Kullancs kisokos: így kerülhetjük el a bajt

Mit tehetünk, hogyha kullancslakta területre készülünk, s mit abban az esetben, hogyha nem sikerül elkerülnünk a „ragaszkodókat”? Dr. Lakos András infektológus szakorvos, az MTA doktorának irányelvei alapján összeszedjük a legfontosabb tudnivalókat, számos érdekességet, és hogy mit ne tegyünk gyanú esetén. Az a megtiszteltetés érte szerkesztőségünket, hogy a doktor megjelenés alatt álló, még kiadatlan szakcikkét is rendelkezésünkre bocsátotta, melyért ezúton is köszönetet mondunk!

A kullancsok által terjesztett fertőzésektől való félelem sokakban kelt téves képzeteket. A szakmaiatlan hozzáállás viszont veszélyesebb lehet, mint maga a fertőzés. Első tévhit, hogy létezik „kullancs elleni oltás”. Kullancs terjesztette agyhártyagyulladás ellen van ugyan oltás, mely térítés ellenében igényelhető a háziorvosoknál, de ez a Lyme-kór és egyéb fertőzések ellen nem jelent védelmet.

Budapest központjában működik dr. Lakos András infektológus „kullancsklinikája” (Kullancsbetegségek Ambulanciája). Egy lépcsőházból nyíló rendelőben 1995 óta nyújt esélyt a hozzá fordulóknak arra, hogy az általa egyedülállóan továbbfejlesztett, Westernblot nevű teszttel a Lyme-kór biztonsággal kimutatható legyen. 2020-ban az EMI többek között dr. Lakos András közreműködésével adta ki a Lyme borreliosisról szóló szakmai irányelvét, itt a háziorvosok is tájékozódhatnak (ez a doktor honlapjáról is elérhető). Az infektológus szakorvos több internetes fórumon fölhívja a figyelmet az újabb kutatások eredményeire, melyek alapján a korábban alkalmazott antibiotikumos kezelések protokollja is megváltozott. Érdekességként kiemeljük, sokak számára érdekes információ lehet, amit a Háziorvos továbbképző szemle 2008-as számában közzétett: az Augmentin és generikus változatai nem alkalmasak a Lyme betegség kezelésére”. A szakember honlapján az orvosoknak szóló legújabb szakmai irányelveket is ismerteti. A továbbiakban a neves orvos megállapításaiból, tanácsaiból mazsolázunk.

HOGYAN KERÜLHETJÜK EL A KULLANCSCSÍPÉST?

Félelem helyett jobb, hogyha tisztában vagyunk a kullancsok viselkedési módjával, előfordulásával:

▪ Ne menjünk sűrű bozótba, kiránduláskor haladjunk az ösvényeken!

▪ Erdei kirándulásra húzzunk nadrágot! A nadrágot gyűrjük be a zokni alá, ugyanis a kullancs lentről mászik fölfelé. Minél hosszabb utat kénytelen megtenni, annál valószínűbb, hogy lepotyog, és más zsákmány után néz. Hasonló okból a trikót is tűrjük be a nadrágunkba.

▪ Gyermekeket gyakrabban támad meg a kullancs a fejen és a nyakon. Kislányok hosszú haját fonjuk be, tűzzük fel.

▪ Adjunk rájuk fehér vászonsapkát, ezen hamarabb észrevesszük az ott bóklászó kullancsot. A napsütésnek kitett, szabadon hagyott bőrfelületeket a kullancs kerüli.

▪ Kullancsriasztó szerek közül csak olyat vásároljunk, amire a gyártó legalább 6-8 órás hatékonyságot szavatol! Nagyobb mennyiségben a bőrről is felszívódik, és fejfájást okozhat, néha allergizál.

▪ Természetesen minél rövidebb ideig van a kullancs a bőrben, annál kisebb a fertőzés kockázata. Ennek ellenére rövid időn (pár órán) belül is létrejöhet a fertőzés, mert az eltávolításkor összenyomhatjuk a kullancs testét, és így a kórokozók hamar bekerülhetnek a szervezetünkbe.

▪ A kullancs eltávolításakor is fertőzhetjük magunkat, amikor összenyomjuk a kullancs testét.

