A hibák tökéletes harmóniája
2016.11.01. 15:19
Hibázni nem bűn. A hibát elismerni erény. A hiba okát tiszteletben tartani, s az így született alkotást gyermekünkként szeretni: művészet. Példaértékű cselekedet. A. Fehér Verával, a Hibaizmus szülőanyjával beszélgettünk a Hírös Agórában megrendezett Makulátlan vétkek című kiállítás kapcsán.
- Ki rejtőzik a név mögött, aki egy új izmust szült?
- Egy nagyon félénk ember, szerintem, aki én vagyok. Ezt az egészet úgy kezdtem el, hogy nem gondoltam komolyan. Pont ezért egyfajta megbocsátás az egész. Bennem volt mindig, hogy ne érezzem magam tökéletesnek. Ehhez hozzájárult, hogy a fotográfiában is gyakorlatilag autodidakta vagyok.
- Önostorozó vagy?
- Nem, csak sose volt annyi önbizalmam, mint amennyi lett volna, ha, mondjuk, egy olyan egyetemre járok, vagy egy olyan szakmai képzésben veszek részt, ami tudatosan készít fel arra, hogy fotós legyek.
- De valahol csak elkezdted?
- A főiskolán szereztem egy analóg fényképezőgépet, és az első pillanattól teljesen beleszerettem. Fekete-fehér képek, laborálás, nagyítás, a csoda, ami a laborban történik… hát, az magával ragadott. Amikor elkezdtem csinálni, egyáltalán nem volt semmilyen segítségem. Egy srác egyszer elmondta, nézd, itt a hívótank, itt van a szer, ebből ennyit, ebből ennyit, egyszer megmutatom, így nagyítsd le, itt lehet állítani az időket, a magasságot, ez ilyen papír, az olyan papír, helló! És otthagyott. Ennek a gyors tanulási folyamatnak köszönhetően született az első hibaista képem. Ami akkor még csak hibás volt. Elrontottam, ránéztem, kidobtam egy csomót. De soha nem úgy dobtam ki, hogy ment a kukába, hanem elraktam, leraktam, hátha jó lesz még valamire. Aztán egyszer egy szert kevertem ki, és a lila kristályok rágurultak az épp legfelül lévő „kidobott” képre. Lelegyeztem a kristályokat,hogy jajj, nem akarom, hogy baja legyen! És akkor kivettem az így összerajzolt képet, és elámultam! A mindenit! De gyönyörű!
- És megszületett a Hibaizmus!
- Ez nem volt még komoly, inkább egy szóvicc volt részemről. Hogy mekkora dolog a hibából izmust csinálni! Egy provokáció volt részemről, már az első hónapban, amikor elkezdtem fényképezni. Poénkodtam a szóval, mondogattam mindenkinek, és ők kezdték egyre komolyabban venni - mivel volt táptalaj, amin megfoganhatott az egész.
- Milyen fórumokon mondogattad?
- A főiskolán, a barátaim közt. Később jártam egy csomó fotós fórumra, internetes képmutogatós, nézegetős, feldolgozós oldalakra. Bár ott is mindig szántottam (ekéztem?) a többieket, hogy nem kellenek azok a tökéletes fények, beállítások, próbáljatok kicsit izgalmasabbat! Adtam nekik, és én is megkaptam a magamét! Mindig nagy szám volt ebben a tekintetben. És akkor egyre több embernek megtetszett, hogy ugyanígy nekik is vannak képeik, amiket ők nem akartak, nem így akartak, mégis így születettek.
[ A cikk a hirdetés után folytatódik! ]
- És így még jobban is tetszik nekik? De miért is?
- Vannak, akik azt mondják, ők soha nem hibáznak. Ez teljesen egészséges művészetfilozófia. Én elismerem a hibát, vagy véletlent, és rajtam kívülálló dologként élem meg, majd mégis megbékélek vele. Ez tulajdonképpen alkotói hozzáállás kérdése. Az, hogy én vagyok az oka, vagy más, egy külső erő, ennyi csak a különbség a kettő között. És én jobban szeretem azt gondolni, hogy ez egy külső dolog, kívülről jön. Nem vagyok kifejezetten vallásos, az más kérdés, hogy belülről ennek, persze, megvan a helye. De azt gondolom, a véletlenek kívülről jönnek, és aztán nekem jó érzés az, hogy együtt élek és dolgozom velük. Nem mondom azt, hogy én okoztam, úgy fogalmazok: velem történt meg. És akkor megszeretem. És áldozok neki.
- Hogy gyűjtötted magad köré a hibaista társakat?
