Jelasity Radován költségvetés részesedés Erste Bank

Élet az új normális állapotban

Interjú Jelasity Radovánnal

Soha nem volt még ilyen alacsony az alapkamat, lazul a költségvetés, csökken a bankadó, a magyar állam részesedést vásárol egy bankban, a magyar lakosság lakás- és házépítési lázban ég, újra visszatér a hitelfelvételi-kedv. Milyen folyamatok zajlanak Magyarországon, milyen hatása van mindennek az Erste Bankra, az országra, Kecskemétre? Erről beszélgettünk  Jelasity Radovánnal, az Erste Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatójával.

- A magyar állam 15%-os részesedést szerzett az Erste Bankban. Milyenek a külföldi trendek, milyen arányú az állam jelenléte a bankszektorban a magyar helyzethez képest? Milyen változást vár ettől a lépéstől?
- Amikor elkezdődött a gazdasági krízis, több országban is az állam részesedést vásárolt a bankokban, majd idővel túlnyomó többségében eladták a tulajdonrészüket. Ez a beavatkozás helyes lépésnek bizonyult.  Most az Erste Bank állami tulajdonszerzésében egészen más ok játszik szerepet. Az Erste Magyarország egyik legnagyobb bankja, és tulajdonosunk úgy döntött, szívesebben vesz részt egy akvizícióban, ha a tulajdonosi struktúrában is változás következik be. Vagyis bejön a Magyar Állam és az  Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 15-15%-kal. Figyelembe véve, hogy honnan jövünk, azt mondanám, a tizenkilencre húzunk lapot. Elképesztő fejlődést produkálunk Magyarországon. - A Megvásároljuk a Citibank lakossági üzletágát, jelzálogbankot alapítunk, elkezdünk a lakástakarék-pénztárak alapján is hitelezni. A tulajdonos pedig komfortosabban érzi magát, ha tudja, hogy két plusz tulajdonos segíti abban, hogy a kitűzött célokat még sikeresebben valósítsa meg.

- A Citibank lakossági üzletágának akvizíciója hogyan járul hozzá az Erste Bank portfóliójának növekedéséhez, mit érzékelnek ebből az ügyfelek? - A Citibank Magyarországon a lakossági üzletágban elsősorban a vagyonkezelésre koncentrált, a hitelezési tevékenységen belül pedig a hitelkártyákra és a személyi hitelekre, azaz "speciális játékos" a bankpiacon. Jelentős privátbanki betétekkel, és jó ügyfélkörrel rendelkezik, jól kiegészítve az Erste portfolióját. A privátbanki üzletág pedig az Erste hosszú távú stratégiájában prioritás.

-  A devizahitelezés és a gazdasági válság rettenetes mélypontot jelentett a lakosság számára. Hogy áll most a lakossági hitelezés, mennyit változott, milyen lehetőségek vannak?
- Hála az égnek, most, hogy megtörtént a devizahitelek forintosítása, amikor reggel felkelünk, kockázatkezelési kollégáink nem azt nézik, hogy milyen az árfolyam, hanem azt, milyen lesz az időjárás, és mik a friss hírek. Természetes dolog, hogy ilyenkor, a sokk után időbe telik, mire az emberek azt mondják, hajlandóak újra hitelt felvenni. A gazdasági krízist sem lehet gyorsan elfelejteni. Viszont már most látszódik, hogy a kereslet jelentősen élénkül, nem csak az alapján, hogy az emberek picit bátrabbak lettek, hanem azért is, mert a kamatok ilyen alacsonyan még sosem voltak Magyarországon. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy mindenki bátrabban néz a jövőbe, hajlandó hitelt felvenni. A jelzáloghitelezés természetesen lassan, de biztosan felpörög, köszönve annak is, amit az állam a CSOK programon keresztül kínál. Lehet látni, hogy nő a kereslet, az emberek lassan, de biztosan elindulnak egy új befektetési ciklusba. Az biztos, hogy a bankok most már ehhez egészen másképp fognak viszonyulni: csak forintban fogják ezt adni, és az MNB is sokkal jobban limitálja, hogy mennyi új hitelt lehet felvenni.

- Itt a CSOK 10+10. Hogyan készültek/készülnek a lakásépítési támogatások bevezetésére? Sok az érdeklődő? Az érdeklődők közül milyen a hitelképes és a nem hitelképesek aránya?
- Az egész hitelezés sokkal inkább egy folyamat, nem egy esemény. Az ember bemegy az egyik, bankba, aztán a másikba, a következőbe, információkat hall a rádióban, televízióban… A trend látszódik: jelentősen felpörögött az érdeklődés, melyekből hamarosan konkrét hitelek is lesznek. Az egész folyamat még csak most indul, konkrét számaink később lesznek majd.