KULLANCS TERJESZTETTE AGYVELŐ/AGYHÁRTYAGYULLADÁS

A megbetegedést vírus okozza. Hazánkban minden 1000-10 000. kullancsból mutatható ki. Gyakran kétfázisú, az első inkább hőemelkedéssel, míg a 2. szakasz már magas lázzal jár. Lappangási ideje általában egy hétnél nem hosszabb. A szakfolyóiratokban is gyakran szerepel, hogy influenzaszerű tünetekkel jár. Ez félrevezető, hiszen sem köhögés, sem torokfájdalom nem kíséri. A lázon kívül kötelező diagnosztikus jel a nagy fejfájás, hányás, súlyos szédülés, enyhébb-súlyosabb koordinációs zavar. 2 százalékban halálozás, 10 százalékban maradandó bénulás és 50 százalékban enyhébb szellemi és/vagy fizikai leépülés követi – írja megjelenés alatt álló tanulmányában a doktor.

TIBOLA

Az elnevezés dr. Lakos nevéhez fűződik. A tibola Érdekessége, hogy főleg hosszú hajú gyermekek betegsége, a hajas fejbőrön éri őket a csípés. Gyakran savósan váladékozó fekély keletkezik, környéki nyirokcsomó-duzzanattal jár, láz csak ritkán kíséri. Ez a jóindulatú kór többnyire magától gyógyul.

A TESZTEKRŐL

ELISA

A megbízhatatlan, nagy ingadozást mutató ELISA vizsgálati eredményeket gyakran 2 tizedes pontossággal adják meg, pedig az eljárás nem képes ilyen pontosságú mérésekre. Lyme-betegségben az esetek 95%-ában megjelenik a jellegzetes bőrpír. Ebben, de csakis ebben az esetben indokolt antibiotikum adása. Annak a valószínűsége, hogy egy fertőzött kullancs csípése után Lyme-betegség alakul ki, kb. 2%. Annak a valószínűsége, hogy a folt megjelenése nélkül alakul ki Lyme-betegség, ennek az 5%-a, vagyis 1 ezrelék. Tehát, ha tünetmentesen, pusztán a pozitív kullancsteszt miatt antibiotikumot szedünk a kullancscsípés után, 1000-szer valószínűbb, hogy feleslegesen tesszük, semmint, hogy ebből valami hasznunk származhatna (kárunk annál inkább, az antibiotikum mellékhatásai miatt). És akkor még feltételeztük, hogy a kullancsteszt tökéletes. (forráshttps://index.hu/techtud/2019/06/28/tevhitek_nehezitik_a_lyme-kor_elleni_vedekezest/)

Western blot

A Western blot technika, amennyiben a többhetes időközzel vett vérmintákat párhuzamosan megvizsgáljuk, alkalmas a gyógyulás, vagy a kórokozó-hordozás megítélésére. Az eljárás drága, és a kiértékeléshez nagy gyakorlat szükséges. A technika lényege, hogy a borreliafehérjéket elektroforézissel szétválasztjuk, és azután végezzük el a szerológiai vizsgálatot, vagyis megfigyeljük, hogy melyik borreliafehérjéhez mennyi ellenanyag kötődik. Bizonyos ellenanyagok a fertőzés korai szakaszában, mások csak kb. egyéves fennállás után jelennek meg. Eltérő immunológiai képet látunk a Lyme-folt idején, mást egy arcidegbénulásban, és megint mást egy ízületi folyamat esetén. Így a Western blot vizsgálat bizonyos korlátok között alkalmas a fertőzés időpontjának a megítélésére is.

A Lyme-betegség bőrtünetei

A legelső tünet általában a csípés körül megjelenő, legalább 5 cm-re megnövő, többnyire ovális alakú bőrpír (Lyme-folt, erythema migrans vagy vándorló bőrpír). Lappangási ideje 1 naptól 3 hónapig terjed, leggyakrabban egy hét. Többnyire alig viszket, nem fájdalmas. Előfordul, hogy csak egy családtag, munkatárs vagy szomszéd kérdezi meg, hogy mi az a folt a hátunkon, lábunkon. A folt legalább egy hétig, néha azonban egy évig is látható. Előbb-utóbb elmúlik magától is. A folt megszűnése nem okvetlenül jelenti a kórokozó pusztulását. Nevével ellentétben nem vándorol, inkább a széli részein növekszik. Többnyire ovális alakú, a térdhajlatban, nyakon, hónaljban, lágyékhajlatban kezdetben csíkszerű. A folt szinte mindig a csípés helyén alakul ki, de előfordul többszörös elváltozás. Ilyenkor a többnyire 2-5 cm-es, jellegtelen, de azért ovális foltok jelennek meg. Számuk akár 50 is lehet. Előfordul, hogy ilyen esetben is nagyméretű (10-20 cm-es) foltok keletkeznek, de akkor a számuk 10 alatt marad. A többszörös Lyme folt úgy keletkezik, hogy a kórokozó a vérárammal szóródik, majd a bőrben több gócban indul szaporodásnak. 

