Hogyan őrizhetjük meg legnagyobb kincsünket, az esővizet?

Akár 3-5 Celsius fokkal is nőhet az átlaghőmérséklet Kecskeméten 2035-ig a legfrissebb előrejelzések szerint. Nem sok időnk maradt arra, hogy tegyünk ez ellen, és megakadályozzuk, hogy sivataggá váljon az otthonunk. Gyorsan, hatékonyan, közös erővel kell cselekednünk, hogy gyermekeink, unokáink számára is élhető maradjon Kecskemét városa. A hatékony védekezésről, az összefogás fontosságáról beszélt Farkas Barta Kata, a 10 millió Fa Kecskemét csoportjának vezetője, majd Falu György alpolgármester a KTV Kiemelő című magazinjában.

– Nagyon kevesen tudják, hogy Európán belül a magyarországi éghajlati modellek jelentősebb, 1,5-szer nagyobb felmelegedést jósolnak az átlagosnál. Ezen belül is városunk a legveszélyeztetettebb részen található a prognózisok szerint – mondja Farkas Barta Kata. Az előrejelzések szerint 3-5 Celsius fokos felmelegedésre számíthatunk, ami az erdős sztyepp kategóriából átlöki területünket a sztyepp zónába. Vagyis szépen elköszönhetünk a fáinktól, ha nem teszünk semmit!

Kecskemét is sivataggá válhat

– Az elmúlt 10 évben közel 30 százalékkal csökkent Kecskemét város 1 főre jutó zöldfelületének aránya, ezzel a megyei jogú városok között az utolsók vagyunk a sorban. Kevesen tudják, hogy ez a csökkenés legfőképpen a magántulajdonú és azokhoz kapcsolódó közterületeken zajlott. Az a hatalmas városi növekedés, ami az utóbbi időben történt, a rengeteg építkezés hatalmas károkat okozott a városi tájban és az ökoszisztémában. Mindent leburkolunk, eltüntetjük a fákat az utcákból, magánterületekről, betemetjük az árkokat a parkolók miatt, autóval járunk mindenhová, termeljük a szemetet, tüntetjük el a talajokat. Mindezekkel pedig saját vesztünket idézzük elő!

Ezért aztán nincs más esélyünk: IDEJE VÁLTOZTATNI!

Az alkalmazkodásnak és felkészülésnek nagyon sok pillére van, amit Kecskemét Város Klímavédelmi stratégiája jól összefoglal. Az igazán sikeres felkészüléshez azonban a lakosság segítségére, tenni akarására is szükség van. Már nem elég várnunk, hogy az önkormányzat tegyen meg mindent. Az már kevés, amit megtehet - vélekedik a csoport vezetője.

Nekünk, itt élőknek is cselekednünk kell!

Folyamatosan sivatagosodik el az Alföld, közben már megjelennek a villám árvizek, amelyek a száradás hatásait tovább erősítik. A hirtelen lezúduló csapadék gyorsan özönvízzé válik a városban, amit azután leengedünk a csatornákba.

– Az átlagos csapadékmennyiség nálunk 500-550 mm/év, a tájnak, a növényeinknek azonban 800 mm vízre lenne szüksége – magyarázza a 10 millió Fa közösség kecskeméti vezetője. – Amikor még jól működött a táj, ezt a hiányt a folyók ide hozták, a földbe szivárogva hasznosulhatott. Mára a folyószabályozások következtében ezt a hiányt nem tudjuk pótolni. Ezért is csökken folyamatosan a talajvíz szintje.

Ráadásul a jövőben még több vízre lesz szükségünk. A felmelegedés következtében a párologtatás nagyobb lesz, így 1000 mm víz lenne elegendő ahhoz, hogy ezt a táji formát tartani tudjuk. Aki most megnyugodna, hogy a fele még megvan a vizünknek a csapadéknak köszönhetően, annak ideje felébrednie. Mivel nem a csapadékmegtartó vízkezelésre vagyunk berendezkedve, így ennek jelentős részét leengedjük a városról.

Évi 12 millió m3 csapadékot nem hasznosítunk, engedünk el egyszerűen a csatornákon keresztül.  

– Ezért is döbbenetes számomra, hogy a városrészek különböző csoportjaiban esős időszakban vehemensen szidják az esőt és csatornázásért kiáltanak – fűzi hozzá Farkas Barta Kata. – A régi ember, aki összhangban élt a természettel, még tudta, hogy mekkora kincs a víz. Meg is tett mindent a megtartása érdekében. Hatalmas árkokat ástak, hatalmas fákkal a partjukon. A mai ember betemeti az árkokat, és a földben a régiek által összegyűjtött vízből locsol. A fákat pedig kivágja, és elfelejt ültetni helyette másikat.

Meddig tartható ez fenn? Nem kell messzemenő számításokat végeznünk, hogy rájöjjünk, már nem sokáig. 1000 mm víz igényünk lesz, és nagyjából 350-450 mm-t tartunk meg.

Ha nem teszünk közösen a vízmegtartás érdekében, a Homokhátság valóban sivataggá változik.

– Nem szeretnék senkit ijesztgetni, de nincs más esélyünk. Gyorsan, hatékonyan, közös erővel kell cselekednünk! – figyelmeztet Farkas Barta Kata.

