„Nem tudok aludni, óránként nézem a telefonomat, hogy él-e még a férjem”
2022.03.04. 19:53
Vasárnap éjszaka egy édesanya két kicsi gyermekével és két bőrönddel lépte át gyalog az ukrán-magyar határt. Kárpátaljáról érkeztek és Tiszabecsnél hagyták el az addig biztonságot jelentő otthont. Kecskemétre jöttek, egy szálloda fogadta be őket. Az édesanya könnyei közt mesélt az otthoni helyzetről és arról, hogy a fél családja kint maradt védeni a hazát.
Bár március van, télikabátban megyek Kecskemét egyik hotele felé. Szívom be a friss levegőt, és arra gondolok, milyen jó meleg lesz a panzióban. A recepciónál egy fiatal férfi udvariasan kérdezi, miben segíthet. „Már így is nagyon sokat tettetek” – gondolom magamban, mivel a vendégek, akikhez érkezem, ingyen lakhatnak egy-két hétig az egyik szobában. Mondom a nevet, majd a recepciós a lifthez kísér. Kiszállok a felvonóból, a folyosón beveszem a kanyart, és megállok a szoba ajtaja előtt. Nagylevegő, kopogás.
„Nyissad ki, szívem, nyugodtan!” – hallom bentről a női hangot. Egy kislány tárja ki az ajtót. „Gyere be!” – mondja nekem a világ legédesebb hangján. Rita, az édesanyja kedvesen, mosolyogva invitál be ideiglenes otthonukba. Már melegem is van, megválok kabátomtól, cipőmtől. Szót fogadok, beljebb lépek a bejárati ajtótól. Szétnézek, messze nem visz a horizont, egy szoba, melyben egy ágy van, egy kis komód, szekrény. A falra rögzített tv-ben a Madagaszkár pingvinjei megy. „Ez egy nagyon jó mese” – szólok a két csöppséghez, akik az ágyból figyelik, mit rosszalkodnak a rajzfilmfigurák.
Az ágy szélére ülök, mellettem Rita foglal helyet, kissé szorongva. „Csak beszélgetünk” – mondom neki, oldva a feszültséget. Látom, hogy egy rózsaszín papírt szorongat a kezében. „Csak leírtam, hogy mit szeretnék mondani, nem mindig tudom magamat jól kifejezni” – mondja pirulva Rita. „Biztosan menni fog, eddig értelek” – próbálnék kicsit humorizálni ebben a szomorú helyzetben. Mosolyog, de a biztonság kedvéért átnyújtja az életének egy szeletét tartalmazó lapot, melyet gyöngybetűkkel írt. Készült.
Sírva váltunk el egymástól
Először afelől érdeklődöm, hogy hogyan jutottak el Kecskemétig. „A határig kocsival jöttünk, anyukámék elkísértek minket. Sírva váltunk el egymástól. A határ előtt pár kilométerre szálltunk ki az autóból. Onnan már gyalogoltam a gyermekekkel s cipeltem a két kis bőröndöt. Ennyit bírtam el egyedül.” A sarokba nézek, ott a két bőrönd, pár ruhácska kandikál ki belőlük, a kicsik holmija. Az édesanyának még kevesebb ruhája volt a táskákban. „Két hétre jöttünk át, bízom benne, hogy hamarabb haza tudunk menni.” Rita azért jött Kecskemétre, mert itt van egy ismerőse, akinél bár lakni nem tudnak, mert ott is van három kisgyermek, de legalább tud valakivel találkozni, beszélgetni napközben.
A gyermekek kicsit viháncolnak, nincs köztük nagy korkülönbség, a kislány három-, a kisfiú hatesztendős. „Most kezdte az iskolát. Nagyon nehéz volt, mert csak kicsi időt töltött bent az iskolában, aztán online kellett folytatni a sulit a covid miatt. Nehéz volt, de belejött. Nagyon boldog volt, amikor visszaülhetett a padba” – itt Rita kissé megtorpan, majd folytatja. „Szerdán még volt iskolában. Aztán csütörtök reggel kitört a háború.
