Kecskemét Boldogasszony rózsakert Hegedűs Ágoston riport rózsa

„Bartert kötöttem a Szűzanyával”

Romantikus pihenőhely a belváros peremén, a világ egyetlen élő rózsafüzére, ráadásul pedig bemutatókert is. Egyre több kecskeméti tudja, hogy a Boldogasszony Rózsakertjéről van szó, amely négy éve virul a Katonával szemben. Ezekben a napokban úgy ötvenezer virág bontja szirmait a város legszebb helyén, amelynek megálmodójával, Hegedűs Ágostonnal beszélgettünk. Rendhagyó interjúnk a temetőben kezdődött és a rózsák között ért véget.

Galéria

– Bocs, hogy letegeztelek, tinédzser vagyok, hetvenöt – mondja nevetve a telefonban, amikor azt magyarázza, merre is van éppen a Szentháromság temetőben. Furcsa helyszín egy interjúhoz, de ha Hegedűs Ágostonnal akar egy újságíró beszélgetni, fel kell vennie az ő ritmusát. Guszti bácsi pedig már hajnal óta az első világháborús hősi sírok felújításánál egyeztet a kivitelezőkkel. Felvállalta ugyanis, hogy trikolor színű rózsákat ültet a szép új sírkövek elé.

Szaladok utána, miközben folyamatosan irányítja kollégáit. Ahogyan az instrukciókat osztja, úgy adagolja nekem is élettörténetének információmorzsáit. Nem győzöm szedegetni.

Kiderül, hogy Szegeden született, azóta 13 helyen élt már. A rózsák iránti szenvedélye még gyerekkorából eredeztethető. Gyakran jártak át Szőregre, amely a világ egyik legnagyobb múltú rózsatermesztő körzete. Bulgáriában állami ösztöndíjjal tanult kertészeti karon, rendszeresen hozott haza rózsaolajat ajándékba. Belekóstolt a kertész szakma sok területébe, közben pedig gyerekkori álma is teljesült, sikerült elvégeznie egy külkereskedelmi szakmai képzést, később pedig a MONIMPEX főosztályvezetője lett.

– Gyerekek, igazítsátok ki még ezt az árkot! – szól rá két emberére, akik vele együtt önkéntesként végzik a kertrendezést az emlékhelyen. Markolóval ássák ki a szomorúakácfák helyét, amelyeket a sírok mellé ültetnek majd. Közben egyik munkás mosolyogva odaszól nekem: „Guszti bácsi nem tud kicsiben gondolkodni.”

Infarktus születésnapra

Nem nehéz elképzelnem a fiatal Hegedűs Ágostont, aki már akkor is munkamániás volt. A húsz év folyamatos pörgésnek pedig meg is lett az eredménye. 1984-ben, negyvenéves születésnapján szívinfarktust kapott.

– Sorban haltak meg a kórteremben a szomszédaim. Egy alumínium tepsiben vitték ki aznap már a második holttestet a részeg hullahordók, az egyikük pedig visszanézett rám, és vigyorogva annyit mondott: a viszontlátásra – idézi fel a drámai pillanatot.

– Akkor én bartert kötöttem a Szűzanyával. Azt ígértem neki, ha nem marad árván három gyermekem, özvegyen a feleségem, akkor rendbe teszem a családomat, és beállok „papipari” tanulónak, hogy segíthessem azokat a gyerekeket, akiken más nem segíthet.

Ez utóbbi fogadalom azért jutott eszébe, mert néhány napja járt az Üllő melletti árvaházban, a szomorú gyerekszemek pedig még a kórházi ágyán is kísértették.

Amikor idáig jutunk élete történetében, végeznek az árkokkal, helyére kerül a virágföld, ami a rózsák talaját javítja, mi pedig átsétálunk a Boldogasszony Rózsakertbe.

A leghisztisebb virág

Persze itt sincs könnyű dolga az újságírónak. Ahogy a kétezer tő rózsa között sétálunk, Guszti bácsit folyton „lekapcsolja” valaki. Hol a divatfotózásra érkező lányok, akik az elképzelhető legszebb hátteret szeretnék egy butik modelljeihez, hol a rózsákban gyönyörködő nénikék.

– Ez a kecskeméti Csíksomlyó – büszkélkedik, és mindenkihez van egy-két jó szava, tanácsa, ő pedig nem győzi fogadni a gratulációkat. Így csak nehezen tudom kiszedni a rózsák „atyjából”, hogyan is teljesítette a szokatlan bartert.

Bár élete tempóján sokat nem változtatott, hisz épített egy hatalmas házat Pest-Hidegkúton, de elvégezte a teológia szakot, kárpótlási jegyeit pedig odaajándékozta a Szalézi rend Mária Keresztények Segítsége Alapítványának. Ez jelentette a kezdő tőkéjét egy óvoda építésének.

1991-ben Guszti bácsi lett a Dísznövény Szövetség főtitkára – vagy, ahogy ő mondja, marionett bábúja – ettől kezdve 1996-ig ő látta el az érdekképviselet vezetését itthon és a nemzetközi szakmai szervezetben egyaránt. Segített létrehozni többek között a Magyar Rózsatermesztők Egyesületét is. 1995-ben pedig – miután kirepültek otthonról a gyerekei – feleségével Kecskemétre költözött, és új életet kezdett. Hogy miért épp a rózsákra alapozta az új életét? Meglepő a válasz.

