Rosszabbul bántak velük, mint a rablógyilkosokkal - kuláküldözések emléknapja
2016.06.26. 13:49
2012 március 26-án Varga László kereszténydemokrata politikus indítványára a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává nyilvánította június 29-ét Péter-Pál napját, amely a hagyomány szerint a betakarítás kezdete, a parasztság ünnepe. A közelgő emléknap alkalmából rendeztek ünnepséget a Lestár téren álló kuláküldözések mementójául állított emlékműnél.
Galéria
A parlament 2012-es határozatában elítélte a kommunista diktatúra idején a magyar parasztsággal szemben tanúsított kegyetlen üldöztetést és megkülönböztetést. A méltóságukban és emberségükben tönkretett gazdák és leszármazottaik iránti jelképes gesztus mellett az emléknap fontos céljának nevezte, hogy a következő nemzedékek megismerjék a kommunista rendszer működésének embertelenségeit, a magyar felső és középparaszti réteg szenvedéseinek történetét.
Pap Dóra, a Kecskeméti Református Gimnázium 9. E. osztályos tanulója a Nagykőrösi „Félremagyarázott és elhallgatott igazság! Egy aljas kor aljas titkai” című – a kuláküldözés és a TSZ-esítés témaköreiben hirdetett – országos középiskolai pályázatra benyújtott pályamunkájából olvasott fel részleteket, Egy kulákcsemete visszaemlékezései címmel.
"A kulák orosz eredetű szó, jelentései ököl, nagygazda, a bolsevikok által egyértelműen pejoratív tartalommal megtöltött kommunista mozgalmár kifejezés, mellyel a parasztok széles rétegeit bélyegezték meg, akik néhányszor tízholdnyi földjükön növénytermesztéssel, állattartással foglalkoztak."
"A kemény munkával okosan családi gazdálkodást folytató, ebből jól megélő, gyermekeit gazdálkodásra oktató, önálló gondolkodású kulák természetes gátja volt a kolhozosításnak, TSZ-esítésnek Magyarországon." - mondta.
Pap Dóra konkrét személyen keresztül mutatta be az akkori idők tragédiáját. Elvették a földjét, megrongálták gazdaságát, és bűnözöként kezelték. Dóra munkájában a férfi így nyilatkozik: „Most a rablógyilkos nem kezelik úgy, mint akkor minket."
[ A cikk a hirdetés után folytatódik! ]
Hajagos Csaba történész, muzeológus, a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa, a Nemzeti Emlékezet Bizottság kutatója beszédében a hosszú idő óta a témában végzett kutatásainak az eredményeiről adott számot. Elmondta, hogy Kádárék hogyan vélekedtek a kulákokról: „A kulák meghatározása egyszerű. A kulák kizsákmányoló. Az a kulák, aki rendszeresen bérmunkát vesz igénybe, tehát kizsákmányol. Természetesen a kizsákmányolás uzsorakölcsönök vagy termelési eszközök bérbeadásával is megnyilvánulhat…” Hozzátette: Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-án Kecskeméten elmondott beszédét tekinthetjük a kuláküldözések meghirdetésének, amikor ő is ezt a kizsákmányoló kulákság vonulatot hangoztatta.
A megemlékezés végén Szemereyné Pataki Klaudia polgármester vezetésével megkoszorúzták a kuláküldözések áldozatainak tiszteletére emelt emlékművet a Lestár téren. A koszorúzáson részt vett Varga László nyugalmazott református lelkész, volt kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, a kuláküldözések emléknapjának kezdeményezője is. A rendezvényen megjelent Gaál József alpolgármester, Lévai Jánosné önkormányzati képviselő, Hörcsök Imre bizottsági elnök és Sipos László tanácsnok is.
A kulákság, mint paraszti réteg felszámolása a legszembetűnőbben a növekvő adóterhek és egyúttal az adózó személyek számának csökkenésében érhető tetten, ugyanis 1949 és 1953 között országosan 57 000 főről 39 000 főre csökkent az adózó kuláknak minősített egyének száma (közel 17 000 személy hagyta el földjét). Saját használatukban maradt földterület 1 500 000 kh. ról annak 40 százaléka alá, 684 000 kh-ra csökkent. Az államhoz befolyt adó viszont közel a duplájára növekedett, amelyben természetesen nincs benne a bírósági, a begyűjtési és a különböző közigazgatási bírságok összege.
A behajtások nagy részét azért sem vállalták sokszor, „mert a kulákság tömeges likvidálásához vezetett volna, továbbá a kiiktatatási folyamathoz igen nagymértékben járultak hozzá a kitelepítések, a tagosítások során a kulákok gazdaságában beállott lényeges változások és egyéb hatósági intézkedések.”Az adóbehajtás további intézkedési voltak: a „terményelszámoltatás”, termények és állatok elszállítása, elárverezése; a beszolgáltatás fokozása; bírságolás, békekölcsön, a kulákok szerződéseinek letiltása, a kiemelten nagyszámú kuláktelepülések (Nagykőrös, Kiskunfélegyháza, Cegléd stb.) gazdáinak fokozott molesztálása, ellenőrzése.
A kuláklisták által igazolt osztályharc fokozódását az 1952. évi gazdalajstromok alapján nyilvántartott kulák száma igazolja, hiszen némi csökkenés után rövid időn belül 23 000 fővel növekedett az 1949. évben összeírt 47 889 főhöz képest. A vegzálás és kriminalizálás sűrűsödő tételei a rendőrségi és tanácsi statisztikákban érhetőek tetten:
Eszerint 1951 és 1952 között összesen 66 471 fő ellen indítottak rendőrségi kulákeljárást országszerte. Ebből 538 fő 5-10 Ft-os, 12 788 fő 30-100 Ft-os, 48 388 fő 100-500 Ft-os bírságban részesült, míg 500 Ft feletti pénzbírsággal 4 220 főt sújtottak. A rendőrségi eljárások következtében elzárásra ítéltek 537 főt.
