Az év legszebb ünnepének gyökerei
2017.12.24. 21:02
A hagyomány úgy tartja, hogy a karácsony Jézus Krisztus születésnek időpontja, és e dátum egyben időszámításunk kezdete is. Azonban a valóság ennél valamivel árnyaltabb. A következőkben végigvesszük, hogy a különböző kultúrák ebben az időszakban mit és miként ünnepeltek, és a végére igyekszünk járni annak, hogy mikor is jött a világra valójában a Megváltó.
4 kép
Kereszténység előtti ünnepek
Ahogy korábbi írásainkban utaltunk rá a kereszténység elterjedése előtti időkben is ünnepi időszaknak számított a téli napforduló (december 21.) körüli időszak. Ezek egyike volt az ókori Rómában megült Saturnalia ünnepe.
A Saturnalia ünnepeket az ókori rómaiak december 17-én, a téli napforduló idején, az őszi vetés befejezésekor ülték meg Szaturnusz isten tiszteletére. Nagy lakomákkal, ivászatokkal, tánccal, zenével ünnepeltek ilyenkor. Bizonyos munkákat tiltottak az ünneplés alatt, és megajándékozták ebben az időszakban a szolgáikat. Otthonaikat örökzöld borostyánnal díszítették.
A császárok korában szabályozták ezt az ünnepet. Augustus három napot engedett, Tiberius és Caligula is megtoldották ezt egy-egy nappal. A szabályozás előtt vagy a szabadosabb években az sem volt ritka, hogy a Saturnaliak egyhetessé dagadtak, és december 25-én értek csak véget. Az uralkodók bőkezűek voltak a népükkel az év ezen időszakában: cirkuszi versenyek, gladiátorjátékok és alakos felvonulások követték egymást. Mindezek a bolondok ünnepének vagy a karneválok ősének is tekinthetők.
A gazdagok a szegényeket és a rászorulókat megvendégelték, a rabszolgák ilyenkor az uraság asztalához ültek.
A fény győzelme a sötétség felett
A téli napforduló ünnepe vagy ahogy a kelták és az északi népek nevezik, Yule számos érdekességet hordoz magában. A keltáknál a yule szó kereket jelent. Mindez a körforgásra, a folyamatos változásra utal. Ahogy az évszakok követik egymást, úgy jön egymás után a vetés és az aratás, az élet és a halál. Mindezek elválaszthatatlan folyamatok.
Yulekor az újjászületést és a fény visszatérését ünnepelték. A kelták ajtóikra örökzöldekből készített koszorúkat aggattak, amelyeket magyallal és fagyönggyel díszítettek. A legendák úgy tartják, hogy a napforduló idején a Tölgykirály győzedelmeskedik a Magyalkirály felett, a fény legyőzi a sötétséget.
Ez időtájt Yule-tuskót égettek, Yule-fát állítottak, táncmulatságokat rendeztek és megajándékozták egymást. Így köszöntötték az újesztendőt. A druidák által levezényelt szertartások legtöbbje a fák körül zajlott, még ezekből az időkből származik a fagyöngy alatti csókváltás szokása is.
Mi köze a karácsonynak a kerecsenhez?
Érdemes kicsit megvizsgálni a mi karácsony szavunk is. Bár nem él élénken a köztudatban, de honfoglaló őseink még a keresztény vallás felvétele előtt fát állítottak, amelyet pazarul feldíszítettek. A nagy fa ágaira apró csillagokat és gömböket helyeztek, a tetején kapott helyet egy nagyobb csúcsdísz, egy csillag.
A napfordulókor fehér kerecsensólymot is röptettek, mely a megszülető fényt jelképezte az ő köreikben is. A fa a kutatók szerint a világfával volt egyenlő, a kerecsen szó pedig átalakult kissé, és nálunk a kereszténység legszebb ünnepének neve innen eredeztethető.
[ A cikk a hirdetés után folytatódik! ]
Szokás volt még ilyenkor zengetni is. A szertartások elején vízzel megrajzolták a bűvös, mágikus kört, amin belül a sámán dob segítségével kiválasztotta azokat a férfiakat és nőket, akik a négy égtáj felől meggyújtották a tüzet: a földi tüzet az égi tűz tiszteletére. A szertartás során a résztvevők által mindenféle hangszerrel, síppal, dobbal, kürttel, gonggal, haranggal zengettek, illetve a hozott ételeket és italokat a lehívott energiákkal feltöltötték, hogy azok később elixírként, gyógyszerként szolgálhassanak.
Mikor is született Jézus?
Krisztus születésének megünneplése csak később, a kereszténység térhódításával került előtérbe, ám ezután fokozatosan egybekapcsolódott a téli napforduló pogány ünnepével. Ténylegesen Nagy Konstantin egyházi reformja és a kereszténység államvallásként való bevezetése után, a niceai zsinat intézkedései kapcsán 325 és 335 között ismerték el ünnepként.
Egyes vélemények szerint Jézus december 20-án született, ám mások szerint április 18-19-én. Míg mások szerint november 25-én, sőt egyes elméletek szerint Vízkeresztkor, azaz január 6-án látta meg a napvilágot. A zsinat után a határozat december 25-ét jelölte meg az ünnep napjának, hogy ezzel a már említett pogány ünnepet a Szent Iván-éjszakához hasonlatosan új formában a keresztény ünnepnapok és szokások részéve tegyék. Így lett a fény újjászületésének ünnepéből az üdvösség napja, amely a Megváltó születését ünnepelte.