Mi még aludtunk, az osztályfőnök ébresztett azzal, hogy megtámadtak minket, s hogy bezárt minden iskola, az övék is” – emlékszik vissza az édesanya, aki el sem hitte, hogy mi történik.
„Az jutott egyből az eszembe, hogy a középkorú férjemet, aki vadász, bármikor elvihetik a frontra. S még apukámat is, aki még nem töltötte be a hatvanadik évét.” Rita arcára kiült a félelem, s ezen az sem enyhít, hogy egyelőre mind a két férfi a saját településén segít az odaérkező menekülteknek. Inkább az édesanyák jönnek a gyerekeikkel, az apák fegyvert fogtak. Szállással, élelmiszerrel, ruhákkal és gyógyszerekkel igyekeznek enyhíteni a megpróbáltatásokon.
„Azoknak a férfiaknak, akik családjukkal érkeznek Kijevből és a keleti városokból Kárpátaljára, regisztrálniuk kell új lakhelyüket 24 órán belül, vagy vissza oda, ahonnan érkeztek, családjukat hátrahagyva” – szúrja közbe Rita. Több százan érkeznek nap mint nap a városukba. De adományokat juttatnak el Kijevbe is, a katonáknak.
Késsel járkálnak az utcákon
„Menekülnek férfiak is Kárpátaljára. De vannak köztük sokan, akik csak a bajt csinálják. Ezek az emberek nagyrészt Kijevből és a keleti városokból menekült, oroszul beszélő ukrán oligarchák, azok családtagjai és barátai, akik nem akarnak harcolni, hanem inkább elbújnak. A kis településünk tagjaival viszont annál inkább!” – mondja idegesen Rita. „Előfordul, főleg az első napokban volt jellemző, hogy ezek az emberek késsel járkálnak az utcákon, és kötnek bele emberekbe, verik meg azokat. Mindegy nekik! Pár napja egy kávézóban vertek meg valakit. Ahogy alkoholt isznak, megbolondulnak, s ezek literszámra vásárolják meg a bódítót! Ülnek, s buliznak. A mi férfiaink meg háborúznak.”
Felszökik a szemöldököm, de Rita folytatja: „Ezt a menekülési folyamatot vannak, akik kihasználják. Többször előfordult és még mindig van olyan eset, hogy Munkácson és Ungváron fosztogatnak és lakásokba törnek be ezek a Kijevből és a keleti városokból menekült ukrajnai oroszok. Ha nem lenne elég a háború, még ezek is csinálják a bajt!”
[ A cikk a hirdetés után folytatódik! ]
Megvédi Kárpátalját
„Miért maradt kint a férjed?” – kérdezem, hiszen most tudatosul bennem, hogy több fronton is veszélyben van az élete. „Ő azt mondta, megvédi Kárpátalját. Azt akarta, hogy én jöjjek el a gyerekekkel, ő megvédi a hazát. A ház nem érdekel, fosszák ki, foglalják el! Nem érdekel! Csak ő maradjon életben!” – ekkor zokogásban tör ki a kétségbeesett édesanya. Kihagy a szívem, elfogynak a szavaim. Megsimogatom a hátát. Próbálom összeszedni magam, hiszen az ő élete van romokban. Tudtam, hogy nem engedhetem meg magamnak, hogy sírjak. Összeszedtem magam: „Te egy nagyon erős nő vagy!” Ennyit tudtam kipréselni magamból.
Rita levegő után kapkod, remeg. „Mindennap beszélünk. Most még nem sorozták be sem a férjemet, sem pedig édesapámat. De nem tudok aludni, éjjel 1-2 óra fele pilledek el, de óránként észhez kapok, s nézem a telefonomat, hogy élnek-e még a szeretteim?!” – mondja zokogva az édesanya.
