Pestisjárvány Kecskeméten 1709-ben
Szerelem, utazás, pestis
2020.04.09. 12:32
A járványos betegségek időnként a régi Kecskemét életében is megjelentek és rettegésben tartották a lakosságot. Dr. Székely Gábor írása a hírhedt 1709-es kecskeméti pestisjárványt mutatja be új sorozatunk első részeként.
4 kép
A kelet felől behurcolt pestisről és áldozatairól a 17. századi írásos források tudósítanak; ezek szerint 1644-ben, 1678-ban, 1682-ben és 1692-ben is dúlt a pestis vagy "döghalál." A legsúlyosabb pestises csapásokat azonban a 18. században élte át a lakosság. Ezek egyike a Rákóczi-szabadságharc idején pusztított, amikor egyébként is sok megpróbáltatás érte Kecskemétet. ( A várostörténet gyászos eseményei közé tartozik az 1707. április másodikáról harmadikára virradó éjszaka történt rác támadás, amikor a portyázó rác csapatok a kurucok bácskai hadjárata miatti bosszúból felgyújtották és kirabolták Kecskemétet.)
A rácdúlás után nem sokkal az 1709. évi pestis tizedelte meg a város lakóit. Az esztendő elején II. Rákóczi Ferenc megbízásából követséget vezetett a szultáni udvarba gróf Teleki Mihály, akit Sőtér Tamás és Nyúzó Mihály ezredesek kísértek. Konstantinápolyból hazafelé utazva az útjukba eső Szentesen és Vásárhelyen a pestisjárvány pusztításáról értesültek. Sőtér Tamás ezért megtiltotta a kemény kálvinistának tartott Nyúzónak és szintén református Szatmár megyei katonáinak, hogy Vásárhelyt, „a nagy kálvinista fészket” sok emberrel meglátogassák, nehogy a pestist így Kecskemétre behurcolják. Ezt kérte Károlyi Sándor tábornagyhoz írt levelében is.[1]
A járvány azonban mégis felütötte a fejét, amiről Sőtér Tamás 1709. április 2-án Károlyihoz küldött levele tudósít. Ennek kapcsán kirajzolódnak a helyi református lakosság kapcsolatai is. A levélből kiderül, hogy egy Szelei Mihály nevű kecskeméti református lakos lánya szolgálatra ment Vásárhelyre, ott szerelembe esett, majd férjhez is ment. Ezután a szerelmi történet rémtörténetté vált. A pestis megjelenése után engedély nélkül meglátogatta apját gyermekeivel együtt, és így ő hurcolhatta be Kecskemétre a betegséget, amelyben az anya és gyermekei is meghaltak. Sőtér Tamás ezredes ezután kiutasította a városból Szeleit, de egy Takács Mihály nevű ember titokban befogadta a házába. Nem sokkal később az apa és az őt befogadó Takács családjával együtt eltávozott az élők sorából. A szomszédok következtek: Bárán Gergely és Józan István családtagjaikkal együtt szintén a járvány áldozatai lettek. Az öt református háztartás mellett egy katolikus családban is történtek halálozások. Az ezredes vizsgálatot indított, de egyelőre több pestises megbetegedést nem tapasztaltak, csak más, gyors lefolyású, erős fejfájással járó, hasonlóan halálos kimenetelű betegségeket.
