Megemlékezés: 150 éve született Kecskeméten Fényes Adolf festőművész
2017.05.10. 15:29
Fényes Adolf kecskeméti származású festőművész születésének 150. évfordulója alkalmából május 18-án, csütörtökön délután fél 5-től közös megemlékezést tart a Kecskeméti Katona József Múzeum (KKJM), a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Forrás Kiadója és a Kecskeméti Zsidó Hitközség.
A program Fényes Adolf emléktáblájánál (Kecskemét, Wesselényi utca 6.) kezdődik, ahol a koszorúzás előtt emlékbeszédet mond prof. dr. Grósz Andor, a Kecskeméti Zsidó Hitközség elnöke. Ezután emlékest következik délután 5 órától a Cifrapalota Pávás termében (Kecskemét, Rákóczi út. 1.), ahol Mák Kornél, Kecskemét alpolgármestere köszönti a megemlékezőket. Az esten a Forrás folyóirat Fényes Adolf-összeállítását mutatja be Füzi László irodalomtörténész, főszerkesztő és Pintér Lajos költő, szerkesztő. Fényes Adolf életéről és művészetéről ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, a KKJM Képzőművészeti Gyűjteményének vezetője tart vetített képes előadást, végezetül pedig a mester által megfestett süteményeket Szabóné Bognár Anikó néprajzkutató-történész, a KKJM Cifrapalota kiállítóhely-vezetője mutatja be. Az előadásokat illusztráló Fényes-asztalt és más meglepetéseket (id.) Gyergyádesz Lászlóné, Merinu Éva, Osztényi Éva Gizella, Pesír Zoltánné, Veres Erika és Virág Ágnes jóvoltából láthatja majd a magyar festőművészet kiemelkedő alakja előtt tisztelgő közönség.
A festőművész a Kiegyezés évében, 1867. április 29-én született Kecskeméten, mint Fischmann Simon Henrik főrabbi fia, annak egykori házában, a klasszicista stílusú régi zsinagóga közelében. Csehországi születésű édesapját 1846-ban, mindössze 25 évesen választotta meg a helyi zsidó közösség. A „mózes vallásúak” vezetőjeként hozzá fűződik az 1864–1871 között között építtetett kecskeméti nagy zsinagóga. Fényes gyermekkoráról, kecskeméti éveiről, sajnos nem sokat tudunk. Ami bizonyos, hogy az 1880/81-es tanévig (osztályfőnöke ekkor Bauer Lénárd volt) bezárólag a „Magyarországi Kegyes Tanítórend Kecskeméti Főgymnasiumában”, azaz a piaristáknál tanult.
Mivel 1879-ben meghalt édesapja, így a rokonság segítségével, 1881-ben Budapestre költöztek. Nevelését ezután édesanyja, Wahrmann Regina egyedül folytatta. Bár anyai ági felmenői (dédapja például az első pesti rabbi, Wahrmann Izrael, míg nagybátyja az első zsidó vallású országgyűlési képviselő, Wahrmann Mór volt) is erre predesztinálták volna, nem különösebben mélyült el az eredendő vallásához kapcsolatos tanulmányokban. A fővárosban, az egykori Sütő utcai (ma Fasori) Evangélikus Gimnáziumban tett érettségi után, jogot kezdett tanulni, de hamarosan éles kanyart vett az élete. Erről és kecskeméti éveiről így emlékezett vissza 47 éves korában: „Jogász voltam, de már gimnazista koromban rajzoltam a Borsszem Jankónak. Semmit sem tudtam, nem is láttam addig semmit, csak amit Kecskeméten mint kisdiák nézegettem vásáros napokon, reggel nyolc-tól kilencig, a keresztény hittanóra alatt, bódékban, ahol gyönyörködhettem a felséges uralkodóház arcképeiben s más olajnyomatokban. Teljesen kulturálatlan voltam tehát, és véletlenül ismerkedtem meg egy szobrásszal a tánciskolában, aki beszélt nekem arról, hogy van minta-rajziskola, ahol művészetet tanítanak.” Fényes szokatlanul hosszú festészeti tanulmányai 1884-től kezdve egészen 1898-ig tartottak: a budapesti Mintarajziskola (mesterei Székely Bertalan és Greguss János) után Weimarban, egy népi zsánerképfestő, Max Thedy tanítványa lett, közben egy tanév erejéig Párizs (Académie Julian, William-Adolphe Bouguereau), majd végül a Benczúr Gyula vezette I. számú Festészeti Mesteriskola következett.
