klímaváltozás Magyarország BKMKIK

A globális klímaváltozás hatására becsült éghajlatváltozások Magyarországon

Magyarországra is kiható klímaváltozás hatásairól szóló cikkekkel állt elő egy környezetvédelmi és klímavédelmi szakértő "A globális klímaváltozás hatására becsült éghajlatváltozások Magyarországon" címen, amelyek a bkmkik.hu oldalán megtalálhatók. 

Miért fontos erről tudni egy vállalkozásnak?

A gazdálkodó szervezeteknek a jövőbeni fejlesztéseik során ezen szempontokat figyelembe véve kell majd a beruházásaikat megtervezni. Az éghajlatváltozás közvetett módon befolyással lesz az épületekre, egyéb infrastruktúrákra és azok környezetére, közvetett módon pedig hatással lesz a termelési tényezőkre, termékekre, alapanyagokra, keresletre és egyes iparágakban, pl. az élelmiszeriparban a minőségre is.

Amennyiben ezen információkat a fejlesztések során a vállalkozások figyelembe veszik, elkerülhetik a nem várt károkat, illetve helyes alkalmazkodás esetén még piaci előnyhöz is juthatnak. Alkalmazkodáson az éghajlatváltozás hatásai ellen való megfelelő felkészülést és előrelátást is értjük. E mellett fontos, hogy egy beruházás ne csak alkalmas legyen a változások elleni hatások elviselésére, hanem kedvező módon befolyásolja az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését, és ezen gázok elnyelését is. Ilyen megoldás lehet a telephely területén lévő talajok javítása, növényzettel történő betelepítése, csapadékvíz helyben szikkasztása, meglévő fák, bokrok, gyepfelület műtrágyamentes táplálása.
Ez a tevékenység pedig a vállalkozások vezetőinek egyéni felelőssége is, melyről már írtunk: KLÍMAVÉDELEM – Felelősségünk a klímaváltozással szemben
A munkavállalók és magánemberek egyéni felelősségéről pedig szintén írtunk már korábban: Mit tehet egy ember önmaga a klímaváltozás ellen, mint állampolgár? 
A cikkben konkrét adatokat és tényeket közlünk, mely alapján látható, hogy Magyarországon a klímaváltozás hatására milyen konkrét változások várhatók. A cikk első része itt található: A globális klímaváltozás hatására becsült éghajlatváltozások Magyarországon (I. rész)

Az előző cikkünkben a következő hatásokat mutattuk be:

1. Átlagos hőmérséklet emelkedés
2. Nyári napok és hőségnapok száma
3. Maximális száraz időszakok hossza
4. Felszíni vizek átlaghőmérséklete
5. Hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék gyakorisága és intenzitása

6. Felszíni vizek átlaghőmérsékletének növekedése:

A vizek hőmérséklete összefügg a környezet átlagos hőmérséklet emelkedésével. E mellett befolyásoló tényező a csapadékutánpótlás is. A nyári időszakban folyamatosan csökken majd a csapadékmennyiség, mellyel párhuzamosan a csapadékmentes napok száma is növekszik. Nyáron tehát a csökkenő vízmennyiség mellett egyre hosszabb ideig nem számíthatunk csapadékra. E mellett az őszi és a téli időszakokban csapadéknövekedés várható. A nyári meleg és a szárazság eredménye a felszíni vizek átlaghőmérsékletének lassú növekedése. A mértéke függ a felszíni víz mennyiségétől, felületétől, mozgásától. Azok a vizeink, amelyek sekélyek és nincs közvetlen vízutánpótlásuk, ott a hőmérséklet változása lényegesen magasabb lesz, mint a folyók esetében. Ezzel párhuzamosan megváltozik a felszíni víz minősége is. Az átlaghőmérséklet növekedés akkor igazán káros, ha egy adott tevékenységre nézve felszíni vízkivétel vagy vízhasználat is történik. 

7. Viharos időjárási események számának és intenzitásának növekedése:

Ezzel a hatással a szélsebesség nagysága vethető össze. A modellek nem jeleznek előre nagy változásokat. Átlagot tekintve éves szinten a változás még kisebbnek prognosztizálható. Ebben az esetben a 85 km/h-nál nagyobb széllökések számának változását vizsgálhatjuk. A modellek alapján ennek változása kicsi, mely azt jelenti, hogy a jelenleg megszokott viharos időjárásokhoz képest nem várható nagy változás.

Fontos azonban kiemelni a következőt: A viharos erejű szelek sebességét befolyásolják a helyi sajátosságok, melyek a domborzati és felszínborítottsági viszonyok, az épületek elhelyezkedése, a városi területeken belül pedig az átszellőzés lehetősége. A viharkárok nyílt területen nagyobb erővel jelentkeznek, viszont településen belül a fajlagos kár lehet jelentősebb még kisebb szélsebesség esetén is. Ezért a viharos időjárásra érzékenyebb a települési városi környezet. Gyakorlatban a modellek pedig azt mutatják, hogy a viharos napok száma 70-80 év távlatában 1-2 nappal növekszik majd.  

Az alábbi térkép hazánk azon területeit ábrázolja, ahol a 85km/h feletti széllökések változása az épületeket várhatóan veszélyeztetheti. A térkép a változás adott helyre vonatkozó érzékenységét mutatja. Látható, hogy ez a változás országos átlagban nem jelentős, illetve Budapest területén belül a belváros érzékenyebb a változásokra.

