Ezt kell tudni a megemelt minimálbérről és garantált bérminimumról

2021. február 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított havi minimálbér 167 400 forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak alapbérként megállapított garantált bérminimum havi összege 219 000 forint. A NAV tájékoztatója. 

Ha egy adójogszabály az év első napján hatályos minimálbérre hivatkozó rendelkezést tartalmaz, és a magasabb összegű minimálbér, garantált bérminimum alkalmazása a fizetési kötelezettséget csökkenti, vagyis kevésbé terhessé teszi, akkor a fizetési kötelezettség megállapításánál – csökkentésénél – a megemelt összegeket már 2021. január 1-től alkalmazni lehet.[2] Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény, mentesség, eltérő adószabály, egyéb adóelőny alkalmazására jogosult adózók úgy járhatnak el, mintha a megemelt minimálbérösszegek már 2021. január 1-től hatályba léptek volna.

Azoknál a fizetési kötelezettségeknél azonban, ahol az adószabály szerint a kötelezettség alapja az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, és a megemelt minimálbérrel számolva a kötelezettség növekedne, ott a megemelt minimálbért a kötelezettség alapjának megállapításánál nem kell alkalmazni.

1. Mikor lehet a magasabb összegű minimálbérrel számolni?

Személyi jövedelemadó[3]

• a személyi kedvezmény havi összegének kiszámításakor már 2021 januárban is a 167 400 forint egyharmada vehető figyelembe száz forintra kerekítve (55 800 forint),
• a mezőgazdasági őstermelőknél
  • az adómentes őstermelői bevétel éves összege magasabb lesz 2021-ben (1 004 400 forint),
  • az átalányadózásra vonatkozó éves bevételi értékhatár is magasabb összegben állapítható meg (20 088 000 forint), és
  • az átalányadózó őstermelőknek is magasabb összegben (1 004 400 forintban) lesz adómentes az átalányban megállapított jövedelme,
• a kifizető csekély értékű ajándékot évi 16 740 forint értékben adhat egyes meghatározott juttatásként,
• a szakszervezet béren kívüli juttatásként üdülési szolgáltatást évi 167 400 forint, a szövetkezet a tagjainak nem pénzben nyújtható béren kívüli juttatást évi 83 700 forint, összegben adhat,
• a távmunkavégzés után a veszélyhelyzetben igazolás nélkül, költségként elszámolható költségtérítés összege már 2021. januárban is legfeljebb 16 740 forint lehet.[4] Ha a munkavállaló nem egész hónapban dolgozik távmunkában, akkor a havi összegnek a távmunkában töltött napokkal arányos része számolható el.

Szociális hozzájárulási adó[5]

A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető, a minimálbérben vagy annak 50 százalékában megállapított adókedvezményeknél, például szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni adókedvezménynél már 2021. januárra is a magasabb összegű minimálbérrel lehet számolni.

Például, ha egy társaság a 2021. január 2-től árufeltöltőként alkalmazott munkavállalónak havi 170 000 forint munkabért fizet, akkor már január hónapra is a 167 400 forint 7,75 százalékát veheti igénybe a szociális hozzájárulási adóból adókedvezményként.[6]

 

Egyszerűsített foglalkoztatás

A magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételéből és nem kell személyijövedelemadó-bevallást benyújtania, ha ez a bevétele nem haladja meg a mentesített keretösszeget.

A keretösszeget már 2021. januárra is a magasabb minimálbér alapján kell kiszámítani, ami az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma, szorozva a 167 400 forint minimálbér napi összegének 130 százalékával.[7]

Ha a magánszemélynek alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, akkor a mentesített keretösszeg meghatározásakor az emelt összegű garantált bérminimumot (219 00 forintot) kell alapul venni.

A magasabb összegű minimálbér miatt a kifizető a 2021. januárra benyújtott ’08-as bevallást önellenőrzéssel helyesbítheti.

