Nobel-díjas közgazdász: Rosszul mértük fel a globalizáció hatását
2019.11.07. 08:00
Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász elismeri, hogy tévedett a globalizáció hatásával kapcsolatban. A folyamat sokkal hátrányosabban érintette az egyes iparágakat, a helyi közösségeket és az egyenlőtlenséget, mint azt korábban gondolták egyes közgazdászok.
Az utóbbi években a globalizáció előnyei mellett egyre inkább felszínre kerülnek az ezzel kapcsolatos aggodalmak. Ennek egyik nyilvánvaló jeleként a tekintélyes közgazdász, Paul Krugman is valóságos Canossát jár a szaksajtóban. A Bloomberg véleményrovatában arról ír, hogy számos kollégájával egyetemben több ponton is komolyan tévedett a globalizáció megítélésében, különösen ami a helyi munkaerő-piacokra gyakorolt kedvezőtlen hatást illeti. Úgy látja,
az 1990-es konszenzus elnevezésű csoportosulás közgazdászai – akik a szabadkereskedelem töretlen hívei – nem mérték fel kellőképpen, hogy milyen hatást gyakorol a globalizáció az egyes iparágakra, a helyi közösségekre és az egyenlőtlenség növekedésére.
Globális gondolkodás
A közgazdászok zöme a második világháború vége és a 2008-as nemzetközi válság között teljes meggyőződéssel vallotta, hogy a globalizáció, a szabad kereskedelem minden résztvevő számára előnyös. Krugman 1997-ben még annyira ellenezte a kereskedelem szabályozásának bármiféle gondolatát, hogy egy cikkében a következőképpen fogalmazott: „ha a közgazdászok uralnák a világot, akkor nem is lenne szükség a Kereskedelmi Világszervezetre”.
A konszenzus tagjai azt nem tagadták, hogy a globalizáció miatt a fejlődő országokba költözhet számos gyártás és tevékenység, ahol olcsóbban áll rendelkezésre a képzetlen munkaerő, de azt gondolták, hogy a fejlett államokban feleslegessé váló dolgozókat majd felszívják más szektorok. Krugman még később is úgy látta, a kevésbé képzettek hosszabb távon is rosszabbul járhatnak, de a jelenség kordában tartható. Ezért a globalizáció hatására nem fog jelentősen nőni az egyenlőtlenség.
Az amerikai gazdaság egészét tekintve az adatok valóban azt mutatták a felületes szemlélő számára, hogy az elmúlt évtizedekben összességében több állás jött létre és emelkedtek a bérek. De helyi szinten ez már nem feltétlenül volt igaz. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a korábban még mindenki által előnyösnek tartott nemzetközivé válás mellékhatásai roppant kellemetlenek lehetnek. A The Epoch Times David Autort, a MIT közgazdászprofesszorát idézi: szerinte
a kereskedelem szabaddá tételével ugyan néhány százalékkal nőtt a gazdaság tortájának nagysága, de akadtak egyes szeletek – különösen a gyáriparban –, melyek mérete 10, 20 vagy akár 30 százalékkal is csökkent.
A globalizáció általános előnyei között szokták emlegetni az alacsonyabb fogyasztói árakat, a nagyobb választékot vagy a gyorsabb termékinnovációt. Ennek kismértékben mindenki a nyertese. De a kíméletlen verseny miatt vesztessé vált szektorokban nem csak annyi történik, hogy csökken a dolgozók bére, hanem tömegesen elveszítik a munkájukat, és ezzel sokszor városok, helyi közösségek mennek tönkre.
A hiperglobalizáció a vétkes?
Krugmant egy ideje mintha lelkiismeretfurdalás gyötörné, februárban például Miben tévedtünk a globalizáció kapcsán? címmel tartott előadást Ausztráliában. Ma már úgy látja, a konszenzus közgazdászai nem elemezték elég mélyen, hogy miként hatott a globalizáció az egyének életére egyes iparágakban. Véleménycikkében is azt írja: „most már úgy gondolom, hogy ez nagy hiba volt, és ebből én is kivettem a részem”. Richard Reich korábbi munkaügyi miniszter a Foreign Policy szaklapnak nyilatkozva meg is dicsérte Krugman újdonsült alázatát. Mint kijelentette: épp ideje volt, hogy az ünnepelt közgazdász kicsit magába nézzen.
[ A cikk a hirdetés után folytatódik! ]
Krugman most úgy gondolja, hogy a problémát nem csupán a globalizáció, hanem az egészségtelen hiperglobalizáció jelentette.
Ez utóbbit egyes szakértők a hipertóniához hasonlítják, hiszen minden a szabadjára engedett piaci folyamatoknak rendelődik alá. Krugman szerint a hiperglobalizáció volt az oka annak a paradigmaváltásnak, miszerint a hasonló struktúrájú és fejlettségű országok egymás közötti kereskedelméről a hangsúly áthelyeződött a fejlődő országokból származó importra, ahol kifejezetten olcsó volt a munkaerő. Ezt a folyamatot felgyorsította a technológia és konténeres szállítás rohamos fejlődése. Ezt jelzi, hogy a kilencvenes évek közepe óta megháromszorozódott a fejlődő országok által exportált ipari termékek aránya a világgazdaságban.
