Porogi Ádám: nagyon szerettem Kecskemétet
2017.05.14. 18:19
Hat évad után elszerződik Kecskemétről Porogi Ádám. A döntés okáról, terveiről, a kecskeméti évek tapasztalatairól a Vőlegény premierje után beszélgettünk.
- Miért döntöttél a távozás mellett?
- A távozásnak van magánéleti, és ezzel némileg összefüggő, szakmai oka is. Héthónapos a kislányom, a családom Budapesten él, jó lenne, ha minél közelebb lehetnék hozzájuk. Ugyanakkor a színházban is akkor érzem magam jól, ha jelen tudok lenni. Nem szerettem volna belecsúszni abba a helyzetbe, hogy társulati tag vagyok Kecskeméten, de amikor csak lehet, eltűnök a színházból.
- Kalandvágy?
- Persze, van az is. Kecskemét az első színházam. Kellenek új ingerek, új találkozások. Ennek most jött el az ideje.
- Milyen volt a 6 kecskeméti év?
- Nagyon szerettem Kecskeméten lenni. A társulatot egyből megszerettem, nem volt nehéz. Rögtön befogadtak. Kecskeméten csodálatos emberek, nagyszerű színészek vannak. Olyan rendezőket hívtak, akikkel jó volt együtt dolgozni. A vezetőség mindig figyelt rám.
- Mi volt az első szereped Kecskeméten?
- A Bánk bánban a Szolga II. Egy mondatom volt a takarásban: „Állj! Ki vagy?”
- Izgultál?
- Nagyon. A legjobban azért, mert az előadás végén fel kellett kalapálni lapokat egy hatalmas állványra. Rettegtem tőle, hogy a meghajlásnál ráomlik az egész a színészekre. Kínos lett volna, ha a gyakorlatos statiszta hibájából szenved súlyos sérülést Bánk nagyúr, ne adj Isten Melinda.
- Tehát nem a színészi feladat rettentett meg?
- Az volt a színészi feladat, hogy jól rögzítsem az állványt. Ebben az értelemben de, a színészi feladat rettentett meg.
- Melyek voltak ebben a 6 évben a leginkább meghatározó szerepeid?
- Az első kecskeméti évadomban Kleist Az eltört korsó című darabjában játszottam Ruprechtet, egy olyan figurát, aki különbözött minden addigi szerepemtől. Egyszerű, csupa szív parasztgyerek. A Buborékok nagyon szép előadás volt Mohácsi János rendezésében, aki osztályfőnököm volt Kaposváron. Majd ugyanebben az évadban, nyáron, Gyulán játszhattam a Chioggiai csetepaté Isidoroját, egy hálás, nagy szerepet. A következő évben állítottuk színpadra Zsótér Sándor rendezésében Brecht Angliai II. Edward élete című drámáját. Ez volt az első nagy, klasszikus főszerep. Zsótér volt a legfontosabb találkozás a hat év alatt, a kérlelhetetlensége, a színház iránti szenvedélye, emberismerete, intelligenciája. Később ő rendezte a Hosszú út az éjszakába című O’Neil darabot, amely, azt hiszem, a hat év legjobb előadása lett, ebben Edmundot játszottam. És szerepeltem mesében is, Lúdas Matyit játszhattam Cseke Péter rendezésében. Ha 500 gyerek figyeli minden rezdülésedet, egyszerre nyilvánvalóvá válik a szakma értelme: ha ők valódi élményt kapnak, akkor az a nap már nem telt haszontalanul. A nővérem, Porogi Dorka rendezte aztán a Csongor és Tündét, ezt a csodálatos, eljátszhatatlan költeményt, ebből a munkából is rengeteget tanultam. Az előző évadban Barta Lajos Szerelmével kezdtünk, Komoróczyt játszottam, majd az évad második felében következett a Hamlet.
Akkor is azt éreztem, amit most a Vőlegénynél, vagy Ibsennél: jó, hogy ezeket a szövegeket valaki megírta, és elképesztően szerencsés vagyok, hogy eljátszhatom.
- Hogyan élted meg azt a sikert, amit a Hamlet hozott? A középiskolás, egyetemista közönség előtt, rock koncerteket idéző hangulattal.
- Elraktam magamba, nehezebb időkre. Sajnos vidéken nem szoktunk hosszú évekig játszani egy előadást, pedig a Hamletet – többek között – jó lett volna. Ha fiatalok nézik az előadást, a legfontosabb cél, hogy megszerettesd velük a színházat. Elültesd bennük a vágyat a színház iránt, vagy legalábbis egy lehetőséget az este eltöltésére. Ettől talán gazdagabb az élet. Mindig irigyeltem a rocksztárokat, de se a zenei adottság, se a gátlástalanság nem volt meg bennem ahhoz a pályához kamaszként.
- A szakma részéről megkaptad Kecskeméten azt a figyelmet, amire vágytál?