„A szigorú naturalizmus jegyében indult el annak idején. (Fiatalkori képeit szinte gyötrelmes élethűséggel ábrázolt emberi alakok népesítették be). Realisztikus éleslátása később az érzelmi mozzanatok felé terelte őt. Röghöz kötött szomorú emberek gubbasztottak vásznain, a fényt a színek tüzét elbágyasztotta a tudatosan alkalmazott szürkeség, a tompító, fátyolos tónus. Később túlhaladottnak látta e kietlen szomorúság hangsúlyozását és élettelen tárgyak, utcasorok, folyópartok, szántóföldek inspirálták teremtő munkájában. Vakító napsütés lángolt e vásznakon, a fehér izzás felitta a színek tömöttségét. Színei könnyű, páraszerű tömegükkel valósággal lebegtek az erős körvonalak hálózatában. Fényes evvel is betelt. Az anyag, a foghatóság érdekelte elsősorban és témakörét ennek megfelelően, még szűkebbre kellett hogy szorítsa. Szobák sarka, asztalon elhelyezett színes terítők, virágok, könyvek foglalkoztatták.” Bálint Aladár író, a Nyugat műkritikusa így összegezte a festő első világháború előtti, egyben legismertebb időszakát, s annak irányváltásait.
Fényes a kilencvenes évek végétől – budapesti műterme mellett – a legtöbbet a Szolnoki Művésztelepen (tavasztól őszig) töltötte, melynek az egyik alapítója volt. Elsősorban paraszti életképeket, csendéleket festett, de ekkortájt számos tájképe is született. „1899-ben jöttem először Szolnokra; Az Alföld felidézte gyermekkori emlékeimet; tájképeket festettem: kisvárosi és falusi utcákat, amint izzanak a nyári nap hevében, és akácfák árnyékában szunnyadó tanyákat. Azután kedvet kaptam a csendéletfestéshez, majd templom, múzeum és kastélyenteriőrök jöttek sorra. Így volt húsz évig. Ezalatt híven szolgáltam a természetet. Ő inspirált és én (a magam módjára) csak hű tolmácsa akartam lenni.”
Fényes képei 1902/1903-tól kezdve kezdtek fénnyel telítődni, kivilágosodni, a színvilágukban egyre intenzívebbé válni, s nem csupán a tájképein (pl. Babfejtők, 1904). Néhány éven át lényegében a nagybányaiakkal, különösen Ferenczy Károlyéval, rokoníthatóak művészetének egyes vonásai. 1906/1907 táján azonban egyértelműen dekoratív irányba fordult festészete, amely nem csupán népi életképein (pl. Testvérek, 1906), hanem csendéletein, s ezek sajátos keresztezésein jelentkezik. Fényes e téren mintaadó műveinek – így például az 1907-es Csendélet mézeskalács szívvel, vagy az 1910-es Mákoskalács – Kecskeméten őrzött társa az 1908-ban festett Terítés, pontosabban e típus életképi mozzanattal (bár a menyecske ruházata szervesen illeszthető a szimbolikus-dekoratív elemek közé) vegyített változata. Bár e műveken a népies tárgyak inkább dekoratív elemnek tűnnek, a korabeli párhuzamos törekvéseket (pl. Csók István Tulipános ládája) is figyelembe véve, a tárgyak összeállítása nem minden esetben tűnik véletlenszerűnek. Külön kérdés a kutatók számára az olyan – keresztény kultúrkörbe (is) tartozó – motívumok megjelenése e képeken, mint a vallásos olajnyomat, a szenteltvíztartó, vagy éppen kőr ász kártyalap.