 

2. Mikor nem lehet a magasabb összegű minimálbérrel számolni?

 

Szociális hozzájárulási adó

• Az egyéni vállalkozók saját maguk után havonta fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja – ha a tevékenység nem középfokú képesítéshez kötött – legalább az év első napján hatályos („régi”) minimálbér 112,5 százaléka, mely 2021-ben is 181 125 forint.[8]

Ha azonban az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a szociális hozzájárulási adó alapját nem a tárgyév, hanem a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegével kell megállapítani.  Ez az összeg 2021 januárra 236 925 forint (210 600 forint 112,5 százaléka), 2021. februárra pedig 246 375 forint (219 000 forint 112,5 százaléka).

• Az egyes külön adózó jövedelmek, például osztalék, árfolyamnyereségből származó jövedelem, vállalkozásból kivont jövedelem után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjára vonatkozó éves adófizetési felső határ sem emelkedik az idén, az 2021-ben is 3 864 000 forint lesz.[9]
• Ha a mezőgazdasági őstermelőnek a szociális hozzájárulási adót a minimálbér alapulvételével kell teljesítenie, akkor minimálbéren az év első napján érvényes minimálbért, azaz havi 161 000 forintot kell figyelembe venni.

 

Rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles kifizetőnek a kiszámításkor a 2021. január 1-jén hatályos minimálbért (161 000 forint) kell alapul vennie.[10]

 

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

 

Az ekho alkalmazására 60 millió forint összeghatárig van lehetőség, feltéve, hogy a magánszemély, az Ekho tv. 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszonyokból származó jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes minimálbér – 161 000 forint - 12 szeresét.[11]

 3. Mire nincs hatással a havi minimálbér emelkedése?

A társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alapjának megállapításakor a tárgyhó első napján hatályos minimálbért, garantált bérminimumot kell irányadónak tekinteni.

Például:

• a munkaviszonyban foglalkoztatottaknál, például részmunkaidős munkaviszonynál a járulékfizetési alsó határ 2021. januárban 48 300 forint, februárban pedig 50 220 forint,[12]
• a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozóknak
  • ha tevékenységük nem középfokú végzettséghez kötött, 2021 januárjában legalább 161 000 forint, februártól pedig havonta legalább 167 400 forint után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot.
  • ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a társadalombiztosítási járulék alapja 2021. januárban legalább 210 600 forint, februártól pedig legalább havi 219 000 forint,

megbízási jogviszonynál a járulékalapot képező jövedelem kiszámításakor 2021. január hónapra 48 300 forinttal, 2021. február hónaptól pedig 50 220 forinttal kell számolni.[13] Például, ha a megbízott 2021. január 3-tól 5-ig 5 000 forint megbízási díjat kap a kifizetőtől és 10 százalékos költséghányadról nyilatkozik a kifizetőnek, majd a felek 2021. február 2-től 5-ig újra megbízási szerződést kötnek, változatlan díjazással, akkor csak januárban jön létre biztosítási jogviszony, mert februárban a megbízási díj nem éri el a minimálbér 30 százalékának naptári napokra megállapított összegét.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

Ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, akkor a munkáltató 2021. januárban is az általa kifizetett munkabér 161 000 forintot meghaladó, 2021. februárban 167 400 forintot meghaladó részére veheti figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát.[14]

[1] A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet.

[2] A minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021 (I. 28.) Korm. rendelet alapján.

[3] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 3. § 77. pontja alapján minimálbér a törvény külön rendelkezésének hiányában is az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege.

[4] A veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI.11.) Korm. rendelet alapján, melynek rendelkezései a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet értelmében a 2021. február 7-én hatályos szöveggel, 2021. február 8-án ismételten hatályba lépett.

[5] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 34. § 11. pontja alapján minimálbér az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért.

[6] Szocho tv. 10. §-a.

[7] Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 9. § (2) bekezdése.

[8] A Szocho tv. 34. § 11. pontja alapján egyéni vállalkozóknál és társas vállalkozóknál minimálbérnek a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege számít, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában pedig az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege.

[9] Szocho tv. 2. § (2) bekezdése.

[10] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (5) bekezdése

[11] Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja és (4) bekezdése

[12] A járulékfizetési alsó határ a minimálbér 30 százaléka.

[13] A megbízási jogviszonyban álló személy akkor biztosított, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, naptári napokra annak harmincad részét.

[14] Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (7) bekezdése.