Kecskemét Szemereyné Pataki Klaudia interjú polgármester

Fontos év után, jelentős esztendő előtt

Interjú Szemereyné Pataki Kaludiával

Ha csak a 4 milliárdos útfejlesztési csomagra gondolunk, már akkor is kiemelkedő évként tekinthet Kecskemét 2016-ra. Ennél azonban sokkal több is történt a városban. Szemereyné Pataki Klaudia polgármester a tavalyi sikerek mellett az idei, hasonlóan nagy léptékű fejlesztéseket is részletezi a napokban készült interjúnkban.

– Melyek voltak a legjelentősebb mérföldkövek a tavalyi évben Kecskeméten?

– 2016 nagyon fontos év volt városunkban. Azt gondolom, hogy Kecskemét lakossági és vállalkozói szempontból is jelentős állomásokhoz ért. A 2016-os év egy hatalmas lakossági ajándékcsomaggal indult, amikor is bejelenthettük az évekkel ezelőtt tett ígéretek egy jelentős részének megvalósítását. Vagyis azt, hogy 4 milliárd forint állami támogatással több mint 50 utat tudunk leburkolni. Ezzel nagyon nagy kő esett le a szívemről, hiszen ez a tíz éves ígérethalmaz egy hozott örökség, amivel meg kellett birkóznunk, de úgy gondolom, hogy hatalmasat léptünk előre.

Utána jött egy másik fontos állomás a város életében, mégpedig az, hogy Kecskemét felkerült egy olyan térképre, ahol már igazi régióközpontként definiálnak bennünket. Azt gondolom, hogy azzal a munkáért és kitartásért, amiben a város minden egyes lakosának része van, nagyon komoly elismerést kaptunk. Valamint egy visszacsatolást a kormány részéről, hogy kiváló úton járunk, és ezt további forrásokkal, támogatásokkal, fejlesztési lehetőségekkel erősítik meg. A Modern Városok Program keretében bejelentett fejlesztések, amelyekben megállapodtunk a miniszterelnök úrral, ma már termőre is fordulnak, hiszen több projektnek már az előlege is itt van a számlánkon, és el tudjuk kezdeni a munkálatokat.

Az is óriási lépés volt – és kivívtuk vele a nemzetközi figyelmet is –, hogy újra itt bővíti kapacitását a Mercedes, még egy gyárat épít. Ez teljesen új perspektívát nyit, magasabb „fordulatszámra” kapcsolunk. Meghaladjuk a 110 ezres lélekszámot, hiszen folyamatos a beköltözés, és látjuk a város és szűkebb régiónk folyamatos növekedését. Ha utóbbit nézzük, a kisebb településekkel, a vonzáskörzettel, már most elérjük a 200 ezer főt, tehát elég tekintélyes központtá növekedtünk.

Az is fontos mérföldkő a város életében, hogy a mi picike főiskolánkból egyetem lett. És az egyetem azonnal bővült egy másik lábbal, egy integrációs partnerrel, a Szolnoki Főiskolával, valamint gazdagodott egy új karral is: a közgazdasági szakiránnyal. Tehát nem csak egy egyetemi címet nyertünk el, hanem tartalmában is fejlődött Kecskemét felsőoktatása. Ahogy látom a műszaki kar és a közgazdasági kar erőteljes fejlődését és jelentkezési számait, bízom benne, hogy az egyetem egyszer igazi doktori képzést is fel tud majd mutatni.

Országos konferenciák is Kecskemétet választották helyszínül tavaly. Én már nagyon régóta foglalkozom a várossal – nem csak politikusként, hanem előtte, mint a turisztikában is érintett szakember –, és eddig soha nem mondhattuk el, hogy 3-4 napos nagy országos konferenciákat rendeztek volna Kecskeméten. 2016-ban elindult ez a folyamat is.

– Anyagilag hogyan zárta a város a 2016-os évet? És milyen financiális háttér áll rendelkezésre a 2017-es folytatáshoz?

– Azt gondolom, hogy kedvező helyzetben vagyunk, ugyanis megvan az a stabil, biztonságos háttér, ami a város működtetéséhez szükséges. A pályázati területen nagy sikereket ért el az erre a célra felállított osztályunk. Nem csak hogy tavaly több mint 40 – milliárdos nagyságrendű – pályázaton indultunk sikerrel, hanem azoknak az előlegét már leszerződtük és lehívtuk, így a pályázati alszámlán december 31-én már 12 milliárd forinttal rendelkeztünk.  Ebből pedig el tudjuk indítani a 2017-es évet, és az összes pályázatot.

– Melyek lesznek a legjelentősebb beruházások 2017-ben?

