„Számon-tartva” kiállítás – Papi sorsok az egyházüldözés idején
2017.07.18. 18:30
Kecskemétre érkezett a kommunista egyházüldözés papi áldozatainak emlékére rendezett „Számon-tartva” című vándorkiállítás. A meghurcolt egyházi személyek emlékeiből, képeiből, hagyatékából rendezett tárlatot kedden délután nyitották meg a Cifrapalotában.
Galéria
A vendégeket dr. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója köszöntötte. Elmondta, munkatársai az elmúlt években nagyon sok munkát fektettek abba, hogy olyan témákat, amelyekről évtizedeken keresztül nem lehetett beszélni, a nyilvánosság elé tárjanak, a kutatási eredményeket kiállítások formájában bemutassák a nagyközönségnek. – Különösen örülök ennek a kiállításnak – mondta –, hiszen igazi ökumenikus szellemiséget képvisel, és én is egy ilyen családból származom. Az emberség és a humanizmus teljességgel pártatlan és felekezetek felett áll. És itt olyan emberekről van szó, akik a közösségért, másokért szenvedtek meghurcoltatást.
Ezt követően Kovács Ferenc kecskeméti önkormányzati képviselő a következő szavakkal nyitotta meg a kiállítást: – Ideje van a számvetésnek. Lehet, hogy ebben közrejátszik az is, hogy a keresztényüldözés szinte soha nem látott méreteket ölt. Lassan megnyílnak a levéltárak, hozzáférhetővé válnak a titkosított iratok, van dolguk a történészeknek. De megnyílnak az otthoni rejtett fiókok, előkerülnek féltett relikviák, amelyeket rejtegetni kellett, mert börtön járt volna érte.
Kovács Ferenc kiemelte,
a kommunizmus és a holokauszt áldozatainak számáról még folyik a számháború, de ez a mennyiségi szemlélet nem értelmezhető azok számára, akik személyükben, családjukban, környezetükben, nemzetükben érintettek. Mert egyetlen egy igazságtalan halál, meghurcolás, megalázás is sok, elfogadhatatlan.
A „Számon-tartva” kiállítás címéről elmondta, az ő olvasatában arra utal, hogy a diktatúra számon tartotta ellenségeit. És azt is jelenti, hogy az ember nem mondhatta el szabadon gondolatait – pedig a legjobb, amit az emberiség adhat magának, az a szabadság.
A vértanú és meghurcolt egyházi személyekért ökumenikus imát mondtak a kecskeméti felekezetek képviselői (az elhangzás sorrendjében): Kis János evangélikus lelkész, Vass Réka református lelkész, dr. Jeney Gábor, a Római Katolikus Főplébánia plébánosa, Borisz atya, a Szentháromság Görögkeleti Templom parókusa.
A kiállítás megtekinthető: 2017. augusztus 31-ig, hétfõ kivételével 10 és 17 óra között.
Prevozné Balogh Irén és Tikovits Ernő
A kecskeméti helyszín kurátora: Hajagos Csaba történész-muzeológus
Kivitelezés: Kecskeméti Katona József Múzeum
A megnyitón Fehérvári Gábor, a Piarista iskola karnagya, a Barátok templomának kórusvezetője egyházi énekeket énekelt.
Történelmi háttér |
Magyarországon már 1945-től, a szovjet megszállást követően folyamatosan érték retorziók az egyházi személyeket, papokat, szerzeteseket anélkül, hogy bűncselekményt követtek volna el, bírói ítélet nélkül internálták, vagy börtönbe zárták őket. Emellett gyakran megfigyelték, és folyamatosan ellenőrizték az egyházak képviselőit. A szovjet megszállás után a vallásosság az egyik első számú ideológiai ellenséggé lépett elő, a „klerikális reakció” a szocializmus építését akadályozó „erők” gyűjtőfogalma lett. Az 1948-ban létrejött kommunista diktatúra egyik célja az volt, hogy belátható időn belül felszámolja a vallásosságot és annak közvetítőit, az egyházakat. Az egyházak működését korlátozó intézkedések sorát az 1945-ös földreform nyitotta meg, amely elvette az egyházaktól az önállóságot biztosító anyagi alapot. Bár a földreform a katolikus egyházat érintette a legérzékenyebben, még a katolikus püspökök – így Mindszenty József, az új prímás is – elfogadták. Valamennyi egyházat sújtotta 1946-ban számos egyházi egyesület, így a cserkészszövetség betiltása is. A legnagyobb csapás azonban a felekezeti iskolák államosítása volt 1948-ban. Ezzel az egyházat megfosztották társadalmi befolyásának egyik