Fényes 1912/1913 után készült képei már jóval kevésbé ismertek és értékeltek a műgyűjtők és a művészettörténészek körében. Születési, családi körülményeit ismerve e korszak eleje a leginkább érdekes a számunkra, mert Fényes – az addigiakhoz képest váratlanul – bibliai, ótestamentumi témákat kezdett el festeni (pl. A zsidók megverik Amálek seregét, 1915). Fényes Adolf élete sajnos, sok kortársához hasonlóan, neki is rendkívül dicstelen véget ért a II. világháború végén. Az S. Nagy Katalin által is közvetített „legenda szerint az öreg mester, a századelőn népszerű magyar népi zsánerjelenetek, paraszti enteriőrök megbecsült alkotója éhen halt az OMIKE, a zsidó menza előtt.”
ifj. Gyergyádesz László
percről percre
-
12-08
20:55Ünnepvárás a Vásárhelyi Pál Iskolában -
12-08
20:10Folyamatos a Széktói Stadion modernizációja -
12-08
19:06Esti gyors - A nap hírei 1 percben -
12-08
18:43Csomagautomatákról és postapartneri-hálózatról egyeztet Kecskemét polgármestere -
12-08
18:39Újabb áldozatot követelt a lakástűz -
12-08
17:56Vita Kecskemét jövő évi költségvetéséről -
12-08
16:36Kamion ütközött vonattal Kunszentmárton határában -
12-08
16:11Christian Wolff: a Mercedes-gyár munkatársai megérdemlik a magas szintű bérfejlesztést -
12-08
16:03Zajlik a téli felkészülés a Volánbusznál -
12-08
15:20Kezdődhet Kecskemét és Ballószög víziközmű-hálózatának fejlesztése -
12-08
14:4745 millió eurós beruházást valósít meg a Nissin Foods Kecskeméten -
12-08
14:131000 forintba kerül majd a havi diákbérlet Kecskeméten -
12-08
13:44Elmarad szombaton a Péczely Saroltával való beszélgetés a könyvtárban -
12-08
12:58Alsóházi rangadóra készül hazai pályán a KNKSE -
12-08
12:49A baloldal frakcióvezetője az elmúlt év nehézségeiről beszélt
fő híreink
-
01-05
16:34Kertitraktor és vonat ütközött -
12-16
08:26Küldöttgyűlés, mesterlevelek és az idei TOP 100 kiadvány a Gazdasági Ablakban -
10-20
14:42Dobogós Kecskemét a donorjelentő kórházak között -
10-02
19:28Százötödik születésnapján köszöntötték Terike nénit -
10-02
11:02Újabb egy évre Finta Zita az egyetem kancellárja -
09-28
16:55Több százan vettek részt a Hosszú utcai ovi Mihály napi vásárán -
09-28
14:24Már az első órában több mint 300 futó a 24 órás futáson -
09-28
13:28Elkezdődött a KARC40 nemzetközi utánpótlás rögbitorna -
09-23
11:45Közel száz kisgyermeket fogad a megújult nyárlőrinci óvoda -
09-22
20:4325 éves a Kecskemét-Aomori Baráti Kör -
09-22
12:19Gereben Lívia megkapja a harmadik kemoterápiás kezelést, majd következik a csontvelő transzplantáció -
09-09
15:07Elkezdődött a Széchenyiváros ünnepe -
05-20
18:23Közösségek hete - Kecskeméti Városi Civil Kerekasztal Találkozójának beszámolója -
02-08
17:19Daniel SPEER Brass Quintet a Rákócziban -
10-18
06:00A siker az embereken múlik - 70 éves az Univer
Hirdetés