Kínai sokk
Mint utólag kiderült, a fejlődő országok exportja sokkal erősebb hatást gyakorolt az 1995 és 2010 közötti időszakban, mint ahogyan azt a konszenzus közgazdászai gondolták. Az alacsony munkabérrel versengő országok, mint Bangladesh, Kína és Mexikó, elárasztották termékeikkel a nyugati világot. Ahogy nőtt az olcsó keleti áruk beáramlása, úgy csökkent az ipari munkahelyek száma a fejlett országokban. Krugman írásában hivatkozik David Autor Kínai sokk című tanulmányára, amelyben azt állítja a szerző, hogy Kína nagyon diszruptív módon kapcsolódott be a nemzetközi kereskedelembe.
1991-ben még az amerikai fogyasztás mindössze 0,25 százalékát tették ki a Kínában előállított cikkek, 2007-re ez az arány már öt százalékra nőtt. Mindez növekvő amerikai kereskedelmi deficithez vezetett, így a gyáripar részesedése a GDP-ben több mint 10 százalékkal esett vissza, miközben mintegy 20 százalékkal zuhant a szektorban foglalkoztatottak száma 1997 és 2005 között.
Krugman szerint a fejlett és fejlődő országok között robbanásszerűen növekvő kereskedelem a fejlett államokban is lenyomta a béreket egyes iparágakban. A kilencvenes években Krugmanék még alaposan alábecsülték ezt a hatást, és azt gondolták, hogy a nemzetközi kereskedelem kiszélesedése csak 3 százalékos reálbér-csökkenést okoz a képzetlenebb munkaerő számára. Később kiderült, hogy nagyobb volt a bérzuhanás, ráadásul állások milliói szűntek meg a „kínai sokk” miatt. Igaz, eközben több mint egymillió új munkahely jött létre, de nem ugyanott.
Mindez azzal párosult, hogy a gazdasági döntéshozók sem kínáltak megoldást, hogyan tudnának tömegek megbirkózni azzal a ténnyel, hogy egész iparágak tűntek el a süllyesztőben, és velük együtt szétforgácsolódtak a helyi közösségek.
Az is kiderült, hogy a szolgáltató szektor és a magasabb szaktudást igénylő ipar nem volt képes felszívni a feleslegessé váló kétkezi, többnyire képzetlen munkaerőt. A gyári munkások nem igazán tudtak alkalmazkodni, nem találtak állást más szektorokban. A brexit, a globalizációellenes mozgalmak újraéledése vagy az euroszkepticizmus erősödése is arra utal, hogy az emberek már nagyobb erőfeszítéseket várnak el a kormányoktól ezen a téren.
percről percre
-
12-08
20:55Ünnepvárás a Vásárhelyi Pál Iskolában -
12-08
20:10Folyamatos a Széktói Stadion modernizációja -
12-08
19:06Esti gyors - A nap hírei 1 percben -
12-08
18:43Csomagautomatákról és postapartneri-hálózatról egyeztet Kecskemét polgármestere -
12-08
18:39Újabb áldozatot követelt a lakástűz -
12-08
17:56Vita Kecskemét jövő évi költségvetéséről -
12-08
16:36Kamion ütközött vonattal Kunszentmárton határában -
12-08
16:11Christian Wolff: a Mercedes-gyár munkatársai megérdemlik a magas szintű bérfejlesztést -
12-08
16:03Zajlik a téli felkészülés a Volánbusznál -
12-08
15:20Kezdődhet Kecskemét és Ballószög víziközmű-hálózatának fejlesztése -
12-08
14:4745 millió eurós beruházást valósít meg a Nissin Foods Kecskeméten -
12-08
14:131000 forintba kerül majd a havi diákbérlet Kecskeméten -
12-08
13:44Elmarad szombaton a Péczely Saroltával való beszélgetés a könyvtárban -
12-08
12:58Alsóházi rangadóra készül hazai pályán a KNKSE -
12-08
12:49A baloldal frakcióvezetője az elmúlt év nehézségeiről beszélt
fő híreink
-
01-05
16:34Kertitraktor és vonat ütközött -
12-16
08:26Küldöttgyűlés, mesterlevelek és az idei TOP 100 kiadvány a Gazdasági Ablakban -
10-20
14:42Dobogós Kecskemét a donorjelentő kórházak között -
10-02
19:28Százötödik születésnapján köszöntötték Terike nénit -
10-02
11:02Újabb egy évre Finta Zita az egyetem kancellárja -
09-28
16:55Több százan vettek részt a Hosszú utcai ovi Mihály napi vásárán -
09-28
14:24Már az első órában több mint 300 futó a 24 órás futáson -
09-28
13:28Elkezdődött a KARC40 nemzetközi utánpótlás rögbitorna -
09-23
11:45Közel száz kisgyermeket fogad a megújult nyárlőrinci óvoda -
09-22
20:4325 éves a Kecskemét-Aomori Baráti Kör -
09-22
12:19Gereben Lívia megkapja a harmadik kemoterápiás kezelést, majd következik a csontvelő transzplantáció -
09-09
15:07Elkezdődött a Széchenyiváros ünnepe -
05-20
18:23Közösségek hete - Kecskeméti Városi Civil Kerekasztal Találkozójának beszámolója -
02-08
17:19Daniel SPEER Brass Quintet a Rákócziban -
10-18
06:00A siker az embereken múlik - 70 éves az Univer
Hirdetés