legfontosabb bázisától. Ehhez az évhez kötődik Mindszenty József bíboros letartóztatása is. 1950 nyarán került sor a szerzetesrendek feloszlatására. Az ő érdekükben ült tárgyalóasztalhoz a püspöki kar küldöttsége a pártállam képviselőivel. Végül Grősz József kalocsai érsek a katolikus püspöki kar nevében aláírta a magyar állam és a katolikus egyház közötti egyezményt, melyben a püspökök kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy a szerzetesrendek működését az állam – néhány kivétellel – nem engedélyezi. Ezen túl drasztikus lépésekkel is igyekeztek korlátozni az egyházak működését; papok és szerzetesek ezreit szórták szét, börtönözték be vagy végezték ki, papnevelő intézeteket szüntettek meg és megszervezték a fennálló rendhez hű békepapi mozgalmat, melyhez zömében csak kényszerből csatlakozott a papság. Az egyházak működésének ellehetetlenítését elsősorban az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) volt hivatva végrehajtani. A hatvanas években az általános nemzetközi enyhülésnek, a Kádár-rendszer konszolidációjának, valamint a vatikáni reformpolitikának köszönhetően puhatolódzó megbeszélések kezdődtek a Vatikánnal. Ezek eredményeképp született meg a magyar állam és a Szentszék között 1964-ben aláírt „részleges megállapodás”. A Vatikán elismerte Kádár János pártfőtitkár politikáját, cserébe némiképp rendezhette a magyar katolikus egyház helyzetét. Ezután a Kádár-rendszer saját elfogadtatása érdekében nem ellenségként kezelte az egyházakat, hanem támaszkodni igyekezett rájuk úgy, hogy közben csak minimális mozgásteret engedett nekik. A „klasszikus” Kádár-korszakot már egyértelműen annak az elvnek a megvalósítása jellemezte, hogy amíg az egyház létezik, fel kell használni. Ez jellemezte az állam és az egyház viszonyát az 1990-es rendszerváltozásig. (Szamontartva.hu) Hirdetés
[ A cikk a hirdetés után folytatódik! ] |
percről percre
-
12-08
20:55Ünnepvárás a Vásárhelyi Pál Iskolában -
12-08
20:10Folyamatos a Széktói Stadion modernizációja -
12-08
19:06Esti gyors - A nap hírei 1 percben -
12-08
18:43Csomagautomatákról és postapartneri-hálózatról egyeztet Kecskemét polgármestere -
12-08
18:39Újabb áldozatot követelt a lakástűz -
12-08
17:56Vita Kecskemét jövő évi költségvetéséről -
12-08
16:36Kamion ütközött vonattal Kunszentmárton határában -
12-08
16:11Christian Wolff: a Mercedes-gyár munkatársai megérdemlik a magas szintű bérfejlesztést -
12-08
16:03Zajlik a téli felkészülés a Volánbusznál -
12-08
15:20Kezdődhet Kecskemét és Ballószög víziközmű-hálózatának fejlesztése -
12-08
14:4745 millió eurós beruházást valósít meg a Nissin Foods Kecskeméten -
12-08
14:131000 forintba kerül majd a havi diákbérlet Kecskeméten -
12-08
13:44Elmarad szombaton a Péczely Saroltával való beszélgetés a könyvtárban -
12-08
12:58Alsóházi rangadóra készül hazai pályán a KNKSE -
12-08
12:49A baloldal frakcióvezetője az elmúlt év nehézségeiről beszélt
fő híreink
-
01-05
16:34Kertitraktor és vonat ütközött -
12-16
08:26Küldöttgyűlés, mesterlevelek és az idei TOP 100 kiadvány a Gazdasági Ablakban -
10-20
14:42Dobogós Kecskemét a donorjelentő kórházak között -
10-02
19:28Százötödik születésnapján köszöntötték Terike nénit -
10-02
11:02Újabb egy évre Finta Zita az egyetem kancellárja -
09-28
16:55Több százan vettek részt a Hosszú utcai ovi Mihály napi vásárán -
09-28
14:24Már az első órában több mint 300 futó a 24 órás futáson -
09-28
13:28Elkezdődött a KARC40 nemzetközi utánpótlás rögbitorna -
09-23
11:45Közel száz kisgyermeket fogad a megújult nyárlőrinci óvoda -
09-22
20:4325 éves a Kecskemét-Aomori Baráti Kör -
09-22
12:19Gereben Lívia megkapja a harmadik kemoterápiás kezelést, majd következik a csontvelő transzplantáció -
09-09
15:07Elkezdődött a Széchenyiváros ünnepe -
05-20
18:23Közösségek hete - Kecskeméti Városi Civil Kerekasztal Találkozójának beszámolója -
02-08
17:19Daniel SPEER Brass Quintet a Rákócziban -
10-18
06:00A siker az embereken múlik - 70 éves az Univer
Hirdetés