Elhunyt Kátai Mihály festő- és zománcművész, a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep alapítója
2020.09.30. 07:32
Életének 85. évében, hétfőn elhunyt Kátai Mihály György Munkácsy-díjas festőművész, tűzzománc-készítő, szobrász, keramikus, író. Az alábbiakban ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, a Tűzzománcművészek Magyar Társasága elnökének írását közöljük a kortárs zománcművészet egyik apostoláról és Kecskeméthez fűződő kapcsolatáról.
Kátai Mihály, akárcsak édesapja, id. Kátai Mihály festőművész (1906–1983), Karcagon született 1935. október 19-én. 1963-ban végzett az Iparművészeti Főiskola dekoratív festő szakán, ahol mesterei Borsos Miklós és Z. Gács György voltak. Kortárs zománcművészetünk legnagyobb hatású művészegyénisége, akihez szorosan kapcsolódott a műfaj hatvanas években történt fellendülése, képzőművészeti irányba való elmozdulása. Kátai még a főiskola idején ismerkedett meg az akkor még sokak számára új anyaggal, technikával. 1962–1976 között ugyanis a Lampart ZIM Központi Laboratóriuma és az Iparművészeti Főiskola együttműködésében, Albert Péter vegyészmérnök és Z. Gács György vezetésével – sajnos eleddig csak egyszeri alkalommal – a művészképzés legmagasabb szintjén valósult meg a zománctechnika fakultatív oktatása. (Többek mellett Artner Ottó, Fabók Gyula, Mayer Berta és Petrilla István vett még részt e képzésben.).
A négy magyarországi zománcgyárnak (Salgótarján, Kecskemét, Budapest, Bonyhád) nagy szerepe volt műfaj elterjedésében a magyar képző- és iparművészetben, így nem véletlen, hogy Kátai a központi labor mellett, 1964-től a Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyárában is gyakran megfordult. A műfaj központja neki is köszönhetően hamarosan Kecskemét lett, melynek egyik fontos előzménye volt az 1965-ben megrendezett Nemzetközi Zománcipari Konferencia, melyet egy zománctörténeti kiállítás is kísért a Kecskeméten Katona József Múzeumban. A tárlaton résztvevő 20 kortárs alkotó közül ott volt Kátai Mihály is, akinek zománckompozícióját (Etruszk fríz) jelentős méretei miatt kénytelenek voltak a vasútkerti épület főbejárata előtt felállítani.
A pécsi Lantos Ferenc (1929–2015) mellett Kátai volt az, aki a műkedvelő közönség körében is sikeres műveivel (Képcsarnok), szellemiségével, teljességre törő alkotás-filozófiai rendszerével a hetvenes évek első felében már egyértelműen kiemelkedett a műfaji önállósodás útján elindult zománcművészet hazai képviselői közül. Tehát nem nevezhető véletlennek, hogy 45 éve, jelentős részben éppen Kátai Mihálynak volt köszönhető a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep megalapítása (1975. július 15–augusztus 15. között zajlott le az induló „évfolyam”), amelynek 1987-ig a művészeti vezetője is volt. Az első nyári szimpóziumok éves programjait – részben praktikus okokból –, egészen 1981-ig az építészethez kötötte.
A legnagyobb érdeklődést, visszhangot az ún. „tájékoztató formák” programja váltotta ki 1977-ben, melynek kísérleti terepéül Kecskemét legnagyobb lakótelepét, a Széchenyivárost jelölték ki. Az általa megfogalmazott elérendő cél, hogy „Kecskemét saját arcát öltse fel az új lakótelepi városrész is, ne tőle idegen lelkületű csikágói környezetet erőltessünk rá.” Sajnos négy évtizednyi „közszereplés” után, többek között már csak két, csonka állapotú, konzolos utcatáblát találhatunk az eredeti helyén, köztük a Kátai Mihály alkotta Hitel utcáét. (A mellékelt archív fotón még a teljes művet láthatjuk.) Szintén ő tervezte a Négy világtáj névre hallgató, fából készült tájékozódási plasztikát, melyet első alkalommal még a külső borítása nélkül állították fel (a mellékelt fotón ezt az állapotot láthatjuk). Sajnos később, e fehér zománclapokból álló borítás – technológiai hiányosságok miatt bekövetkező – gyors korrodálása miatt, viszonylag hamar le kellett bontani.
