Katona József Színház Kecskemét Cseke Péter kamaraszínház interjú

Sikerdarabbal nyitott az új kamaraszínház

Szeptember 21-én, hétfőn a Tied a világ! kecskeméti bemutatójával nyitották meg a felújított Városi moziban az Új Kelemen László Kamaraszínházat. Cseke Péter színházigazgatóval a beruházás elmúlt négy évéről, és az új évadban nyíló új lehetőségekről beszélgettünk.

A kamara hőskora

- Sok-sok szép előadást, felemelő pillanatokat élhettünk át a régi kamara színházban, ezért párás szemmel búcsúzunk az épülettől – árulja el a direktor. - A kamara elmúlt negyven évét tekinthetjük hőskornak is, hisz igen nehéz körülmények között kellett dolgoznunk. Közönségünk persze ebből semmit nem láthatott, de most már elárulhatom, hogy a színfalak mögött korántsem voltak ideálisak a körülmények. Az öltözőnk például egy lakókocsi volt, amit hozzáillesztettünk az épülethez. Az udvaron ügyesen álcáztuk, növényekkel futtattuk be, villanyfűtéssel próbáltuk befűteni, de erős télben bizony dideregtek a színészeink. Mivel a megyei önkormányzat tulajdonában lévő épület határos volt egy forgalmas utcával, előfordult, hogy egy-egy halk, lírai jelenetbe belebőgött egy motor. Mindezek ellenére vagy éppen ezért hihetetlenül családias volt a légkör. Mindent megtettünk annak érdekében, hogy otthonossá tegyük, megpróbáltunk saját magunkénak érezni, saját képünkre formálni. Festőművész barátunk, Kiss Miklós, aki a műhelyben alkotott, kérésemre gyönyörű színházi festményekkel díszítette a befogadói részt. Sajnos nem fejezhette be ezt a munkát, utolsó képe a bejárattal szemben félbe maradt, a bohóc arca Miklós váratlan halála miatt már nem készülhetett el. Én már akkor arra készültem, hátha valami csoda folytán elköltözünk majd innen, ezért nem a falra dolgoztattam, hanem egy anyagra.  Így most szerencsére ezeket az alkotásokat elvihetjük magunkkal emlékül. Kiállítjuk az új házban, így egy darab ott lesz velünk a régi kamarából.

- Aztán egy szép napon megtörtént a csoda, lehetőség nyílt a költözésre. Hogyan kezdődött az új kamara története?

- Repestem az örömtől, amikor kaptam egy telefont dr. Zombor Gábortól, az akkori polgármester úrtól. Megkérdezte, mit szólnék hozzá, ha az egykori Városi Mozi lenne az új kamaraszínházunk, hisz ott éktelenkedik a szépen felújított Rákóczi út közepén. Számomra ekkor még nem sokat jelentett ez az épület, de elmondhatom, hogy ez alatt a közel négy sűrű év alatt legalább annyira közel került hozzám, legalább olyan sokat volt a gondolataimban, mint a tősgyökeres kecskemétieknek.

- Mi volt az első benyomása, amikor először járt a lerobbant Városi Moziban?

- Nagyon nagy álomnak tűnt akkor ez az egész. Olyan szörnyű állapotban volt, hogy elképzelni se tudtam, lehet-e egyáltalán kezdeni vele valamit. A tetőre ki sem tudtunk jutni, mert 40 centi vastagon galambtetemek bomlottak rajta, felülről kellett kibontani. Mindezek ellenére tudtam, hogy ez egy óriási lehetőség, ezért nem mondhatok nemet. Így felvállaltam, hogy véghezvigyük Zombor Gábor ötletét.

Négy év viszontagságai

- Egy személyben – teljesen ingyen - vállalta fel a felújítás ügyét. Óriási kihívás lehetett.

- Valóban így volt. Nagyon sok szépsége volt, de számtalan nehézséggel is meg kellett küzdenem, hiszen számomra teljesen új volt ez a feladat.  Számtalan probléma adódott az engedélyezésekkel, pályázati kötöttségekkel kapcsolatban, kis híján kicsúsztunk a határidőből. Az utolsó pillanatban sikerült megoldani, és megkezdődhetett a kivitelezési munka, ami újabb kihívást hozott. Ekkor kellett szembesülnünk az épület statikai problémáival.  Az uniós pályázaton nyert közel 400 millió csak a tervezett felújítási költségekre futotta, a váratlanul felmerülő problémát nem sikerült volna megoldanunk, ha az új ciklusban nem áll mellénk Szemereyné Pataki Klaudia polgármester. Ő személyesen is szívügyének tekintette a projektet, ennek köszönhetően a város több mint százmillió forinttal segítette a beruházást.

Kemény négy év volt ez számomra, de így utólag úgy tekintek vissza rá, mint egy alkotói folyamatra, amelynek vannak mélypontjai és magaslatai. A végeredmény viszont önmagáért beszél. Csodálatos érzés volt látni, hogy lesz fokozatosan egyre szebb és szebb, hogy végül méltó utódja lehessen a sokak által szeretett Városi Mozinak.

-  A pályázati támogatásnak és a városi segítségnek köszönhetően nyáron befejeződött a felújítás. Mennyit kellett áldoznia a színháznak a megújult épület berendezésére?

