Kecskemét állatorvos állatorvosi ügyelet dr. Bende Zoltán

Csak hivatástudatból lehet valaki jó állatorvos

Van-e realitása állatorvosi ügyeleti rendszer kialakításának Kecskeméten? – Erre a kérdésre kerestük a választ dr. Bende Zoltán állatorvossal, a VET-PET Állatorvosi Rendelő munkatársával, aki több évtizedes szakmai múltjának köszönhetően részletes képet festett az állatorvosok jelenlegi helyzetéről.

Az állatorvosi ügyeleti ellátás megszervezésének kamarai kötelezettsége 2012. szeptember 1-jétől szűnt meg. Azóta a törvény értelmében a praxis engedéllyel rendelkező állat-egészségügyi szolgáltatóknak csak a szokásos munkaidejük idejére kell megoldaniuk a helyettesítésüket. A hétvégi-ünnepnapi állatorvosi ügyeleteket, ahol ilyen van, az adott körzetben dolgozó állatorvosok önkéntesen vállalják és szervezik – annak tudatában, hogy azért alapból nem jár térítés.

Kecskeméten több mint 10 éve már, hogy nincs szervezett állatorvosi ügyelet. Korábban általában 1 haszonállatos és 1 kisállatos kolléga vitte az éjszaki és a hétvégi ügyeleteket. Hetente váltották egymást a praxisok, és néhány hetenként kerültek újra sorra. Az elgondolás jó volt, a gyakorlatban mégsem működött megfelelően.

– Egyrészt a beosztott kolléga sokszor joggal hivatkozott arra, hogy vagy az ismeretei nem elegendőek, vagy pedig a műszerezettsége nem megfelelő, így nem tudott segíteni – magyarázza dr. Bende Zoltán. – A többi szabad kolléga viszont ugyancsak kellő indokkal nem volt elérhető, hiszen lehet, hogy ő például az előző héten ügyelt.

A folyamatos ellátás biztosítása azért is jelent nehézséget a praxisoknak, mert a normál rendelést is veszélyeztetheti. Például, ha egy specialista van beosztva éjszakára, akkor másnap rá – már csak a munkajogi szabályok miatt is – nem lehet a nagy műszer-, eszköz-, tudásigényű munkánál számítani. Emellett pályakezdőt sem szoktak ügyeletbe betenni, mert az meg perek sokaságához vezethet.

Számos praxis egyébként a nappali műszakban is olyan mértékben leterhelt, hogy a bonyolultabb belgyógyászati kivizsgálásokat nem tudják azonnal elvégezni. És nem azért, mert lusták, hanem mert napi négy-öt műtét is van az egyéb nehéz és megterhelő esetek mellett. Bizonyos szempontból viszont még mindig jobb a helyzet, mint az egészségügyben.

– A humán vonalon nem járványos időben a páciensnek hat hónapot kell várnia egy daganatos műtétre vagy egy évet egy protézisre – mond személyes példát dr. Bende Zoltán. – Állatorvosi vonalon napok alatt is van ezekre megoldás.

Azt azonban, hogy hosszú távon ki tudják-e elégíteni akárcsak a nappali ellátásban a házi kedvencek és gazdáik szükségleteit a kecskeméti állatorvosok, érdemes tágabb kontextusban is megnézni – mert nem csak a hétvégi és ügyeleti ellátás esetében lehet gond.

A kérdés kapcsán a szakember szerint az utánpótlásról is mindenképpen érdemes szót ejteni. Mint mondja, a hazai állatorvos-képzés komoly erőt képvisel, és nemzetközi szinten is megállja a helyét: Európa mintegy 100 állatorvosképző intézménye közül rangsorban a hetedik, és évtizedek óta a magyar mellett német és angol nyelven is zajlik a képzés!

– 2020-ban a magyar nyelvű képzésre 120 hallgatót vettek fel. A felvételi ponthatárok magasabbak, mint az orvosegyetemeken. Kijelenthető, hogy nemcsak bekerülni, hanem a képzést elvégezni is nagyon nehéz – hangsúlyozza az állatorvos.

Az ismeretek korszerűsödése, az újabb tudományos eredmények itt is magukkal vonták a specializálódást. A leendő kollégák már az egyetemen bizonyos irányba indulnak el, és gyakran szinte csak és kizárólag egy adott terület elmélyült és elismert szakembereivé válnak.

– Manapság egy lovas állatorvos, ha maga is kutyatartó, akkor amennyiben a kutyája igazán megbetegszik, szintén „állatorvost hív” és fordítva is igaz ez – illusztrálja a helyzetet dr. Bende Zoltán. Ő maga állatkórházi állatorvosként éveken keresztül több állatfaj legkülönbözőbb betegségeivel kellett, hogy foglalkozzon. – Egy hasmenéses kutya kezelése után császármetszést végeztem egy szarvasmarhán, majd egy kólikás lovat kezeltem, utána meg baromfit boncoltam. Ez a fajta állatorvosi tudás letűnőben van.

