PADMA Pallas Athéné Domus Mentis Kecskemét Berács József Vietnám egyetem Tordas Csilla

A nemzetközi kapcsolatok kiépítését is segíti a PADMA

A PADMA nemcsak a gazdasági szak új hallgatóit támogatja tanulmányi ösztöndíjjal, nemcsak kutatók, oktatók munkáját segíti, de az alapítvány támogatása nélkül a külföldi kapcsolatok kialakítása és elmélyítése sem működne ilyen intenzitással. Márpedig ezen a téren is nagy léptekben halad előre a Pallasz Athéné Egyetem. Legutóbb Vietnámban jártak, a négyfős delegáció két tagjával, Berács József professzorral és Tordas Csilla vezető asszisztenssel beszélgettünk élményekről, tapasztalatokról.

Berács Józsefet, a gazdálkodási és menedzsment szak felelősét az előzményekről, tapasztalatokról és a tervekről kérdeztük.

– Melyek a kecskeméti gazdasági képzés sajátosságai?
– Egyik sajátosság a gyakorlatorientált duális képzés, melyben folyamatos előrelépések történnek. A közelmúltban zárult le a vállalati kapcsolatok bejelentkezése az Emberi Erőforrások Minisztériumába, ennek köszönhetően közel húsz vállalat negyven helyet fog kínálni a 2017/18-as tanévre a gazdálkodási és menedzsment szakon. Ezzel majdnem megduplázzuk az idei 2016/2017-es tanév férőhelyeit. A másik sajátosság az idegen nyelvi képzés kiemelt szerepéből adódik, a harmadik pedig a nemzetköziség.

– Mit jelent az önök esetében a nemzetköziség?
– Egyrészt azon dolgozunk, hogy legyenek angol nyelvű programok. Ez olyan szinten valósul meg a közeljövőben, hogy a 2017/18-as tanévben már angolul is indul a gazdálkodási és menedzsment szak. Ahhoz, hogy külföldi hallgatók részt tudjanak venni a magyar felsőoktatásban, létezik egy kormányprogram. A Stipendium Hungaricum keretében a magyar állam támogatja, hogy külföldiek magyarországi felsőoktatási intézményben folytassák tanulmányaikat. A Pallasz Athéné Egyetem is beadta a pályázatát, hogy a Stipendium Hungaricum keretében Kecskemétre is jöhessenek hallgatók a jövőben.

– Mely országokkal alakítanak ki kapcsolatokat?
– Nemzetközi stratégiánknak három regionális lába van. Egyrészt, ha angol nyelvű képzést folytatunk, jó, ha vannak angol anyanyelvű diákok is. Ehhez az Egyesült Államok a legjobb irány. Az elmúlt évben két régióban kezdtük építeni a kapcsolatokat. Az egyik Tuscaloosa, a másik Chicago és környéke. Ezeken a területeken vannak olyan egyetemek, melyek a Pallasz Athéné Egyetemhez hasonlóan műszaki, illetve gazdasági képzéssel is foglalkoznak. Célunk, hogy 2-3 év múlva csereprogramok jöjjenek létre. A másik fő csapásirány Európa, a már jól működő Erasmus-programot szeretnénk még jobban erősíteni. Itt a német piacra helyezzük a hangsúlyt, kiemelten Baden-Württembergre, ahol a Mercedes központja található, és ahonnan a duális egyetemi képzés alapjai indultak el. A harmadik pedig Ázsia, mely a keleti nyitás révén gazdaságilag is egyre fontosabbá válik. Ahhoz, hogy a gazdasági kapcsolat erősödjön, szükség van arra, hogy az oktatás felzárkózzon ehhez. Egyrészt, hogy a hallgatók, akik kikerülnek az egyetemről, halljanak ezekről az országokról, másrészt legyen személyes kapcsolatuk. Az oktatásban szövődő kapcsolatok pedig később áttevődhetnek üzleti, kulturális vonalra.

– Melyik ázsiai országra esett a választásuk és miért?
– Mi azt gondoljuk, hogy egy sajátos momentum kapcsán Vietnámra érdemes koncentrálnunk. Ennek egyik fontos oka, hogy ez a kormányzati stratégiában is szerepel. Két éve, Áder János köztársasági elnök látogatásával kezdődött egy erősebb kulturális és oktatási kapcsolat. Azóta lezajlott az I. Magyar-Vietnámi Rektori Konferencia, melyen tíz magyar rektor vett részt, ezzel is erősítve az intézményi kapcsolatokat. Vietnám gazdasági és hallgatói szempontból egyaránt potenciális piac, melyre érdemes koncentrálni. Sok a fiatal, kevés a hely, ennélfogva külföldre mennek felsőoktatási intézményekbe. Ebből pedig mi is szeretnénk kivenni a részünket. A vietnámi kapcsolat érdekében 2016-ban egy feltáró úton vettünk részt egy négytagú egyetemi delegációval. Mellettem Dr. Mészáros Karina kancellárhelyettes, Tordas Csilla vezetői asszisztens és dr. Lukács Pál főiskolai tanár, a Járműtechnológia Tanszék vezetője képviselte az egyetemet.