- Amikor vettem a bátorságot, és úgy éreztem, ebből tényleg lehet egy csoportot csinálni, akkor voltak olyanok, akiknek szóltam, hogy esetleg ők is beleillenének a képbe, nekünk pedig jó lenne, ha inspirálnák a többieket. Először nagyon híg volt az egész. 2006 körül járt az idő, Budapesten laktam ekkor. Voltunk vagy húszan. Olyanok is, akik az összes elrontott fotót bezúdították – ennél azért határozottabb elképzeléseim voltak a hibák használatát illetően. Húztam egy határvonalat, nehéz volt elbúcsúzni pár embertől, de meg kellett tenni. Szükség volt erre az öntisztulásra. Végül azt vettük észre, hogy a hibaizmus szót többen is használják, szinte magától értetődő a kifejezés. Ma már tagfelvételt is tartunk néha, annak érdekében, hogy a csoport munkája érdekes és aktív maradjon.
- Hol jelentetek meg?
- Amikor úgy éreztük, hogy letisztult, arra gondoltunk, meg kell tisztelnünk az egészet. Hogy legyen egy weboldal, egy blog, ahova leírjuk azokat a lépéseket, folyamatokat, ahogy ezekre rájöttünk. Volt filozófiánk, kiáltványunk volt, kezdettől nagyon komolyan vettük. Nagyon jó volt, hogy voltak társaim, én egyedül ezt nem tudtam volna megcsinálni. Egyébként is. Én egyedül mit kiáltványoztam volna itt magamtól? Aztán jöttek a kiállítások.
- A Hírös Agórában tartott kiállítás rendkívül igényes volt, olyan megnyitót látott a kecskeméti közönség, amilyet még soha.
- Mindig nagyon fontos volt, hogy igényes és érdekes kiállításaink legyenek, és az alkotások ne egyszerű reprodukcióként, hanem műtárgyként kerüljenek a nagyközönség elé. Ha valaki azt hallja, hogy hibaizmus, először talán azt gondolja, hogy ezek minőségileg is hibás képek, szakadtak… Pont azért, hogy tiszteletben tartsuk azt, hogy ezt lehet izmusként kezelni, átfogó koncepcióként a fotóművészetbe átültetni, muszáj is, hogy igényes legyen az, ahogy az emberek elé tárjuk ezeket a képeket. Egy kicsit azért, hogy a hibaizmus egy pozitív csalódás legyen, miközben az elmélet megtartja a provokáció hasznos, izgalmas részeit is.
percről percre
-
12-08
20:55Ünnepvárás a Vásárhelyi Pál Iskolában -
12-08
20:10Folyamatos a Széktói Stadion modernizációja -
12-08
19:06Esti gyors - A nap hírei 1 percben -
12-08
18:43Csomagautomatákról és postapartneri-hálózatról egyeztet Kecskemét polgármestere -
12-08
18:39Újabb áldozatot követelt a lakástűz -
12-08
17:56Vita Kecskemét jövő évi költségvetéséről -
12-08
16:36Kamion ütközött vonattal Kunszentmárton határában -
12-08
16:11Christian Wolff: a Mercedes-gyár munkatársai megérdemlik a magas szintű bérfejlesztést -
12-08
16:03Zajlik a téli felkészülés a Volánbusznál -
12-08
15:20Kezdődhet Kecskemét és Ballószög víziközmű-hálózatának fejlesztése -
12-08
14:4745 millió eurós beruházást valósít meg a Nissin Foods Kecskeméten -
12-08
14:131000 forintba kerül majd a havi diákbérlet Kecskeméten -
12-08
13:44Elmarad szombaton a Péczely Saroltával való beszélgetés a könyvtárban -
12-08
12:58Alsóházi rangadóra készül hazai pályán a KNKSE -
12-08
12:49A baloldal frakcióvezetője az elmúlt év nehézségeiről beszélt
fő híreink
-
01-05
16:34Kertitraktor és vonat ütközött -
12-16
08:26Küldöttgyűlés, mesterlevelek és az idei TOP 100 kiadvány a Gazdasági Ablakban -
10-20
14:42Dobogós Kecskemét a donorjelentő kórházak között -
10-02
19:28Százötödik születésnapján köszöntötték Terike nénit -
10-02
11:02Újabb egy évre Finta Zita az egyetem kancellárja -
09-28
16:55Több százan vettek részt a Hosszú utcai ovi Mihály napi vásárán -
09-28
14:24Már az első órában több mint 300 futó a 24 órás futáson -
09-28
13:28Elkezdődött a KARC40 nemzetközi utánpótlás rögbitorna -
09-23
11:45Közel száz kisgyermeket fogad a megújult nyárlőrinci óvoda -
09-22
20:4325 éves a Kecskemét-Aomori Baráti Kör -
09-22
12:19Gereben Lívia megkapja a harmadik kemoterápiás kezelést, majd következik a csontvelő transzplantáció -
09-09
15:07Elkezdődött a Széchenyiváros ünnepe -
05-20
18:23Közösségek hete - Kecskeméti Városi Civil Kerekasztal Találkozójának beszámolója -
02-08
17:19Daniel SPEER Brass Quintet a Rákócziban -
10-18
06:00A siker az embereken múlik - 70 éves az Univer
Hirdetés