Ezekben az esetekben a lelkészekre hárult az információszerzés és -továbbítás, a járványügyi intézkedések meghozatalának és betartatásának feladata. Sőtér Tamás jelentése nyomán Károlyi Sándor szigorú parancsot küldött a városra, utasítván az egyházi, katonai és polgári elöljárókat, hogy a dögvész elleni intézkedéseket haladéktalanul alkalmazzák. Ezért május 16-án Kecskeméti Selymes János református prédikátor és a ferences atyák, Szarka István őrnagy és több tiszt a városi tanáccsal közös megbeszélésükön határozatot hoztak a járvány visszaszorítása érdekében. Az óvintézkedések ellenére sem sikerült azonban a pestis kitörését megakadályozni, tavasztól augusztus elejéig jelentős pusztítást végzett a városban és környékén.[2] Ebből az időszakból maradt fönn Kecskeméti Selymes János Károlyi Sándorhoz írt levele, amelyben jelenti, hogy a gvárdiánnal és a concionator barátokkal együtt megvizsgálták a városban előforduló megbetegedéseket. Eszerint a pestis nincs nagy mértékben elterjedve, ezért kéri, hogy ne higgyen a rossz híreknek.[3]
Ugyanekkor a város bírái és lakosai is hasonló értelmű levéllel fordultak Károlyihoz, kérve, hogy a várost továbbra se zárják le.[4] Ez ugyanis veszélyeztette a város ellátását, mivel az itt működő görög kereskedők a karantén idején nem juthattak el a gyöngyösi vagy más nagyobb vásárokra, ahol a Kecskeméten hiánycikknek számító árukat beszerezhették. Hasonlóképpen tettek jelentést a Sőtér ezredessel együtt végzett vizsgálatokról a ferencesek is, akik a betegek látogatásában és lelki gondozásában is hősiesen részt vettek.[5] Májusban viszont már a járvány betöréséről tudósítottak a város lakói, mindkét egyházból 56 halottat jelentve.[6] A rácdúlást versben megörökítő Székudvari János tanár, a református iskola igazgatója is a járvány áldozata lett. Ezek a megpróbáltatások tehát egyaránt érintették a város katolikus és református lakóit. Az 1709. évi "gugahalál" tavasztól augusztusig elhunyt áldozatainak számát Hornyik János ötezer főre becsülte, erre azonban nincsenek pontos, számszerű források. A papi hivatásukat gyakorló, temetéseket végző nyolc ferencrendi szerzetes közül hatan megfertőződtek és a pestisben vesztették életüket.
A pestis megjelenése és elterjedése a szabadságharc vége felé történt. A járványt követően ismét átvonulási területté vált a város és térsége. 1710-ben újra megjelentek a kuruc hadak, de még ugyanebben az évben végleg fel is adták a Duna-Tisza közét. 1710. november 17-én már német helyőrség állomásozott a városban, december 24-én báró Ebergényi László császári altábornagy előtt a tanács és a leszerelt 102 kuruc katona letette a hűségesküt. Ezt követően 30.000 magyar vagy kurta forint adót róttak ki a városra, és ezen fölül gróf Batthyány János egész ezredét is új köpönyegekkel volt kénytelen ellátni.[7] Ezzel Kecskemét számára véget ért a szabadságharc időszaka, de a károk elhárítása, a veszteségek kiheverése hosszabb időt vett igénybe. A város lakóinak szívósságát, élni akarását bizonyítja, hogy közel egy évtized múlva, a békésebb időszaknak köszönhetően Kecskemét ismét virágzásnak indult. A "ragályos dögvész" azonban három évtized múlva újult erővel jelentkezett....
Dr. Székely Gábor PHD történész, művészettörténész
Lábjegyezetek:
[ A cikk a hirdetés után folytatódik! ]
[1]Hornyik 1860-1866, IV. 204-205. (Hornyik János: Kecskemét város története oklevéltárral I-IV. Kecskemét, 1860-1866.)
[2] Hornyik 1860-1866, IV. 205-208.
[3] Kecskemét, 1709. április 22. MNL OL P. 396. Károlyi család levéltára. Ap. 1. AcRa Ser. I. 1709. ápr. Irregestrata., közli Bánkúti 1994, II. 160., 656. tétel. A lelkész nevét tévesen Solymosnak írja. ((Iratok a Rákóczi szabadságharcból. Kecskemét város és körzete. Összeáll. és jegyzetekkel ellátta és a mutatót készítette: Bánkúti Imre. Szerk.: Iványosi-Szabó Tibor. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét, I. 1992, II. 1994.)