- Volt, amikor igen, és voltak olyan produkciók, amit nagyon sajnáltam, hogy nem láttak többen. Úgy tapasztaltam, hogy a rendezők személye meghatározó abban, hogy mi kerül be a kritikusok érdeklődési körébe. A II. Edward kapcsán, amit a kamaraszínházban játszottuk 80-90 ember előtt, Színikritikusok Díjára jelöltek mint legígéretesebb pályakezdőt, mert miatta lejöttek sokan. Talán a színház is biztosított nekik buszt. Aztán volt olyan, ami szerintem nem volt rossz előadás, és nulla kritika jelent meg. Tudom, nekik se egyszerű, saját zsebből fizetni az utazást minden vidéki előadás esetében. Azt sokszor sajnáltam, hogy nem tudtunk tovább játszani előadásokat. Nagyon érdekelt volna, hogy hosszabb szünet után mi lesz egy-egy produkcióból.
- Mi számodra a siker?
- Nem tudom, van, ami abban a pillanatban öröm, ilyen a játék öröme, a nézői reakció. Csakhogy ettől még lehet, hogy nem vagy jó. Ha azt érzem, hogy mindent megtettem, amit csak bírtam, és ezt visszaigazolják olyanok, akik fontosak. Fontos lehet bárki, rokon, kolléga, rendező, műszak, jegyszedő néni, kritikus.
- Ismertség?
- Nyilván boldog lennék, ha játszhatnék egy olyan filmben, ami szakmailag kihívás, és amire egyébként a fél világ kíváncsi, de – most legalábbis – fontosabb egy jó szereppel való találkozás, amiből aztán lesz egy produkció, ami magával ragadja azt az ötven embert, aki nézi.
- Vissza fogod nézni a kecskeméti előadásaidat?
- Eddig nem tettem meg, de most sor kerül rá.
- Miért?
- Annyira szembeszökőek a hibáim, hogy nem bírtam megtenni. De már eltelt annyi idő, hogy az első pár évad előadásait talán meg tudom nézni.
- Nagyon kritikus vagy magaddal?
- Az nem kritikusság, ha nem tagadod le a nyilvánvalót. Persze néha előfordul, hogy meglepődöm, na, ez egy jó pillanat volt, itt elfeledkeztem magamról, ez a szerep.
- Játszol még Kecskeméten?
- Majd elválik. Ha lesz idő és lehetőség és igény, boldogan.
Kapcsolódó cikkünk:
[ A cikk a hirdetés után folytatódik! ]
A fővárosban folytatja pályafutását Porogi Ádám
percről percre
-
12-08
20:55Ünnepvárás a Vásárhelyi Pál Iskolában -
12-08
20:10Folyamatos a Széktói Stadion modernizációja -
12-08
19:06Esti gyors - A nap hírei 1 percben -
12-08
18:43Csomagautomatákról és postapartneri-hálózatról egyeztet Kecskemét polgármestere -
12-08
18:39Újabb áldozatot követelt a lakástűz -
12-08
17:56Vita Kecskemét jövő évi költségvetéséről -
12-08
16:36Kamion ütközött vonattal Kunszentmárton határában -
12-08
16:11Christian Wolff: a Mercedes-gyár munkatársai megérdemlik a magas szintű bérfejlesztést -
12-08
16:03Zajlik a téli felkészülés a Volánbusznál -
12-08
15:20Kezdődhet Kecskemét és Ballószög víziközmű-hálózatának fejlesztése -
12-08
14:4745 millió eurós beruházást valósít meg a Nissin Foods Kecskeméten -
12-08
14:131000 forintba kerül majd a havi diákbérlet Kecskeméten -
12-08
13:44Elmarad szombaton a Péczely Saroltával való beszélgetés a könyvtárban -
12-08
12:58Alsóházi rangadóra készül hazai pályán a KNKSE -
12-08
12:49A baloldal frakcióvezetője az elmúlt év nehézségeiről beszélt
fő híreink
-
01-05
16:34Kertitraktor és vonat ütközött -
12-16
08:26Küldöttgyűlés, mesterlevelek és az idei TOP 100 kiadvány a Gazdasági Ablakban -
10-20
14:42Dobogós Kecskemét a donorjelentő kórházak között -
10-02
19:28Százötödik születésnapján köszöntötték Terike nénit -
10-02
11:02Újabb egy évre Finta Zita az egyetem kancellárja -
09-28
16:55Több százan vettek részt a Hosszú utcai ovi Mihály napi vásárán -
09-28
14:24Már az első órában több mint 300 futó a 24 órás futáson -
09-28
13:28Elkezdődött a KARC40 nemzetközi utánpótlás rögbitorna -
09-23
11:45Közel száz kisgyermeket fogad a megújult nyárlőrinci óvoda -
09-22
20:4325 éves a Kecskemét-Aomori Baráti Kör -
09-22
12:19Gereben Lívia megkapja a harmadik kemoterápiás kezelést, majd következik a csontvelő transzplantáció -
09-09
15:07Elkezdődött a Széchenyiváros ünnepe -
05-20
18:23Közösségek hete - Kecskeméti Városi Civil Kerekasztal Találkozójának beszámolója -
02-08
17:19Daniel SPEER Brass Quintet a Rákócziban -
10-18
06:00A siker az embereken múlik - 70 éves az Univer
Hirdetés