[ A cikk a hirdetés után folytatódik! ]
A hetvenes évek közepétől Kátainak különösen a szabadtéri, ill. murális alkotásai, térplasztikái jelentősek, ilyen például a kalocsai Népművészeti Ház udvarán álló Déli Bába (domborított, zománcozott vörösréz, a faplasztikát Grebenár Andor faragta, M: 5,5 m, 1978). A néprajzi ihletettségű művet így mutatja be az alkotó: „A szülőasszony ágyát népünk Boldogasszony ágyának is nevezte, a körülötte tevékenykedő, a szülést levezető asszonyt pedig: bábának. [...] Mikor a Nap délben, égi útjának delelőjén egy pillanatra megáll, Déli Bába boldogasszony akkor varázsolja az égre álomképét: ... Mintegy telerajzolja, telepingálja, tünemény–motívumokkal telehímezi a föld és az ég határát. [...] Az egész szobor egyetlen nagy virág. Szirmai szarvast mintáznak, emlékére annak a fehér csodaszarvasnak, amely – a legenda szerint – a hunok és magyarok őseit vezette mitikus őshazájuk földjére. A virág bibéje maga a Déli Bába, aki így ... belebúvik, belerejtezik maga öltögette varázslatos álomvilágába: magára ölti virágos kertté varázsolt ruháját. [...] Fölötte ragyog a Nap, a minden életet adó, a termékenyítő férfierő jelképeként, akihez a szarvasok vontatta napszekéren emelkedik.” De kiemelhetjük e téren két kecskeméti murális alkotását is: a Petrilla Istvánnal közösen készített tükörfal-párt az Erdei Ferenc Művelődési Központban (a mai Agórában, terv: 1976), ill. az orvostudomány történetét feldolgozó sorozatát a Megyei Kórházban (terv: 1980). Mindemellett a nyolcvanas évek elejére alakítja ki az ún. „tűzben pikturálás” jegyében a „kecskeméti eljárást”, melynek szépségét a többszöri égetés biztosítja, s az ennek során létrejött rétegződés a zománcanyagban. E technika főműve, egyben Kátai egyik ars poeticája az Alföldi látomások c. sorozat (1981), ahol a természet és az (alföldi) ember Tóth Menyhért-i, már kiveszőfélben lévő, álmokban, hiedelmekben, mesékben, mítoszokban gazdag együvé tartozásának állít emléket.
Kátai Mihály nem csupán a hetvenes-nyolcvanas években volt művészeti tevékenységének irányával, tematikájával erőteljes hatással a kortárs magyar zománcművészetre, hanem bizonyos mértékben még ma is érezhető – sőt lesz is – a „jelenléte” a műfaj történéseiben. Búcsúzzunk tőle a hazai zománcművészet talán legtöbbet idézett, nagyhatású alkotás-filozófiai rendszerét leginkább a műfaj szempontjából értelmező szövegével: „Tehát mi a zománc? Fémoxidokkal szennyezett szilikát. A szilárd földköpeny 95%-a fémoxidokkal szennyezett szilikátokból áll. Földünk anyaga: fémes magra tapadó szilikátköpeny, bevonat. A fémre égetett zománc ennek pontos megfelelője. A zománcozott tárgy tehát fémre égetett, fémoxidokkal szennyezett szilikátbevonat. Ilyen megközelítésben a zománcmunkák készítésének folyamata, az elemek (földnek, víznek, tűznek) egymáshoz kapcsolása, alkotó alkalmazása a teremtés folyamatának újra átélése. A zománc, miközben végleges formáját elnyeri, olvadék állapotában az izzó, fortyogó magmához hasonló. Az alkotó feladata a tőle független fizikai és kémiai folyamatokat befolyásolni, illetve azok határait megszabni.”
percről percre
-
12-08
20:55Ünnepvárás a Vásárhelyi Pál Iskolában -
12-08
20:10Folyamatos a Széktói Stadion modernizációja -
12-08
19:06Esti gyors - A nap hírei 1 percben -
12-08
18:43Csomagautomatákról és postapartneri-hálózatról egyeztet Kecskemét polgármestere -
12-08
18:39Újabb áldozatot követelt a lakástűz -
12-08
17:56Vita Kecskemét jövő évi költségvetéséről -
12-08
16:36Kamion ütközött vonattal Kunszentmárton határában -
12-08
16:11Christian Wolff: a Mercedes-gyár munkatársai megérdemlik a magas szintű bérfejlesztést -
12-08
16:03Zajlik a téli felkészülés a Volánbusznál -
12-08
15:20Kezdődhet Kecskemét és Ballószög víziközmű-hálózatának fejlesztése -
12-08
14:4745 millió eurós beruházást valósít meg a Nissin Foods Kecskeméten -
12-08
14:131000 forintba kerül majd a havi diákbérlet Kecskeméten -
12-08
13:44Elmarad szombaton a Péczely Saroltával való beszélgetés a könyvtárban -
12-08
12:58Alsóházi rangadóra készül hazai pályán a KNKSE -
12-08
12:49A baloldal frakcióvezetője az elmúlt év nehézségeiről beszélt
fő híreink
-
01-05
16:34Kertitraktor és vonat ütközött -
12-16
08:26Küldöttgyűlés, mesterlevelek és az idei TOP 100 kiadvány a Gazdasági Ablakban -
10-20
14:42Dobogós Kecskemét a donorjelentő kórházak között -
10-02
19:28Százötödik születésnapján köszöntötték Terike nénit -
10-02
11:02Újabb egy évre Finta Zita az egyetem kancellárja -
09-28
16:55Több százan vettek részt a Hosszú utcai ovi Mihály napi vásárán -
09-28
14:24Már az első órában több mint 300 futó a 24 órás futáson -
09-28
13:28Elkezdődött a KARC40 nemzetközi utánpótlás rögbitorna -
09-23
11:45Közel száz kisgyermeket fogad a megújult nyárlőrinci óvoda -
09-22
20:4325 éves a Kecskemét-Aomori Baráti Kör -
09-22
12:19Gereben Lívia megkapja a harmadik kemoterápiás kezelést, majd következik a csontvelő transzplantáció -
09-09
15:07Elkezdődött a Széchenyiváros ünnepe -
05-20
18:23Közösségek hete - Kecskeméti Városi Civil Kerekasztal Találkozójának beszámolója -
02-08
17:19Daniel SPEER Brass Quintet a Rákócziban -
10-18
06:00A siker az embereken múlik - 70 éves az Univer
Hirdetés