8. Villámárvíz előfordulási gyakoriságának és intenzitásának növekedése:

A hirtelen lezúduló, 30 mm/nap intenzitás feletti csapadékesemények esetén villámárvíz kialakulása lehetséges. Ennek feltétele az adott helyre jellemző egyedi felszínborítottság, csapadékvízelvezető képesség, domborzati viszonyok, talajadottságok, a terület lejtése és a vízgyűjtő terület időleges tároló képessége. Villámárvíz okozta károk kialakulhatnak helytelenül épített műtárgyak, építmények, burkolatok esetén is. A villámárvíz fogalma csak a domb- és hegyvidéken értelmezhető, sík vidéken nem. Az alföldi területen hirtelen lehullott csapadékvizek okozta települési árvizet nem soroljuk a villámárvíz kategóriába. 

Magyarország villámárvíz veszélyeztetettségi térképe:

9. Árhullámok gyakoriságának és intenzitásának növekedése:

A változás mértéke elsősorban egy adott árterületre vonatkozóan határozható meg, mely a helyi paraméterektől és jellemzőktől függ. A jövőben az árhullámok gyakoriságának növekedése igazolható.  Az átlagos évi lefolyás folyóink többségén csökken, várható az éven belüli átrendeződés. A lefolyás télen nő, nyáron csökken, hosszan tartó alacsony vízállás alakul ki. A síkvidéki folyók olvadásos árvizei korábbra tolódnak, gyakoribbá válnak az esőeredetű árvizek, tetőző vízhozamuk növekedhet, az olvadásos árvizeké a vízgyűjtő fekvésétől függően csökkenhet vagy növekedhet.

10. Belvíz kialakulási gyakoriságának növekedése:

Magyarország síkvidéki területein az egyes időszakokban történő térszíni elöntések a belvizek. Hazánk mintegy 45.000 km2 síkvidéki területének igen jelentős részét, mintegy 60%-át veszélyezteti a belvízi elöntés. A belvízi veszélyeztetettséget 6 természeti tényező kapcsolatából határozták meg: (ÁKK Konzorcium) 1. Hidrometeorológiai tényező 2. Domborzati tényező 3. Talajtani tényező 4. Földtani tényező 5. Talajvíztényező 6. Földhasználati tényező.

Az alábbi térképen %-os valószínűséggel látható, hogy az ország síkvidéki területeinek igen jelentős hányadát veszélyezteti belvízi elöntés. A belvízzel leginkább veszélyeztetett területek kisebb-nagyobb foltokban szétszórva, de főleg a folyóvölgyek legmélyebb részein helyezkednek el.

11. Felszíni vízkészletek csökkenése:

A vízkészlet mennyiségét befolyásoló legfőbb tényezők: csapadékmennyiség, száraz időszakok hossza, levegőhőmérséklet, talajminőségváltozás a szárazság következtében. A jövőben a hirtelen lezúduló csapadékok mellett számolnunk kell hosszan tartó aszályos időszakokkal is. A csapadékhiány a lefolyás csökkenéséhez és tartós hiányához vezethet, aminek következtében csökken a talajok nedvességtartalma, a talajvíz szintje, valamint a folyókban szállított vízmennyiség is. A felmelegedés növeli a párolgást, így a vízkészletek tovább csökkenek. A vízutánpótlás is csökkenő trendet mutat majd.

12. Felszín alatti vízkészletek csökkenése:

A felszíni vizek mennyiségének csökkenése hatással van a felszín alatti vizek mennyiségére. Ennek oka, hogy a beszivárgás csökkenésével mérséklődik a felszín alatti vizek természetes utánpótlása. Ez a negatív folyamat kihatással lehet a felszín alatti áramlási rendszerekre is, ami az ivóvízkészleteink mellett a mélyebb elhelyezkedésű ásványvíz-, gyógyvíz- és hévízkészleteinkre is kihathat. E mellett csökken a talajvízszint, mely a talaj romló nedvességtartalma miatt aszályhajlamot okoz.

Az ivóvíz esetében és sajnos az öntözés területén elsődleges lett a felszín alatti vizek felhasználása, mely a felhasználható vízkészletek csökkenését okozza. A hőmérsékletemelkedés és a nyári napok számának növekedése miatt a fajlagos vízigények (hűtővíz, növénytermesztés, halastavak) is nőnek. Továbbá nőni fog a lakosság csúcsvízfogyasztása is. Ezt tapasztaltuk is az elmúlt években, mivel több településen már vízkorlátozást kellett bevezetni egyes nyári napokon. Ezek alapján megállapítható, hogy a jövőben számíthatunk a felszín alatti vízkészlet csökkenésére. 

13. Felszíni vízkészletek csökkenése:

A nagy csapadékok mellett számolnunk kell hosszan tartó aszályos időszakokra is. A csapadékhiány a lefolyás csökkenéséhez és tartós hiányához vezethet, aminek következtében csökken a talajok nedvességtartalma, a talajvíz szintje, valamint a folyókban szállított vízmennyiség is. Ráadásul a felmelegedés növelheti a párolgást, ami a vízkészletek további csökkenését fogja eredményezni, ezáltal a hasznosítás szempontjából meghatározó utánpótlás is csökkenő trendet mutat majd. A paraméter akkor releváns a tevékenységre nézve, amennyiben az felszíni vízkivételhez, vízhasználathoz kötődik.

Összeállította:
Tan Attila
környezetvédelmi és klímavédelmi szakértő

Forrás:
OMSZ éghajlati adatbázis www.met.hu
NATÉR adatbázis: https://map.mbfsz.gov.hu/nater/
www.vedelem.hu : Ár-és belvíz, valamint villámárvíz kockázat értékelése hazánkban
MMK Környezetvédelmi Tagozat: Éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás módszertan
ÁKK 2014 KONZORCIUM. Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése (KEOP-2.5.0/B/09-12-2013-0001)

bkmkik.hu

•