozás egyben invitálást is jelentett a pünkösdi csónakázásra.

3. Szeremlei ladik, ladikkészítés

A ladik története Szeremle természeti adottságaiból eredeztethető. A ladik, mint mindennapos használati eszköz, fontos szerepet töltött és jelenleg is tölt be sokak életében. A ladik elválaszthatatlan a szeremlei múlttól és jelentől, valamint kiemelkedő fontossággal bír a jövőre nézve is, és itt elég csak a pünkösdi ladikázás hagyományát megemlíteni.

4. Sobri Kupa Nemzetközi Halfőző Verseny

1987-ben nyolc környékbeli település kapott meghívást, hogy összemérjék halfőző tudományukat. A verseny zsűrije Farkas „Sobri” József, örökös halfőző bajnok és mester volt. A hallé főzéséhez a rendezőség minden versenyzőnek egységesen 3 kg pontyot biztosít. Más halat felhasználni tilos! A verseny csodálatos természeti környezetben, a Ferenc-csatorna partján kerül megrendezésre.

5. Bukovinai székely Istensegítsi Betlehemes Játék

E játék valószínűleg a pogány téli napfordulóval kapcsolatos szertartásoknak és a keresztény misztériumoknak a keveredéséből alakult ki. Szövege versben íródhatott, ami mára már csak nyomaiban fedezhető fel. A betlehemes játék sok tekintetben különbözik az országszerte ismert pásztorjátékoktól. Amíg napjainkig eljutott, sok változáson ment keresztül. Minden korban számos réteg rakódott rá - így nyerte el mai formáját, amelyet a Csátaljai Székely Népdalkör tagjai minden évben bemutatnak.

6. Bukovinai székely szálán varrott hímzések

A Csátaljai Díszítőművészeti Szakkör tagjai végigjárták a falu székelyek lakta házait és kutatták az eredeti székely, még fellelhető hímzéseket, motívumokat. A megörökítés nem volt egyszerű – hiszen fényképezőgép, fénymásoló hiányában – a helyszínen rajzolták le az ősi mintákat. Varrnak asztalterítőt, párnát, blúzt, ruhát, egyházi textíliát stb. Legkedveltebb mintáik a kakastarélyos, tányéros minta. A szálán varrott hímzést szinte csak Csátalján varrják. Hosszú, fáradtságos munka egy-egy terítő, párna elkészítése, ezért értéke felbecsülhetetlen.

7. Volt Latinovits Endre Kúria

A kastélyt Latinovits Miklós építette 1800-ban, ami 1935-ig a család tulajdonában volt, majd az egyház vásárolta meg. A Kúria jelenleg magántulajdonban van. Országos műemléki védelem alatt álló építészeti érték.

8. Római Katolikus templom

A Latinovitsok építették Bácsborsód templomát 1781-ben késői barokk stílusban. Az előtte álló keresztet 1832-ben újították fel, így ma is eredeti állapotában látható.
A templomkertben található meg az I. világháborús emlékmű, ami a mai napig emléket állít a település hősi halált halt fiainak. Az emlékmű felújításra került 2002-ben, majd jelenlegi állapotát 2009-ben érte el. Országos műemléki védelem alatt álló építészeti érték.

9. Latinovits Frigyes Kastély

A kastély 1767-ben épült barokk stílusban. 1949-ben állami tulajdonba került az épület, jelenleg az Őszi Napfény Integrált Szociális intézmény működik benne. A régi épület mellé új szárnyakat építettek, a parkot teljes mértékben átalakították, további épületeket építettek a bővülő igényeknek megfelelően. A régi időket ma is idézi az épületben járva a még meglévő cserépkályha, kovácsoltvas kapu, lépcsőkarzat és kandeláberek. A Kastély helyi védelem alatt álló építészeti érték.

10. Latinovits Sírkápolna

Latinovits Illés 1880-ban építette fel a későbbi családi sírkápolnát, melyet a Boldogságos Szűz Mennybemenetelének tiszteletére szenteltek fel. A családi kápolnát nagyrészt temetkezési helynek használták, ide temették a család több tagját. 2015-ben kezdődtek el a település központjában, szép környezetben álló, ámde erősen romos kápolna helyreállítási munkálatai, amely 2016. év júniusára – méltón egykori tulajdonosai emlékéhez – kívül-belül megújulva szépíti a környezetet és várja a mai napig is látogatóit.

11. Madarasi pálinka

A pálinka nemzeti italunk, hungarikum, ezért fontos hogy nemzeti értékként kezeljük. 75 éves a Madarasi Pálinkafőzde, ebből a Lakatos család közel 60 éve főzi pálinkáit. Ez a sok éves tapasztalat, valamint a hibátlan alapanyag mellett a jó technológia, valamint a szakmai tudás eredményezi a Madarasi Pálinkák különlegességét. A Madarasi Pálinka 10 éve kapható a piacon, ez idő alatt igen közkedvelté, ma már országszerte ismert termékké vált, ezáltal hozzájárul a Bács-Kiskun megye népszerűsítéséhez is. 

Délre látogatott a megyei közgyűlés

A déli megyehatár közelében, a kunhalmairól ismert parányi településen, Vaskúton ülésezett a megyei közgyűlés a 2020-as évben első alkalommal. Alszegi Zoltán örömét fejezte ki az iránt, hogy a megyei döntéshozó testület a községbe látogatott és virtuális sétára vitte a megjelenteket.

A bajai járásból 11 értéket vett fel eddig a Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság, melyek javaslat-benyújtói oklevelet vehettek át Rideg Lászlótól és Szántó Istvántól, bízva abban, hogy példájuk alapul szolgál a további értékgyűjtő munkának.

Az ülés kezdetén Rideg László elnök az elmúlt ülés óta eltelt időszak legfontosabb ügyeiről tájékoztatta a közgyűlés tagjait. Kitért arra, hogy megjelent a TOP-1.4.1-16 „Bölcsődei férőhelyek kialakítása, bővítése” című felhívás, melynek benyújtási határideje 2020. március 9. A Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési Ügynökség munkatársai felvették a kapcsolatot az önkormányzatokkal és a korábbi évekhez hasonlóan elkezdődött a közös munka. A Bács-Kiskun Megyei Területrendezési Terv elkészíttetésének folyamatában lezárult a javaslattevő fázis, melyet a releváns észrevételek szerinti javítás követ majd. A megyei elnök elmondta, hogy a „Bács-Kiskunban otthon vagy!” pályázat 5. ciklusának felhívására a pályázatok beérkezési határideje 2020. március 1-jén lejár. Beszámolt a nemzetközi kapcsolataink aktuális történéseiről és az e téren tett jövőbeni eseményeinkről. Tájékoztatójában érintett klímavédelmi, turizmusfejlesztési, megyemarketing és szervezeti ügyeket is.

A közgyűlés elfogadta 2020. évi munkatervét, a megyei önkormányzat és a területi nemzetiségi önkormányzatok együttműködésének felülvizsgálatát, közbeszerzési szabályzatának módosítását, valamint a Bács-Kiskun Megyei Értéktárbizottság munka- és pénzügyi tervét.

A testületi tagok tájékoztató formájában betekintést nyerhettek a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Bajai Járási Hivatalának, valamint a Bajai Tankerületi Központ munkájába is.

A közgyűlést követően Alszegi Zoltán, Vaskút polgármestere és Rideg László megyei elnök fát ültetett a jövőbeni, egymást támogató, eredményes közös munka szimbólumaként. 

•