A probléma gyökerét az adta, hogy a Szentírásban, a Bibliában sem volt egyértelmű utalás arra, hogy Jézus Krisztus mikor is született. A decemberi időpontot az is megkérdőjelezte, hogy a jól ismert történet szerint születésekor a pásztorok éjjelente a mezőkön vigyáztak a nyájaikra. Ez télen egészen biztosan nem történhetett, mivel akkor Júdeában túl hideg van ehhez. Lukács evangéliumában az olvasható, hogy a várandós Mária és József a római népszámlálás miatt utazott Betlehembe. A népszámlálások azonban nem télen voltak, éppen azért, mert ilyenkor a hideg és esős idő miatt az utak nehezen voltak járhatók.
Sőt a csillagok sem támasztották alá a téli születésnapot. A kutatók a feljegyzéseket böngészve próbálták kideríteni, hogy évezredekkel ezelőtt mi lehetett az az égi jelenség, amely útba irányította a napkeleti bölcseket. Azt találták, hogy ez nyáron, pontosan június 17-én történhetett, a Vénusz és a Jupiter együttállása, ami különösen fényes, sokáig látható csillagként jelent meg az égbolton. Ez időszámításunk előtt 2-ben történt.
Máté evangéliumából pedig azt tudjuk meg, hogy Heródes azért ölette meg az összes, két évnél fiatalabb gyermeket Betlehemben, hogy a Megváltó is biztosan közöttük legyen. A terv aztán nem jött össze, mert Józsefet egy angyal figyelmeztette álmában, hogy menekítse Egyiptomba a fiát. Csakhogy a történészek szerint Heródes időszámításunk előtt 4-ben meghalt. Ebből adódik, hogy Jézusnak valamikor időszámításunk előtt 4 és 6 között kellett születnie.
Karácsony a világ nyelvein
A karácsony valamennyi kultúrában önálló elnevezést kapott, amely arra utal, hogy mindenhol különleges jelentőséggel bírt ez a nap. A mi karácsony szavunknak a lengyel megfelelője, a kolenda vagy az orosz koljáda, ami viszont karácsonyi éneket jelent. Az angol Christmas szó Krisztus nevére utal, míg a német Weihnacht és a holland kertsmisse a szent éj egyházi ünneplésére vonatkozik.
A latin natalis (születés) szóból származik a latin nyelvek mindegyikének karácsony szava: a francia noël, az olasz natale, a spanyol navidad, illetve még a walesi nadoling szó is. A karácsony ősibb, napfordulót idéző jellegét a skandináv jul szó idézi, melyből az óangol yule is származik. A szó pontos jelentése azonban nem ismert, talán a téli ünnepi időszak eredeti nevét jelölheti.
(hirado.hu nyomán)
percről percre
-
12-08
20:55Ünnepvárás a Vásárhelyi Pál Iskolában -
12-08
20:10Folyamatos a Széktói Stadion modernizációja -
12-08
19:06Esti gyors - A nap hírei 1 percben -
12-08
18:43Csomagautomatákról és postapartneri-hálózatról egyeztet Kecskemét polgármestere -
12-08
18:39Újabb áldozatot követelt a lakástűz -
12-08
17:56Vita Kecskemét jövő évi költségvetéséről -
12-08
16:36Kamion ütközött vonattal Kunszentmárton határában -
12-08
16:11Christian Wolff: a Mercedes-gyár munkatársai megérdemlik a magas szintű bérfejlesztést -
12-08
16:03Zajlik a téli felkészülés a Volánbusznál -
12-08
15:20Kezdődhet Kecskemét és Ballószög víziközmű-hálózatának fejlesztése -
12-08
14:4745 millió eurós beruházást valósít meg a Nissin Foods Kecskeméten -
12-08
14:131000 forintba kerül majd a havi diákbérlet Kecskeméten -
12-08
13:44Elmarad szombaton a Péczely Saroltával való beszélgetés a könyvtárban -
12-08
12:58Alsóházi rangadóra készül hazai pályán a KNKSE -
12-08
12:49A baloldal frakcióvezetője az elmúlt év nehézségeiről beszélt
fő híreink
-
01-05
16:34Kertitraktor és vonat ütközött -
12-16
08:26Küldöttgyűlés, mesterlevelek és az idei TOP 100 kiadvány a Gazdasági Ablakban -
10-20
14:42Dobogós Kecskemét a donorjelentő kórházak között -
10-02
19:28Százötödik születésnapján köszöntötték Terike nénit -
10-02
11:02Újabb egy évre Finta Zita az egyetem kancellárja -
09-28
16:55Több százan vettek részt a Hosszú utcai ovi Mihály napi vásárán -
09-28
14:24Már az első órában több mint 300 futó a 24 órás futáson -
09-28
13:28Elkezdődött a KARC40 nemzetközi utánpótlás rögbitorna -
09-23
11:45Közel száz kisgyermeket fogad a megújult nyárlőrinci óvoda -
09-22
20:4325 éves a Kecskemét-Aomori Baráti Kör -
09-22
12:19Gereben Lívia megkapja a harmadik kemoterápiás kezelést, majd következik a csontvelő transzplantáció -
09-09
15:07Elkezdődött a Széchenyiváros ünnepe -
05-20
18:23Közösségek hete - Kecskeméti Városi Civil Kerekasztal Találkozójának beszámolója -
02-08
17:19Daniel SPEER Brass Quintet a Rákócziban -
10-18
06:00A siker az embereken múlik - 70 éves az Univer
Hirdetés