[4] Kecskemét, 1709. április 22. MNL OL P. 396. Károlyi család levéltára. Ap. 1. AcRa Ser. I. 1709. ápr. Irregestrata., közli Bánkúti 1994. II. 160-162., 657. tétel
[5] Keltezetlen, valószínűleg szintén Kecskemét, 1709. április 22. MNL OL P. 396. Károlyi család levéltára. Ap. 1. AcRa Ser. I. Dátumtalanok 5. csoport, közli Bánkúti 1994, II. 162-163., 658. tétel
[6] Kecskemét, 1709. május 17. MNL OL P. 396. Károlyi család levéltára. Ap. 1. AcRa Ser. I. 1709. máj. Fasc. 2. B. 34., közli Bánkúti 1994, II. 163-164., 659. tétel. A városban és térségében pusztító pestisjárványokról legújabban Novák László Ferenc: Pestis a Három Városban. In: Forrás 2016, 48. évf., 4. sz. (április), 88-103.
[7] Vahot 1853, 93. (Vahot Imre. Kecskemét és a kecskeméti puszták. In: Magyarország és Erdély képekben. I. kötet. Kiadják és szerkesztik: Kubinyi Ferencz és Vahot Imre. Pest, 1853. Emich Gusztáv könyvnyomdája. Hasonmás kiadás: Kecskeméti Városi Tanács V. B., Kecskemét, 1980., 93.)
percről percre
-
12-08
20:55Ünnepvárás a Vásárhelyi Pál Iskolában -
12-08
20:10Folyamatos a Széktói Stadion modernizációja -
12-08
19:06Esti gyors - A nap hírei 1 percben -
12-08
18:43Csomagautomatákról és postapartneri-hálózatról egyeztet Kecskemét polgármestere -
12-08
18:39Újabb áldozatot követelt a lakástűz -
12-08
17:56Vita Kecskemét jövő évi költségvetéséről -
12-08
16:36Kamion ütközött vonattal Kunszentmárton határában -
12-08
16:11Christian Wolff: a Mercedes-gyár munkatársai megérdemlik a magas szintű bérfejlesztést -
12-08
16:03Zajlik a téli felkészülés a Volánbusznál -
12-08
15:20Kezdődhet Kecskemét és Ballószög víziközmű-hálózatának fejlesztése -
12-08
14:4745 millió eurós beruházást valósít meg a Nissin Foods Kecskeméten -
12-08
14:131000 forintba kerül majd a havi diákbérlet Kecskeméten -
12-08
13:44Elmarad szombaton a Péczely Saroltával való beszélgetés a könyvtárban -
12-08
12:58Alsóházi rangadóra készül hazai pályán a KNKSE -
12-08
12:49A baloldal frakcióvezetője az elmúlt év nehézségeiről beszélt
fő híreink
-
01-05
16:34Kertitraktor és vonat ütközött -
12-16
08:26Küldöttgyűlés, mesterlevelek és az idei TOP 100 kiadvány a Gazdasági Ablakban -
10-20
14:42Dobogós Kecskemét a donorjelentő kórházak között -
10-02
19:28Százötödik születésnapján köszöntötték Terike nénit -
10-02
11:02Újabb egy évre Finta Zita az egyetem kancellárja -
09-28
16:55Több százan vettek részt a Hosszú utcai ovi Mihály napi vásárán -
09-28
14:24Már az első órában több mint 300 futó a 24 órás futáson -
09-28
13:28Elkezdődött a KARC40 nemzetközi utánpótlás rögbitorna -
09-23
11:45Közel száz kisgyermeket fogad a megújult nyárlőrinci óvoda -
09-22
20:4325 éves a Kecskemét-Aomori Baráti Kör -
09-22
12:19Gereben Lívia megkapja a harmadik kemoterápiás kezelést, majd következik a csontvelő transzplantáció -
09-09
15:07Elkezdődött a Széchenyiváros ünnepe -
05-20
18:23Közösségek hete - Kecskeméti Városi Civil Kerekasztal Találkozójának beszámolója -
02-08
17:19Daniel SPEER Brass Quintet a Rákócziban -
10-18
06:00A siker az embereken múlik - 70 éves az Univer
Hirdetés