Mint mondja, egy kb. 100 fős végzős évfolyam tagjai közül jó esetben 20-25 ember lesz bevethető a társállatok ellátására szakosodott magánállatorvosi rendszerben. Így 5-10 évbe is telhet, mire egy nagyvárosba egyetlen, frissen végzett kolléga gyökeret ver, a kis településeken pedig még rosszabb a helyzet.

A pályakezdő, fiatalabb generációkhoz tartozó állatorvosok munkához való hozzáállása pedig lényegesen különbözik az idősebb kollégákétól. Ahogyan más területeken, úgy itt is igaz, hogy pusztán a magasabb munkabér nekik már nem motiváció. A jó munkahelyi körülmények mellett számukra a szabadidő az egyik legfontosabb.

Ráadásul manapság a végzősök igen kis hányada férfi, ami természetesen önmagában egyáltalán nem baj, ugyanakkor a kolléganők jó része - érthető módon - gyermeket, családot szeretne vállalni – mutat rá dr. Bende Zoltán. Ezzel együtt viszont nem tud és nem is akar éjszakai vagy hétvégi, netán ünnepnapi ügyeletet.

Az, hogy mekkora lenne a kihasználtsága a nonstop ügyeletnek, nehezen becsülhető meg, hiszen senki nem tudja előre megmondani, hogy egy adott napon hány beteg és milyen panasszal fog érkezni. Adott esetben akár három császármetszés, valamint több súlyos belgyógyászati beteg egyszerre is befuthat. Ez nagy nyomás alá helyezi a személyzetet. Máskor viszont éppen csak beesik egy-két páciens, de a személyzetet és a rezsit akkor is fizetni kell.

Mindemellett általános tapasztalat, hívja fel rá a figyelmet dr. Bende Zoltán, hogy az ügyeleti ellátásban több, egyébként normál munkanapon is ellátható állattal is foglalkoznak. Számos indokolatlan eset kerül ilyenkor ellátásra, csak mert a gazdáik akkor érnek rá. Őket még a plusz költségek sem riasztják el.

Az elkérhető díjak kapcsán egyébként a kamara iránymutatásában az szerepel, hogy az állatorvosnak a kezelési költségeket olyan módon kell megállapítani, hogy azok sem kirívóan magasak, sem megalázóan alacsonyak ne legyenek.

Jelen pillanatban az ügyelet működési költségeit piaci alapon a szolgáltató állja. Vagyis ha tartósan veszteséges az abban az időszakban nyújtott szolgáltatás, akkor az annak fedezetéül szolgáló bevételt más módon kell megszereznie.

Felmerült a javaslat, hogy az önkormányzat valamilyen formában finanszírozhatná az ügyeleti költségeket. Dr. Bende Zoltán szerint ez azt a kérdést is felvetné, hogy a támogatás csak azokra az ellátásokra szólna-e, amelyeket az adott ügyeleti időszakban valóban szükséges elvégezni – vagy azokra is, amelyeknél a normál betegfogadási időben is el lehetett volna látni a pácienseket.

Az állandó állatorvosi ügyelet kialakítása tehát nem elsősorban az anyagiak miatt nem valósul meg. A legfontosabb akadálya a kapacitáshiányban rejlik. Noha létszám alapján van elégséges számú, társállatok ellátására szakosodott magánállatorvos Kecskeméten, a tartós és folyamatos betegellátást emberi okokból mégsem tudják biztosítani.

Dr. Bende Zoltán nem tud olyan városról, ahol igazán jól működik az ügyeleti ellátás. Mint mondja, számos nagyvárosban – például Nyíregyháza, Szombathely, Sopron – az elmúlt években szűnt meg az ügyelet. Budapesten is mindössze 3-4 (!) intézmény vállal éjszakai ügyletet, illetve 0-24 ellátást.

– Az állatorvosi munka nemcsak egy szakma, hanem hivatás, valódi életpálya. Olyan munka, amely soha nem ér véget, mert nem reggel 8-tól 18 óráig tart, hanem akár éjszaka, hétvégén és ünnepnapokon is. Hosszú távon jól ezt csak belső meggyőződésből lehet csinálni. Viszont nem lehet azt sem elhallgatni, hogy ez évtizedek után nagyon embert próbáló – érzékelteti dr. Bende Zoltán. – Ki merem jelenteni, hogy a miénket leszámítva egyetlen olyan praxis sincs Kecskeméten, amelyik az elmúlt 30 esztendőben minden karácsonykor, húsvétkor, pünkösdkor, állami és nemzeti ünnepen nyitva volt. Dr. Tuboly Csaba praxisvezető kollégámnak és nekem ezért különösen fájó a bántó megjegyzéseket olvasni az ügyeleti ellátás hiányáról.

•