 -  Több tízmillió forintnál tartunk, és az áttelepülés közben szinte nap, mint nap adódik újabb és újabb kiadás. Ide tartoznak az utolsó fázis engedélyezései, a villamossági költségek vagy az új függöny vásárlása.  Amit tudunk, természetesen átviszünk, de sok mindent kellett beszereznünk ahhoz, hogy alkalmazkodjunk az új körülményekhez. Az elektromos háttér – a hangosítás és a világítás a régi berendezések és újabb eszközök hibridje lesz, hiszen az új kamara jóval nagyobb és az akusztikája is teljesen más. Nagy gonddal választottuk ki az új székeket, hiszen sok szempontnak kellett megfelelniük. Fontos volt, hogy szépek és kényelmesek, ugyanakkor praktikusak is legyenek, egymásba tolhassuk, könnyen tárolhassuk őket, ha épp olyan rendezvényünk van, amikor nincs rájuk szükség. Komplex elvárásainknak egy lengyel cég tudott megfelelni. A szerződés szerint szeptember 15-én kellene megérkezniük az új székeknek, de úgy néz ki, hogy csak 18-án tudják szállítani őket, így valóban az utolsó pillanatban készülhetünk el a 20-ai főpróbára.

Új lehetőségek

- Milyen új lehetőségeket teremtett az új épület?

- Igazság szerint eddig két stúdió színházunk volt. A kamara körülbelül 80-90 néző befogadására volt alkalmas, alig volt nagyobb, mint a Ruszt József Stúdiószínház, amely 60-70 nézőt tud fogadni.  Az új épület azonban, ahol egy 180 fős nézőterünk lett, lehetővé teszi, hogy valóban markánsan különváljanak a szobaszínház, a kamarai és a nagyszínházi előadások.

 A ház intézményileg a színház alá tartozik, Csabai Lili igazgató, a Hírös Város Turisztikai Központ igazgatója az én munkatársam. Azért vált szükségessé, hogy külön vezetője legyen a turisztikai központnak, mert számos rendezvénynek is otthont ad majd az épület. A Rákóczi útról megközelíthető része turisztikai pont lesz, de a színház jegypénztáraként is működik majd. A Leskowszky Hangszergyűjteménnyel még 2012-ben kötöttünk egy szerződést, amelyben körvonalaztuk az együttműködésünket. De megbeszéltük azt is, hogy amint ők is, mi is belaktuk a házat, újra leülünk, és tapasztalatainkhoz igazítva átdolgozzuk, bővítjük ezt a megállapodást a kölcsönös barátság jegyében. 

Tied a világ!

- Milyen szempontok alapján választották ki, mi legyen a nyitódarab az Új Kelemen László Kamaraszínházban?

- Úgy gondoltam, mindenképp egy olyan darabbal illenék megnyitni a házat, ami egyrészt nagyon népszerű, másrészt pedig fontos volt az is, hogy magyar darab legyen, hisz az egész évadot erre építettem. Azt hiszem, a Tied a világ! tökéletes választás volt, hisz a darab hírére szinte ostromolnak minket azok, akik jegyet váltanának rá, sőt sokan külön kamara bérletet vásárolnak. Szente Vajk, aki a produkció rendezője is, az Illés együttes húsz legnépszerűbb dala köré írt egy humoros és kedves történetet, amit kiváló zenekarunkkal és nagyszerű színészekkel mutatunk be. Vendégként jelenik meg az előadásban Szerednyey Béla, mint házmester, aki a dalszöveggel ellentétben mégis ránk szól, és énekel feleségéről, Sárikáról is, aki kicsit butácska. Fergeteges előadásnak ígérkezik, biztos vagyok benne, hogy az egész nézőtér együtt énekel majd a színészekkel.

- Mit láthat még a közönség az új kamarában?

- A nyitó előadás után Örkény István Tóték című darabja következik, amit színházunk új főrendezője, Rusznyák Gábor visz színre, majd egy ősbemutatót tekinthet meg a közönség, amelynek középpontjában dr. Béres József, a Béres-cseppek feltalálója áll. A megvádolt című történelmi dráma a 70-es évek világába repíti el a nézőt, amikor a hatalom mindent megtett azért, hogy ellehetetlenítse a főhőst, aki - mint egy kőszikla - vállal minden megpróbáltatást. Megrendítő, szép darab, boldog vagyok, hogy mi mutathatjuk be elsőként.

Az új kamarában mutatjuk be Csokonai Dorottyáját, emellett itt talál igazi otthonra a Kecskeméti City Balett, amely egy rendkívül izgalmas, négy alkalmas mini előadás sorozattal készül Balett+ címmel. Egy-egy társművészet és a tánc találkozásából születnek ezek a produkciók, elsőként Csík Jánossal és az Eszencia zenekarral dolgozik együtt Barta Dóra csapata. Emellett természetesen tovább játsszuk a régi kamara legsikeresebb előadásait, a Csoportterápia és a Párcsere is tovább fut majd itt.

Az épület gyönyörű, a műsort igyekeztünk úgy összeállítani, hogy mindenki örömét lelje benne. Ezért bízom benne, hogy legalább olyan szeretetnek örvend majd az új kamaraszínház, mint annak idején a Városi Mozi.

Új kollégák a társulatban

•