Hogyan segíthetik a civilek a határontúli magyarok törekvéseit?
Szili Katalin tartott előadást a Civil Konferencián
2017.10.13. 14:52
Dr. Szili Katalin tartott előadást az I. Közép-Európai Civil Konferencia második napján. Az országgyűlés volt elnöke a Kárpát-medencei magyar közösségek önigazgatási törekvéseiről beszélt a rendszerváltást követően.
Előadásában két kérdéskört érintett Szili Katalin. Beszélt egyrészt arról, hogy a rendszerváltás óta eltelt 27 év alatt milyen változások mentek végbe a közösségi jogok kérdésében, milyen lépéssorozatok voltak a határon túli magyarság életében, másrészt az európai unióba belépés óta kialakult helyzetről.
– Összefoglalná, hogy miről volt szó az előadáson?
– A rendszerváltáskor volt egy olyan remény minden közösségben, Székelyföldtől a Vajdaságig, hogy önmagában a rendszerváltozás és a demokratizálódás elhozza azokat a jogokat, ami a közösségi jogok megjelenését jelenti. Ezt követően volt egyfajta csalódás, hiszen a rendszerváltás nem nyitott ennek a kérdésnek teret. A második hullám a Közép-kelet-európai országok európai uniós csatlakozása volt, hiszen ez azt is jelentette, hogy a Kárpát-medencei magyarság nagy része egyben európai polgár is lett. Azt gondoltuk, hogy ez egy jó keretet biztosít arra, hogy ezt a kérdést újra az asztalra tehessük. 2004-óta eltelt tizenhárom év, és inkább az érzékelhető, hogy jogszűkítések történtek és nem bővítések. Gondolok itt a marosvásárhelyi katolikus líceum sorsára, vagy éppen a felvidéken felmerülő azon kérdésekre, amelyek az állampolgárságról történő megfosztást vagy a magyar feliratoknak a hiányát jelentik.
– Tehát mondhatjuk, hogy az európai unió sem hozott megoldást a problémákra?
[ A cikk a hirdetés után folytatódik! ]
– Én úgy fogalmaztam, hogy addig nem lépünk át a 21. századba ténylegesen, amíg a Közép-kelet-európai országok kisebbségi közösségeinek nem ugyanazokat a jogokat biztosítja Európa, a brüsszeli adminisztráció, mint amit biztosít például a Feröer szigetektől kezdve Katalóniáig. Inkább az érzékelhető, ami Ukrajnában is látható, hogy aláírták a társulási megállapodást, mégis olyan oktatási törvényt hoznak, ami már nem is illethető a jogszűkítés fogalmával, hanem egyszerűen jogfosztásnak tekinthető. Tehát addig, amíg nekünk még mindig azért kell harcolni, hogy azok az általános emberi szabadságjogok, amik például az oktatás szabadságához, a nyelvhasználat szabadságához, a kultúra megélésének szabadságához kapcsolódnak, addig nagyon nehéz arról beszélni, ami az autonómia, önigazgatás vagy éppen a regionalizmus kérdéseit jelenti.
– Ön szerint, hogy lehetne ezen segíteni, és hol van ebben a civil szervezetek szerepe?
– Én azért tartottam ezt a konferenciát nagyon fontosnak, mert azt tűzte ki céljául, hogy áttekintse hogyan alakult a Kárpát-medencei közösségeknek és a civil közösségeknek az élete az elmúlt 27 esztendőben. Én ezt egy jó elrugaszkodási alapnak tartom arra is, hogy tovább tematizáljuk azt a kérdést, ami a civileknek a lehetőségeit és a jövőjét jelenti. Nem csak a belső életükben, hanem önmagában az, hogy hogyan tudnak azzal a kontrollal, kritikával, közösségi érdekartikulációval megjelenni, ami egyébként a politikát is segíti abba az irányba, hogy a közösségek valóban megélhessék a saját identitásukat.
Mi Közép-Kelet-Európában inkább azt éltük meg, hogy a civil közösségek mindig úgymond a hatalom ellensúlyaként, balanszírozóként jelentek meg. Itt az idő, hogy most már ne csak ez legyen, hanem építkezni tudjanak abból is, ami egyébként az állampolgári és az emberi jogoknak az érvényesülését jelenti. Lehessen végre egy olyan Kárpát-medencei hálózatot létrehozni, ami egyrészt segíti az identitás megőrzését, másrészt viszont tud egy olyan szelíd erőt megjeleníteni – nem csak az állami, hanem az európai adminisztráció irányába – ami ezeknek a közösségeknek a vitalitását és a függetlenségét is jelenti.
percről percre
-
12-08
20:55Ünnepvárás a Vásárhelyi Pál Iskolában -
12-08
20:10Folyamatos a Széktói Stadion modernizációja -
12-08
19:06Esti gyors - A nap hírei 1 percben -
12-08
18:43Csomagautomatákról és postapartneri-hálózatról egyeztet Kecskemét polgármestere -
12-08
18:39Újabb áldozatot követelt a lakástűz -
12-08
17:56Vita Kecskemét jövő évi költségvetéséről -
12-08
16:36Kamion ütközött vonattal Kunszentmárton határában -
12-08
16:11Christian Wolff: a Mercedes-gyár munkatársai megérdemlik a magas szintű bérfejlesztést -
12-08
16:03Zajlik a téli felkészülés a Volánbusznál -
12-08
15:20Kezdődhet Kecskemét és Ballószög víziközmű-hálózatának fejlesztése -
12-08
14:4745 millió eurós beruházást valósít meg a Nissin Foods Kecskeméten -
12-08
14:131000 forintba kerül majd a havi diákbérlet Kecskeméten -
12-08
13:44Elmarad szombaton a Péczely Saroltával való beszélgetés a könyvtárban -
12-08
12:58Alsóházi rangadóra készül hazai pályán a KNKSE -
12-08
12:49A baloldal frakcióvezetője az elmúlt év nehézségeiről beszélt
fő híreink
-
01-05
16:34Kertitraktor és vonat ütközött -
12-16
08:26Küldöttgyűlés, mesterlevelek és az idei TOP 100 kiadvány a Gazdasági Ablakban -
10-20
14:42Dobogós Kecskemét a donorjelentő kórházak között -
10-02
19:28Százötödik születésnapján köszöntötték Terike nénit -
10-02
11:02Újabb egy évre Finta Zita az egyetem kancellárja -
09-28
16:55Több százan vettek részt a Hosszú utcai ovi Mihály napi vásárán -
09-28
14:24Már az első órában több mint 300 futó a 24 órás futáson -
09-28
13:28Elkezdődött a KARC40 nemzetközi utánpótlás rögbitorna -
09-23
11:45Közel száz kisgyermeket fogad a megújult nyárlőrinci óvoda -
09-22
20:4325 éves a Kecskemét-Aomori Baráti Kör -
09-22
12:19Gereben Lívia megkapja a harmadik kemoterápiás kezelést, majd következik a csontvelő transzplantáció -
09-09
15:07Elkezdődött a Széchenyiváros ünnepe -
05-20
18:23Közösségek hete - Kecskeméti Városi Civil Kerekasztal Találkozójának beszámolója -
02-08
17:19Daniel SPEER Brass Quintet a Rákócziban -
10-18
06:00A siker az embereken múlik - 70 éves az Univer
Hirdetés