Készen állunk-e agyunkat számítógépre kapcsolni?
Frankó Csuba Dea jövőkutató előadása a Nőnek lenni jó! konferencián
2019.11.10. 16:13
Hallott róla, hogy ma már a tudósok képesek arra, hogy a születendő gyermek biológiai adottságait génszerkesztéssel befolyásolják? Elképzelte már, milyen lenne, ha a sötétség beállta után nem a közvilágítás, hanem a foszforeszkáló fák adnának fényt az éjszakában? És hajlandó lenne a saját fejében lévő információkat egy külső számítógépre feltölteni, csak hogy a gondolatai a halála után se vesszenek el örökre? Egy-egy ilyen forradalmi vívmány hallatán felcsillan a szeme, és rögtön a lehetőségeket látja benne – vagy épp ellenkezőleg: minden idegszálával tiltakozik ellene?
Nos, napjainkban már nem az az elsődleges kérdés, hogy a technológiai fejlődés révén mi mindenre vagyunk képesek vagy lehetünk azok a nagyon közeli jövőben, hanem sokkal inkább az, hogy milyen hatással van ez az ember-létünkre. Erről tartott lelkesítő, ugyanakkor a nehézségeket sem elhallgató előadást Frankó Csuba Dea jövőkutató az október 14-i, tizedik Nőnek lenni jó! konferencián a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában.
Azt, hogy ámulattal és tettre készen vagy pedig zsigerileg elutasítóan viszonyulunk-e valamihez, Douglass Adams szerint az határozza meg, hány évesen találkozunk a szóban forgó újdonsággal. Az ő elmélete alapján a világ természetes velejáróinak azokat a dolgokat tekintjük, amelyekkel életünk első tizennyolc évében megismerkedünk. Mindazokkal a vívmányokkal, amelyek nagyjából 18 és 35 éves korunk között jelennek meg, még csak-csak kiegyezünk, és esetleg az izgalmas lehetőséget is felfedezzük bennük, azokhoz az innovációkhoz azonban, amelyek 35 éves korunk felett jelennek meg a világban, hajlamosak vagyunk ellenségesen viszonyulni.
Mindeközben a napjainkban zajló negyedik ipari forradalom Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum elnöke szerint nem azt változtatja meg, ahogyan a dolgokat végezzük, hanem közvetlenül bennünket változtat meg. Arra kell válaszokat találnunk – vázolta mindannyiunk feladatát előadásában Frankó Csuba Dea –, hogy mit jelent embernek lenni a mesterséges intelligencia, a robotika, a szintetikus biológia korában, akkor, amikor a megszerzett tudás elavulási ideje mindössze öt év. A mintáink ugyanis, amelyeket döntően a 20. századból vagy még korábbról hozunk magunkkal, nem fognak működni a következő évtizedekben, mint ahogyan sok esetben már most sem működnek.
Annak illusztrálására, hogy miért idegen tőlünk a technológia robbanásszerű fejlődése, illetve önmagunk folyamatos újradefiniálása, a jövőkutató egy huszonnégy órás időintervallumot felölelő infografikán szemléltette az emberiség evolúciós történetét. Nulla órás kezdőpontként azt jelölte meg, amikor elődeink élelmiszert kezdtek termelni. Az ábra szerint az első huszonegy órában lassú folyamként hömpölygött az élet. Egy-egy fejlődési pont – öntözéses gazdálkodásra való áttérés, írás megjelenése, „matematika virágzásnak indulása”, Római Birodalom létrejötte – között évszázadok teltek el, így az egymást követő generációknak volt idejük alkalmazkodni a változásokhoz.
A korábbi ritmus és minta – „bökött” az ábrára Frankó Csuba Dea – akkor változott meg, amikor este tíz órakor megjelent a nyomdagép, amely a tudás nagyon gyors terjesztését tette lehetővé. Alig fél óra múlva már rendelkezésre állt a gőzgép, újabb fél óra múlva pedig a robbanómotor. Ezt követően „percenként” követték egymást az újabb és újabb vívmányok, mint például a telefon, a repülőgép, az atomenergia, a számítógép és az internet. Ma, a hibridautó, a 3D-nyomtatás, a virtuális valóság, az önvezető autó és a géneditálás korában, egyre gyorsuló ütemben, szinte hetente jelennek meg olyan technológiák – folytatta az előadó –, amelyek alapjaiban írják át az életünket, legyen szó akár a munkavégzésnek, akár a szabadidő eltöltésének módjairól, és ezek számos etikai kérdést is felvetnek.
[ A cikk a hirdetés után folytatódik! ]
Az ipari termelés megjelenésével olyan szabálykövető szakemberekre volt szükség, akik viszonylag kis hibahatáron belül látták el a feladataikat. A folyamatok megkérdőjelezésének, az új utak kipróbálásának ebben a hierarchikus világmodellben nem volt helye – mutatott rá a jövőkutató. A negyedik ipari forradalom korában azonban a munkavállalókat (is) kritikai gondolkodás, problémamegoldás, kreativitás és együttműködési készség kell, hogy jellemezze – csupa olyan tulajdonság és jártasság, amelyekre a hagyományos iskolarendszer nem készítette (és készíti) fel őket. A rendszerszemléletnek olyan mértékben kell megjelennie, hogy az ökológiai, a társadalmi és a technológiai rendszereket egyszerre kell tudni értelmezni. Ez azonban olyan komplex feladat, amire egyetlen ember képtelen; ez csakis kooperációban valósulhat meg.