A folt a Lyme-betegség leggyakoribb tünete, mégsem jelenik meg mindig, és ha megjelenik, akkor sem mindig figyelünk fel rá, mert lehet egészen halvány is.

Különösen gyermekkorban fordul elő a fülcimpa lilásvörös, fájdalmatlan duzzanata (nyiroksejtes bőrcsomó - borrelia lymphocytoma). Kezelés nélkül hónapokig látható. Időskorú nőkben szoktuk látni az évekig, évtizedekig tartó lassú bőrsorvadással járó folyamatot (acrodermatitis chronica atrophicans). Többnyire a kéz, a könyök, a lábfej, a térd feletti bőrterületek lilás elszíneződése, kisfokú duzzanata az első tünet. Fájdalom ilyenkor még általában nincs.

A Lyme-betegség egyéb tünetei

Az esetek egy részében a fertőzés még kezelés nélkül is megszűnik. Más részében azonban újabb tünetek jelentkeznek. Ezek sorában a legritkább a szívizomgyulladás, ami rendszerint ritmuszavart okoz. Ez lehet életveszélyes, de többnyire magától megszűnik, még akkor is, ha a fertőzés fennmarad.
Gyakran okoz idegrendszeri elváltozásokat is. A Lyme-betegségben is előfordul agyvelő- és agyhártyagyulladás. Ellentétben a vírusos formákkal, ez alig jár klinikai tünetekkel. Fejfájás, rossz közérzet itt is előfordul, de eszméletzavar sohasem. Lassú elbutulás, kóros feledékenység inkább jellemző. Gyakran okoz arcidegbénulást. A beteg arra ébred, hogy arca elferdül, és a reggeli folyadék kicsordul a szájából. Bár a tünet ijesztő, a gyógyulás még kezeletlen vagy rosszul kezelt esetekben is többnyire teljes.

Mit tegyünk-ne tegyünk kullancscsípés esetén?

A kullancsot minél előbb távolítsuk el! A kullancscsípés miatt ne menjünk orvoshoz – ez időveszteséggel jár, és az orvosok sem járatosak a kullancseltávolítás terén! A kullancsot magunk távolítsuk el, vagy kérjünk segítséget a környezetünkből!

Ne használjunk krémeket, olajat, zsírt, kölnit, fertőtlenítő szereket, gyufát és ne tekergessük a kullancsot! Miután megfogtuk a bőrhöz közel, és lassan húzni kezdtük, hagyjunk fél percet, hogy a parazita maga eressze el a bőrünket, így nem kell attól tartani, hogy beszakad a szájszerve. Ha mégis beszakad, ne akarjuk kipiszkálni, abból csak baj lehet, kilökődik magától.

Ne fertőtlenítsük a csípés helyét!

Ne vizsgáljuk (vizsgáltassuk) a kullancsot, hogy van-e benne kórokozó! A csípést követően semmilyen védőoltás sem indokolt.

Mikor indokolt a kullancscsípés után vérvizsgálat? Panaszmentesség esetén sohasem.

Megelőző antibiotikum-kezelés TILOS! Hogyha a csípés után adunk valamilyen készítményt, Lyme-folt már nem jelenik meg, de a kórokozó attól még életben maradhat. Elmarad a jellegzetes klinikai tünet, aminek felismerésével a betegség már akkor kezelhető, amikor még nincs semmilyen szövődmény. A szerológiai reakció is hosszú időre negatív lesz. Így aztán nem sok esély marad a fertőzés felismerésére.

Mikor keressék fel a kullancs-ambulanciánkat? Amennyiben a csípés után (és többnyire annak helyén) lappangási idővel jelentkező, fokozatosan növekvő, legalább 3 napja fennálló, legalább 5 cm-es pír jelentkezik. Ha nem vett észre kullancscsípést, 5 napja fennálló, 8 cm-es átmérőt szabad csak diagnosztikusnak tartani. Kivétel a gyermekek füle előtt húzódó pír, mert ez gyakorta szövődik arcidegbénulással. A fenti kritériumok teljesülése esetén antibiotikum-kezelés indokolt.

Terhesség esetén klinikai tünetek nélkül is végeznek vérvizsgálatot.

Ha már végeztek kullancsvizsgálatot, és annak pozitív lett az eredménye, érdemes őket felkeresni.

Kezelés

A Lyme-kór bármikor gyógyítható, nem igaz, hogy minél előbb kezelni kell. A biztos diagnózis fontosabb, mint a gyorsan megkezdett kezelés! – hangsúlyozza az infektolókus szakorvos.