Az mondja, amikor esik az eső, legyünk minden cseppért nagyon hálásak! Az életünket köszönhetjük ennek a víznek. Legyünk türelmesek, amikor meg kell várnunk, hogy elszikkadjon a csapadék! Amikor pedig nem esik, próbáljuk megtalálni a helyét a víznek a saját telkeinken.

Civil és önkormányzati összefogás

Szintén az esőkertek létrehozásának fontosságára hívta fel a figyelmet Falu György alpolgármester a Kiemelő szerdai beszélgetésében.

– Az esőkert egy rendkívül látványos, ökológiai szempontból hihetetlenül hasznos kezelési módja a csapadékvíz kezelésének. Erre a módszerre a 10 millió Fa közösség kecskeméti csoportja hívta fel a figyelmünket a zöldfelületekkel kapcsolatos közös gondolkodás nyomán.

- Legegyszerűbben úgy lehet összefoglalni, hogy a zöld és kék infrastruktúrát közösen kezeli, vagyis a lehulló csapadékvizet próbálja hasznosítani a növényzet öntözésére, ezzel pedig három legyet ütünk egy csapásra. Először is azt az esővizet, ami az esőkertben szikkad el, nem kell elvezetni a városból, másrészt öntözővizet biztosítunk a kert növényállományának, harmadrészt pedig egy gyönyörű zöldfelületet hozunk létre – fogalmazott az alpolgármester.

Falu György kitért arra, hogy a hirtelen lezúduló eső miatt kialakuló villámárvizek problémáját fokozza, hogy a lakók, a lakóközösségek a csapadékvizet kivezetik a közterületre. A keddi zivatarok után is számos bejelentés érkezett az önkormányzathoz. Ezeket a panaszokat az alpolgármester igyekszik személyesen kivizsgálni. Szinte minden esetben kiderül, hogy kivezetik a csapadékot a saját udvarukról az utcára.

– Az elmúlt években igyekeztünk megoldani a közterületen összegyűlő csapadékvíz kezelését, nem is túlzottan rossz eredménnyel. Az utóbbi években - különösen pedig idén már tragikussá vált a helyzet. Elképesztő mennyiségű víz hullott kedden is a városra. Ezért is nagyon fontos, hogy a lakosság is együttműködjön az önkormányzattal a probléma kezelésében – mondta az alpolgármester.

Hozzátette, első körben, már akkor is elégedett lesz, ha azoknak az utcáknak a lakói, ahol nincsen zárt csapadékcsatorna, engedik a szikkasztó árkok kiásását, később pedig nem temetik be azt.

A jövőre nézve kifejtette, hogy meg kell találni a városnak azokat a pontjait, ahol esőkertekkel vagy talaj alatti esővíztároló rendszerekkel tudják megfogni a csapadékot. Bízik abban, hogy a következő 5-6 évben sikerül előrelépést tenni ennek a rendkívül összetett problémának a kezelésében.

Farkas Barta Kata javaslatai az esővíz megtartására

– Akinek van még régi szennyvízaknája, az szerencsés, takarítás, fertőtlenítés után a csapadékvíz bevezethető oda, majd szivattyúval locsolásra is alkalmassá válik. Ha nincs benne beton, akkor az algásodás elkerülése érdekében pár beton tömböt bele kell tenni!

– Akinek nincs ilyen aknája, érdemes kiépítenie, de ereszcsatornánként is kapható esővíz tárolására alkalmas edény. Ha olcsóbban szeretnénk megoldani, akkor régi hordók egymásba kötésével is összegyűjthetjük az összes csapadékot. Ilyenkor fontos a szúnyoghálóval történő takarás, hogy megelőzzük a szúnyogok petézését.

– A kertünknek, növényeinknek nagy szüksége van csapadékra, ezért a lehető legrosszabb megoldás, hogy kincset érő vizeinket kiengedjük az utcára, hogy ott összegyűlve árvizet okozzanak.

– A kertek kialakításakor - a természetet utánozva - kisebb nagyobb mélyedéseket alakítsunk ki, ide ültessünk növényeket, ezzel megtartva a számukra értékes vizet. A burkolatok mindig magasabban legyenek, mint a zöld felületek! Rengeteg nemzetközi jó példa található az esővíz ilyen jellegű megtartására, interneten lehet ötleteket gyűjteni, az ESŐKERT kulcsszóra keresve.

– Használjuk ki a víznek azt a jó tulajdonságát, hogy lefelé folyik! Keressünk mély pontokat a területeinken, ahol meg tudjuk tartani. Sokszor gondot okozhat a felesleges víz, ebben az esetben irányítottan tudjuk elvezetni onnan ahol, nem kell. Ez akár a kertünk dísze is lehet.

– Bízom abban, hogy össze tudunk fogni, és egyre több szép esőkerttel rengeteg vizet tudunk megtartani az egyes városrészekben. Aki szeretne csatlakozni ehhez a kezdeményezéshez, kezdje el figyelni a csapadék mozgását esőzéskor, és próbálja saját telkén megtalálni a megfelelő módot a víz megtartására. Figyelje meg, hol vannak a kertjében mélypontok, vagy hol lehetne kialakítani ilyen területeket – kéri Farkas Barta Kata.

Aki szeretne saját esőkertet létrehozni, részt venni a csapadékvíz megtartási programban, jelentkezzen az esokert@gmail.com e-mail címen! A cél, hogy később akár utcákra lebontva is kidolgozzák ezeket a természetes módszereket.