– Milyen eredményeket értek el?
– Együttműködünk a nagykövetséggel, melynek értelemszerű feladata, hogy erősítse a vietnámi-magyar kapcsolatokat, és ahol lát pozitív kezdeményezéseket – ilyen a Pallasz Athéné Egyetem kezdeményezése is –, akkor ezt továbbítja a kormányzat felé is. Úti jelentésünket elküldtük az EMMI-be, és egyeztettük a tapasztalatokat Palkovics László államtitkár úrral, illetve bevállaltuk azt, hogy a Magyar Rektori Konferencia nemzetközi bizottságában létrehozunk egy vietnámi platformot. Fontos, hogy azokkal az egyetemekkel együttműködjünk, akiknek tapasztalataik vannak, akik kint vannak már a nemzetközi piacon.

– Mi a következő lépés?
– Folytatjuk a kapcsolatok kiépítését, a jelenlegiek erősítése mellett. Egy újabb kiutazás keretén belül november 5-12-ig tartózkodom kint dr. Ailer Piroska ideiglenes intézményvezető asszonnyal egy hivatalos EMMI-­delegáció tagjaként. Intenzív helyzetfelmérést végzünk, megvizsgáljuk, milyen lehetőség van arra, hogy a Viet-Hung Ipari Egyetemmel a lehető legszorosabbra fűzzük a kapcsolatot. A vietnámi kormány felsőoktatási stratégia részeként szívesen privatizálná az intézményt, hogy erőforrásait a központi, nagy egyetemek felé tudja fordítani. Nevéből adódóan pedig szeretnék, ha a magyar kormány, illetve magyar egyetemek szereznének valamilyen érdekeltséget benne. Ennek az úttörő vállalkozásnak a palettája széles lehet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Pallasz Athéné Egyetem gesztorságával. Ez lehet diákcsere, tanárcsere, részképzés biztosítása, közös diploma kiadása, de akár konkrét javaslattal is élhetünk majd, hogy valamilyen módon magyar érdekeltségbe kerüljön az egyetem.

Tordas Csilla vezetői asszisztens is megosztotta velünk élményeit.

– Merre jártak, hogyan zajlott az út, az ismerkedés?
– Az áprilisi út 8 napot tett ki, melyből 5 munkanapot tudtunk célzottan szakmai találkozókra fordítani, tekintve, hogy csak az oda- és visszautazás megközelítette a 28 órát. Első helyszínünk a főváros volt, Hanoi, ahol a magyar nagykövetség képviselőivel találkoztunk, Őry Csaba nagykövet úr és Siklósi Dorottya első titkár személyében, akik legtöbb szakmai programunkra elkísértek, köztük a Viet-Hung Ipari Egyetemre, illetve további felsőoktatási intézményekbe. Következő állomásunk a Hanoitól közel 1200 km-re lévő Ho Chi Minh városa volt, ahol dr. Baloghdi Tibor főkonzullal és Domokos Tamás Dániel külgazdasági attaséval találkoztunk, valamint további felsőoktatási intézményeket látogattunk meg. A felsőoktatási intézményekkel való kapcsolatunk elmélyítését nagyban elősegíti, hogy ezen diplomáciai szervekkel szoros, élő kapcsolatot tartunk fent, ami abban is megmutatkozik, miszerint vendéglátóink mindannyian a felső vezetést képviselték, bármelyik nemzeti vagy magán egyetemen,  középiskolában jártunk. Nagy sikernek könyveljük el, hogy a Viet-Hung Ipari Egyetemmel még a kint tartózkodásunk ideje alatt egy háromnyelvű együttműködési megállapodás aláírására is sor került. Ennek kapcsán, novemberben lesz egy újabb utazás, melynek eredménye egy még mélyebb együttműködés lesz az ipari egyetemmel.

– Köztudott, hogy egykor voltak vietnámi hallgatói a GAMF-nak, akik ma akár vezetői pozíciókat is betölthetnek. Közülük sikerült valakivel találkozni?
– Fontos momentuma volt az utazásunknak, hogy nemcsak oktatási intézményeket látogattunk meg és diplomácia találkozókon vettünk részt, de több Alumni hallgatóval is sikerült találkozni. Míg a repülőtéren ketten fogadtak bennünket, délutánra már négyen lettek, este pedig már tizenegyen ültünk egy asztalnál, ahol lelkesen idézték fel a ’80-as évekbeli magyarországi élményeiket. Többen közülük a mai napig beszélik a magyar nyelvet szinte hibátlan kiejtéssel, és előszeretettel éneklik az akkori sikeres magyar dalokat közösségeikben. Ők is nagyon fontosnak tartják a velünk való kapcsolat megőrzését, így biztosan számíthatunk a támogatásukra a jövőben.

•