- Az Erste Bank létrehozta saját lakástakarék-pénztárát, és az állam is hasonló lépésre készül. Megférnek egymás mellett? Mennyiben más az egyik, mint a másik?
- Hiszünk és bízunk abban, hogy a lakástakarékok jelenlegi támogatási rendszere megmarad. Ez ugyanis az alapja annak, hogy az emberek rászoknak a megtakarításra, másrészt, hogy egy biztos hitel lesz majd ebből, minimum öt év alatt. Mi 2011-ben alapítottuk a lakástakarék-pénztárunkat, az első hitelek most fognak elindulni. A kettő párhuzamosan is működhet, és hiszünk benne, hogy az ügyfeleknek sokkal nagyobb bizalmuk lesz olyan intézmények iránt, melyeknek van bankjuk, jelzálogbankjuk, lakástakarék-pénztáruk, továbbá tulajdonos benne az állam is. És azt sem szabad elfelejteni, hogy az Erste Bank mögött ott áll egy közel kétszáz milliárdos tőke. Sok most induló program nagyon örülne, ha ennek a pár százaléka rendelkezésére állna. Ez sokkal nagyobb biztonságot jelent.

- Ön volt a Szerb Nemzeti Bank elnöke. Tanulmányai és munkatapasztalatai kelettől nyugatig terjednek. Hogyan látja és értékeli a magyar jegybank és Matolcsy György unortodox gazdaságpolitikáját?
- Én már kiléptem abból a világból 2010-ben, és azóta drasztikusan megváltozott minden. A nemzeti bankok a világban mindenhol nyomják a pénzt, vásárolják az állami papírokat, és a vállalatok kötvényeit is hajlandók megvenni. A kamatok pedig negatívba mentek át szinte az egész világon. Az én praxisomban 2010-ig ilyen nem volt. Egy megváltozott helyzetben, ahogy mondani szokás, egy új normális állapot van. Ezt nem lehet összehasonlítani, azzal, ami volt 5-6 évvel ezelőtt. és be kell vallani, hogy mi, bankárok is kritikusan néztük először az NHP-t (Növekedési Hitelprogram – a szerk.), és sok más programot is. Sikerült mosolyt csalni egy-két MNB-s képviselő arcára, amikor épp a Bankszövetség kérte őket arra, hogy de jó volna, ha az NHP-t még egyszer meg lehetne hosszabbítani. És igazuk volt, amikor megemlítették, hogy mi voltunk a kritikusok, akik azt mondák korábban, hogy ez nem jó. Az biztos, hogy máshol lenne a hitelezés, és máshol lenne a gazdasági növekedés, ha néhány program nem valósult volna meg az utóbbi két-három évben.

- Mit tehet a lakosság a megtakarításokat illetően, ha az alapkamat továbbra is ilyen alacsony marad (esetleg tovább csökken)?
- Kétségkívül, a bankba betett pénz nem fog olyan mértékben dagadni, mint ahogy eddig tette. De óvnám az embereket attól, hogy mostantól mindenki ingatlanbefektető legyen. Hiszen Magyarországon nincsenek olyan bérlői alapok, mint például Bécsben, ahol az emberek fele bérleti díjat fizet, mert nem saját lakásában lakik, hanem bérli azt. Vagy, hogy elkezdjen devizával spekulálni, hiszen itt a múlt nem garanciája annak, mit hoz majd a jövő. Vannak alternatív megoldások, itt vannak a befektetési alapok, az államkincstári jegyek, a lakástakarék-pénztárak, a nyugdíjpénztári alapok, vegyes alapok, ingatlanalapok. Tehát sok más lehetőség van arra, hogyan lehet a befektetésre szánt pénzből továbbra is – ha nem is annyit, mint 2-3 évvel ezelőtt - keresni.

- Mi a véleménye Kecskemét gazdasági felemelkedéséről? Hogy érzi, az Erste Bank profitálhat ebből akár országos, akár helyi viszonylatban?
- Szeretnénk ebből picivel többet is profitálni, figyelembe véve, hogy sok nagybefektető érkezett Kecskemétre. Ez a várost egy egészen más helyre pozícionálja, mint ahol volt 5-10 évvel ezelőtt. Az igazat megvallva, ahhoz képest, hogy régebben főleg, és szinte kizárólagosan a nagyvállalatokra lőttünk, és csak nagyhiteleket akartunk adni, ma már sokkal inkább szeretnénk a kisebb közepes vállalatokra összpontosítani. Valahol egyébként ők is a nagyokat szolgálják ki, hiszen a legtöbb esetben beszállítók. Biztató, hogy Kecskemét gazdasági fejlődése nagyon pozitív az utóbbi években. 

- A leendő kecskeméti egyetemen a Gazdálkodástudományi kar is bekapcsolódik a duális képzésbe. A „Kecskeméti modell” néven országosan is egyre inkább elterjedt képzési forma tehát a banki szakemberek gyakorlatorientált képzését is lehetővé teszi. Az Erste Bank fogad duális hallgatókat?
- Az Erste Bank az általános pénzügyi kultúra és tudás fejlesztésében nagyon aktív. Elkötelezett abban, hogy a fiatal generáció megtanulja az alapokat, tudja, mi a különbség egy kötvény és egy részvény, vagy egy hozam és egy kamat között (amit gyakran még az egyetemen sem mer az ember kérdésként feltenni). Ha pedig egy ilyen oktatási forma segítségével, mint a duális képzés, kiváló pénzügyi szakemberek képzését támogathatjuk, komolyan elgondolkozunk ezen a lehetőségen.

•