A gyermekek kissé nyűgössé válnak, mint a legtöbb gyermek, ha az édesanyját sírni látja. Rita most őket nyugtatja. „Nehezen viselik ezt a dolgot. A fiam már érti, hogy mi történik, de kicsi lányom nem.
Tegnap el is kezdett sírni, mert hallotta a repülőket s azt hitte, megint menni kell. De meg tudtam nyugtatni.
Azt mondtam neki, hogy nyaralni viszik a bácsikat és a néniket a gépek.”
Én már meg sem szólalok, csak hallgatom a kétségbeesett asszonyt… Búcsúzunk, elköszönök a csonka családtól. Rita kikísér az ajtóig, megöleljük egymást. Még mindig könnyes szemmel, de halkan mondja, hogy a gyermekek ne hallják: „Nem hittük el, hogy ez lesz. Egyik napról a másikra felébredsz, s háború. Ez katasztrófa. Nagyon félek, szeretném, hogy legyen még jövője a gyermekeimnek. Haza szeretnék menni. Kárpátalján születtem, ott a hazám.”
Kilépek a szobából. Felveszem a kabátom. Fázom.
percről percre
-
12-08
20:55Ünnepvárás a Vásárhelyi Pál Iskolában -
12-08
20:10Folyamatos a Széktói Stadion modernizációja -
12-08
19:06Esti gyors - A nap hírei 1 percben -
12-08
18:43Csomagautomatákról és postapartneri-hálózatról egyeztet Kecskemét polgármestere -
12-08
18:39Újabb áldozatot követelt a lakástűz -
12-08
17:56Vita Kecskemét jövő évi költségvetéséről -
12-08
16:36Kamion ütközött vonattal Kunszentmárton határában -
12-08
16:11Christian Wolff: a Mercedes-gyár munkatársai megérdemlik a magas szintű bérfejlesztést -
12-08
16:03Zajlik a téli felkészülés a Volánbusznál -
12-08
15:20Kezdődhet Kecskemét és Ballószög víziközmű-hálózatának fejlesztése -
12-08
14:4745 millió eurós beruházást valósít meg a Nissin Foods Kecskeméten -
12-08
14:131000 forintba kerül majd a havi diákbérlet Kecskeméten -
12-08
13:44Elmarad szombaton a Péczely Saroltával való beszélgetés a könyvtárban -
12-08
12:58Alsóházi rangadóra készül hazai pályán a KNKSE -
12-08
12:49A baloldal frakcióvezetője az elmúlt év nehézségeiről beszélt
fő híreink
-
01-05
16:34Kertitraktor és vonat ütközött -
12-16
08:26Küldöttgyűlés, mesterlevelek és az idei TOP 100 kiadvány a Gazdasági Ablakban -
10-20
14:42Dobogós Kecskemét a donorjelentő kórházak között -
10-02
19:28Százötödik születésnapján köszöntötték Terike nénit -
10-02
11:02Újabb egy évre Finta Zita az egyetem kancellárja -
09-28
16:55Több százan vettek részt a Hosszú utcai ovi Mihály napi vásárán -
09-28
14:24Már az első órában több mint 300 futó a 24 órás futáson -
09-28
13:28Elkezdődött a KARC40 nemzetközi utánpótlás rögbitorna -
09-23
11:45Közel száz kisgyermeket fogad a megújult nyárlőrinci óvoda -
09-22
20:4325 éves a Kecskemét-Aomori Baráti Kör -
09-22
12:19Gereben Lívia megkapja a harmadik kemoterápiás kezelést, majd következik a csontvelő transzplantáció -
09-09
15:07Elkezdődött a Széchenyiváros ünnepe -
05-20
18:23Közösségek hete - Kecskeméti Városi Civil Kerekasztal Találkozójának beszámolója -
02-08
17:19Daniel SPEER Brass Quintet a Rákócziban -
10-18
06:00A siker az embereken múlik - 70 éves az Univer
Hirdetés