Darwin szerint nem azok a fajok maradnak hosszú távon életben, amelyek erősek vagy intelligensek, hanem azok, amelyek képesek alkalmazkodni a változásokhoz. „Ezzel összhangban én is azt vallom – fogalmazott előadásában Frankó Csuba Dea –, hogy a rugalmasságunk a legfontosabb kulcskérdés a jövőnk szempontjából; az, hogy mennyire tudjuk a számunkra váratlan körülmények között is fenntartani a pozitív hozzáállásunkat.”
Azt, hogy mi, emberek hogyan reagálunk a változásokra – és egyáltalán: mennyire vagyunk hajlandóak belesimulni a jövőbe –, a félelmek, az érzelmek szabályozásáért felelős agyi központunk, az amigdala határozza meg. Ennek rugalmasságát azzal növelhetjük, ha folyamatosan tágítjuk a komfortzónánk határait. Minden alkalommal, amikor új dolgot próbálunk ki, új ismeretet sajátítunk el, arra késztetjük az idegrendszerünket, hogy új idegkapcsolatokat alakítson ki.
Az alkalmazkodóképességünk fejlesztéséhez – tartja a jövőkutató – elengedhetetlen a képzelőerőnk, a fantáziánk mozgósítása, valamint annak a nézőpontváltásnak a megtétele, hogy tudatosítsuk magunkban: az emberiség legnagyobb problémáiban rejlenek a jövő legnagyobb lehetőségei.
A változással járó stressz kezelésére pedig Frankó Csuba Dea olyan egyszerű, mindenki számára ingyenes és elérhető tevékenységeket javasol, mint a meditálás, a mozgás és a mosolygás. A pozitív gondolkodás, a hálára való koncentrálás, a társas kapcsolatok megélése, a sport, az ének, a tánc ugyanis oxitocint szabadítanak fel a szervezetünkben, ez a boldogság- vagy szeretethormonnak is nevezett kémiai anyag pedig folyamatosan csökkenti a stresszből fakadó zaklatottságunkat és szorongásunkat.
(Az írás eredetileg a Kecskeméti Lapok október 31-i számában jelent meg.)
percről percre
-
12-08
20:55Ünnepvárás a Vásárhelyi Pál Iskolában -
12-08
20:10Folyamatos a Széktói Stadion modernizációja -
12-08
19:06Esti gyors - A nap hírei 1 percben -
12-08
18:43Csomagautomatákról és postapartneri-hálózatról egyeztet Kecskemét polgármestere -
12-08
18:39Újabb áldozatot követelt a lakástűz -
12-08
17:56Vita Kecskemét jövő évi költségvetéséről -
12-08
16:36Kamion ütközött vonattal Kunszentmárton határában -
12-08
16:11Christian Wolff: a Mercedes-gyár munkatársai megérdemlik a magas szintű bérfejlesztést -
12-08
16:03Zajlik a téli felkészülés a Volánbusznál -
12-08
15:20Kezdődhet Kecskemét és Ballószög víziközmű-hálózatának fejlesztése -
12-08
14:4745 millió eurós beruházást valósít meg a Nissin Foods Kecskeméten -
12-08
14:131000 forintba kerül majd a havi diákbérlet Kecskeméten -
12-08
13:44Elmarad szombaton a Péczely Saroltával való beszélgetés a könyvtárban -
12-08
12:58Alsóházi rangadóra készül hazai pályán a KNKSE -
12-08
12:49A baloldal frakcióvezetője az elmúlt év nehézségeiről beszélt
fő híreink
-
01-05
16:34Kertitraktor és vonat ütközött -
12-16
08:26Küldöttgyűlés, mesterlevelek és az idei TOP 100 kiadvány a Gazdasági Ablakban -
10-20
14:42Dobogós Kecskemét a donorjelentő kórházak között -
10-02
19:28Százötödik születésnapján köszöntötték Terike nénit -
10-02
11:02Újabb egy évre Finta Zita az egyetem kancellárja -
09-28
16:55Több százan vettek részt a Hosszú utcai ovi Mihály napi vásárán -
09-28
14:24Már az első órában több mint 300 futó a 24 órás futáson -
09-28
13:28Elkezdődött a KARC40 nemzetközi utánpótlás rögbitorna -
09-23
11:45Közel száz kisgyermeket fogad a megújult nyárlőrinci óvoda -
09-22
20:4325 éves a Kecskemét-Aomori Baráti Kör -
09-22
12:19Gereben Lívia megkapja a harmadik kemoterápiás kezelést, majd következik a csontvelő transzplantáció -
09-09
15:07Elkezdődött a Széchenyiváros ünnepe -
05-20
18:23Közösségek hete - Kecskeméti Városi Civil Kerekasztal Találkozójának beszámolója -
02-08
17:19Daniel SPEER Brass Quintet a Rákócziban -
10-18
06:00A siker az embereken múlik - 70 éves az Univer
Hirdetés