– Folytatni tudjuk az utak fejlesztését és karbantartását, de ez már sajnos nem annyira lakossági fókuszú lesz, hiszen az európai uniós források elsősorban közösségi és gazdasági jelentőségű utak felújítására, építésére szolgálnak. Azonban az uniós forrásoknál most egy kicsit tágabb terünk volt, és olyanokra is tudtunk pályázni, amelyekre már tényleg égető szükség mutatkozott. Például egy energiahatékonysági pályázati csomaggal nagyon sok iskolát és óvodát tudunk felújítani. Valamint fordíthatunk az egészségügyi és szociális ellátás területére is. Úgy gondolom, hogy éppen itt az ideje, hogy a háziorvosi rendszerben a rendelőinket és azok szolgáltatásait egy kicsit megújítsuk. Én azt szeretném, hogy egyfajta ügyfélszolgálati kapuőri szolgáltatást vezessünk be a háziorvosi rendelőkben is. Hiszen nagyon nagy a betegforgalom, azonban vannak olyan esetek, amikor csak egy-egy információra van szüksége valakinek, ilyenkor egy szakápoló is választ tudna adni. Így egyrészt nem kellene órákat várakozni, másrészt az orvosok terhelése is csökkenne. Meg kellene teremtenünk továbbá az átmenetet a kórházi szakmai ellátással, hiszen nagyon sok olyan háziorvosi beutaló van, amely után el kell menni a kórházba vagy szakrendelőbe. Tehát egy kicsit úgy próbáljuk meg átszervezni a háziorvosok szolgáltatási struktúráját, hogy ez a lakosság érdekeit szolgálja.    

Ezen kívül a szociális területen, az idősgondozásban és a fogyatékkal élők ellátásában is alkalmunk nyílik fejlesztéseket végrehajtani. Az értelmi fogyatékosok nappali ellátásában egy komoly felújítással és eszközvásárlással tudunk segíteni. Továbbá a felnőtt autisták napközbeni ellátására építünk új létesítményt építünk. Tehát már nem csak arra tudunk koncentrálni, hogy teljes egészében kiszolgáljuk a vállalkozásokat, hanem a bevételekből és pályázati lehetőségekből lassan „beérik a gyümölcs”, és a lehetőségeket vissza tudjuk forgatni közvetlen lakossági szolgáltatásokra.

– Említette a Modern Városok Program egy-egy elemét, ez hogyan fog folytatódni 2017-ben?

– A nagy lépcsőfok a Modern Városok Programban a repülőtér fejlesztése, amiben a város elég komoly szerepet kapott. A katonai hasznosítási feladatokat elvégzi majd a honvédelmi minisztérium, de a polgári hasznosítás, és annak fejlesztése tisztán városi feladat lesz. Ez egy teljesen új kihívás a város életében.   

Egy másik jelentősebb újítás a Fejlesztési Alap létrehozása. Ez egy pénzügyi alap, amit a Modern Városok Program keretében szintén megígért a miniszterelnök úr, és most már ténylegesen elkészültek a dokumentumai.  Bízom benne, hogy a vállalkozásokon túl, városfejlesztési feladatokra is tudunk majd költeni ebből a forrásból. Például lehetőséget biztosítana arra, hogy a város közlekedésével komolyan tudjunk foglalkozni.

– A Modern Városok Programban benne volt egy komoly beruházás, ami a Kodály Intézethez kapcsolódik.

– Így van, ráadásul idén Kodály-évet ünnepelünk, ezért kiemelt figyelmet fordítunk az ő munkásságára, értékeire. El lehet kezdeni a Kodály Intézet továbbfejlesztését, már meg is született a kormányhatározat. Bízom benne, hogy a Kodály év kapcsán a Zeneakadémia stabil partnerünké válik, hiszen így a városban a zenei kultúra színvonalát is tovább tudjuk emelni, és a Kéttemplom közi ferences rendi épület is megújulhat, és egy nemzetközi módszertani központ tud majd ott kifejlődni.

– Az egyetem beruházásról beszéljünk még egy kicsit. 2017-ben mit fog tapasztalni ebből a lakosság?

– Én úgy tudom, hogy jól zárult a közbeszerzés, és a napokban, ha minden igaz, akkor értékelik, és alá tudják írni a kivitelezői szerződést.  Remélem, hogy már nem lesznek olyan támadások, amelyek korábban kialakultak ezzel kapcsolatosan. Azt kell látni, hogy a város vezetése többletforrásokat is bevonzott, tehát nem csak az európai uniós pénzeket, nem csak a vállalatokból származó adóbevételeket, hanem egyéb olyan lehetőségeket, amelyek a 12 milliárdos campus építését segítik.

•