A tanácsi kulákbüntetések mérlegét tekintve magasabb számokat tükröznek az iratok: 1951 és 1952 között összesen 103 461 fő ellen indult eljárás, amelyek közül kiemelem az 500 Ft feletti pénzbüntetésre ítéltek számát, amely meghaladta a 21 000 főt. Az elzártak számát tekintve is jelentős eltérést tapasztalhatunk, hiszen a korábban említett 537 fővel szemben itt 2332 főről beszélhetünk.
Ha a lokális vonatkozásokat tesszük fókuszpontba, illetve a Bács-Kiskun Megyei Bíróság ítélkezési gyakorlatát, az ott lefolytatott eljárások számát vizsgáljuk, megdöbbentő adatokkal és tényekkel találkozhatunk. Csak 1950-ben közel 300 személy ellen indult eljárás a 8800/1946. sz. M.E. rendelet (a közellátás érdekeinek veszélyeztetése) megsértésének vádjával. Sajnálatos módon az iratokat 1960-ban kiselejtezték, ennek ellenére 186 ügy megmaradt az utókor számára, amelyek közül mindegyik feldolgozásra került. Az ítéletek változóak, hiszen az egy hét fogháztól egészen a 2 év 6 hónap börtönig terjedő szabadságvesztés is megjelenik az iratok között. (Pl.: Egy 57 kg súlyú, beteg bikaborjút levágott. Felhozták ellene, hogy miért nem vizsgáltatta meg az állatorvossal, ugyanis lehetséges, hogy továbbtenyészthető lett volna. 35 kg húst Rákospalotára akart szállítani, de arra engedélye nem volt.)
Ha a kuláknak minősítettek számát vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy az országos viszonylatban számba vett 69 199 fő közül 9 379 fő a mai Bács-Kiskun megye területéhez tartozott (13%), viszont ha közvetlenül a Duna-Tisza közének területét vizsgáljuk, akkor a mai Pest-megye ide tartozó részeivel együttesen megközelítették a 20%-ot.
A parasztellenes állami beavatkozás és a rendszeres napi terror eredményeként 1949 és 1952 között tehát egy újabb földindulás ment végbe. A kuláklikvidálás folyamatának eredményeként Magyarországon 30%-al csökkent a kuláknak minősített adóalanyok aránya, de ennél sokkal nagyobb értékben, 57 százalékkal kevesebb földterületet jegyeztek a nevükön.
Országos viszonylatban Bács-Kiskun megye tehát kiemelkedően problémás területnek számított az állampart szemében, amelynek bizonyítékai a már feltárt dokumentumokból is kitűnnek.
percről percre
-
12-08
20:55Ünnepvárás a Vásárhelyi Pál Iskolában -
12-08
20:10Folyamatos a Széktói Stadion modernizációja -
12-08
19:06Esti gyors - A nap hírei 1 percben -
12-08
18:43Csomagautomatákról és postapartneri-hálózatról egyeztet Kecskemét polgármestere -
12-08
18:39Újabb áldozatot követelt a lakástűz -
12-08
17:56Vita Kecskemét jövő évi költségvetéséről -
12-08
16:36Kamion ütközött vonattal Kunszentmárton határában -
12-08
16:11Christian Wolff: a Mercedes-gyár munkatársai megérdemlik a magas szintű bérfejlesztést -
12-08
16:03Zajlik a téli felkészülés a Volánbusznál -
12-08
15:20Kezdődhet Kecskemét és Ballószög víziközmű-hálózatának fejlesztése -
12-08
14:4745 millió eurós beruházást valósít meg a Nissin Foods Kecskeméten -
12-08
14:131000 forintba kerül majd a havi diákbérlet Kecskeméten -
12-08
13:44Elmarad szombaton a Péczely Saroltával való beszélgetés a könyvtárban -
12-08
12:58Alsóházi rangadóra készül hazai pályán a KNKSE -
12-08
12:49A baloldal frakcióvezetője az elmúlt év nehézségeiről beszélt
fő híreink
-
01-05
16:34Kertitraktor és vonat ütközött -
12-16
08:26Küldöttgyűlés, mesterlevelek és az idei TOP 100 kiadvány a Gazdasági Ablakban -
10-20
14:42Dobogós Kecskemét a donorjelentő kórházak között -
10-02
19:28Százötödik születésnapján köszöntötték Terike nénit -
10-02
11:02Újabb egy évre Finta Zita az egyetem kancellárja -
09-28
16:55Több százan vettek részt a Hosszú utcai ovi Mihály napi vásárán -
09-28
14:24Már az első órában több mint 300 futó a 24 órás futáson -
09-28
13:28Elkezdődött a KARC40 nemzetközi utánpótlás rögbitorna -
09-23
11:45Közel száz kisgyermeket fogad a megújult nyárlőrinci óvoda -
09-22
20:4325 éves a Kecskemét-Aomori Baráti Kör -
09-22
12:19Gereben Lívia megkapja a harmadik kemoterápiás kezelést, majd következik a csontvelő transzplantáció -
09-09
15:07Elkezdődött a Széchenyiváros ünnepe -
05-20
18:23Közösségek hete - Kecskeméti Városi Civil Kerekasztal Találkozójának beszámolója -
02-08
17:19Daniel SPEER Brass Quintet a Rákócziban -
10-18
06:00A siker az embereken múlik - 70 éves az Univer
Hirdetés