– Az én nagy szerelmem valójában a tőzeg volt, és ma is az. Tőzeg alapú földkeveréket kezdtem gyártani Kecskeméten, és kerestem egy olyan dísznövényt, amivel biztonsággal tesztelhetem a minőségét.

Aztán kiderült, hogy a rózsa nem csak az egyik legigényesebb, leghisztisebb virág, hanem kiváló tesztalany is. Több év után is meglátszik rajta, hogy elhanyagolták vagy kényeztették. Épp olyan, mint a hölgyek – meséli, miközben végigjárjuk a mesebeli kertet.

Meg kellett találnia, kik a nemesítők között a világ legjobbjai. Ennek érdekében megszervezte, hogy felvegyék a Rózsabarátok Világszövetségébe (WFRS) a Magyar Rózsabarátok Társaságát, amelynek megalapítása óta ő az elnöke. A szövetség tagjaként ismerhette meg az általános rózsabírálati rendszert (ADL). A WFRS speciális kertjeibe adják be ugyanis a nemesítők az új fajtákat, amelyeket három éven keresztül bírálnak.

Guszti bácsi maga is létrehozott egy bíráló kertet Kisfáin. 15 ezer fajta közül választotta ki a legjobbnak tűnő 250-et, ezeket három évig „versenyeztette”, hogy megtalálja a legjobb 15-öt. Ezek kerültek a rózsakertbe, természetesen Guszti bácsi legjobb földjébe.

Élő rózsafüzér

A francia Meilland fajták nyerték a Kisfáiban rendezett „Rózsa Forma 1-et”, ezek mellett egyetlen magyar kapott helyet, amelynek neve: Árpádházi Szent Erzsébet Emlékére. A legtöbbel ellentétben ennek csodás illata van. Amikor idáig jutunk, odalép hozzánk egy baseball sapkás bácsika, hogy érdeklődjön, miért nem illatoznak úgy ezek a virágok, mint a régi rózsák. Guszti bácsi pedig elmagyarázza, az illatnál sokkal fontosabb elvárások is vannak egy közterületi rózsával szemben.

– Az elsődleges a rezisztencia, vagyis a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, de nagyon fontos az is, hogy folyamatosan virágzó és öntisztuló legyen a rózsa – magyarázza. – Emellett az sem utolsó szempont, hogy géppel metszhető legyen, így ezzel a kétezer tővel négy óra alatt végezni lehet.

Azt is megtudom, hogy a Boldogasszony Rózsakert elődje 2007-ben készült el a Városháza díszudvarán. A Szent Erzsébet Rózsakertet 7-8000 ember látta, öt nap után azonban el kellett bontani. Ekkor döntötte el Guszti bácsi, hogy szeretné egy állandó kerttel megajándékozni a kecskemétieket. – Mindenki bolondnak nézett, de a Szűzanya segítségével megcsináltam – mutat körbe.

A 2008-as kecskeméti Nemzetközi Rózsakonferencián született meg a döntés, hogy állandó helyet kap a „rózsakiállítás”, ezután 8,5 millió forintot kalapolt össze, hogy megvalósítsa álmát, ahol most beszélgetünk. Ez a kert azonban jóval több egy gyönyörű rózsakertnél, szakrális hely, több szempontból is.

– A kert latin neve Rosarium Virginis Mariae (Szűz Mária Rózsafüzére, amely fordítható rózsakertként is) II. János Pál pápa 2002-ben kelt körlevelének is emléket állít. Ebben egészítette ki a három rózsafüzért a világosság rózsafüzérével. A kerítés mellé beültetett futórózsák a négy rózsafüzért szimbolizálják, köztük az Éden Rose rózsaszín girlandjai jelképezik a miatyánk imádságát. A kerítést díszítő virágok közötti képek a Betlehemi Csillag történetét szemléltetik – mutatja. Így valójában ez a kert a világ egyedüli élő rózsafüzére. Ez azonban még csak a kezdet.

A kert többi rózsáját sem esztétikai szempontok alapján ültették. Kevesen tudják, hogy 1947-ben a rózsakert helyén kezdték el építeni a Tűzharcosok Örökimádó Templomát. Egy gyönyörű kéttornyú épület lett volna, az 50-es években azonban politikai okokból lebontották. Négy éve pedig – Guszti bácsinak hála – rózsákból nőttek újjá a templom falai. Ahol most a kereszt áll, ott volt a templom lépcsője. A középen álló hajóorr pedig Don Bosco álmát jeleníti meg a rózsakertben.

Ahogy sétálunk, minden fajtáról eszébe jut egy történet, az egyik apró virágú hófehér rózsánál sírva is fakad meghatottságában. Jó gazdához híven jár a kertjében, csak a jövőjével kapcsolatban vannak kétségei.   

Tíz évre kapta meg a területet a várostól, nem tudja mi lesz azután a rózsák sorsa. Csak bízik benne, hogy nem lesz újra kutyafuttató a Boldogasszony tér. Ha az emberek hagynák is elenyészni, a Rózsafüzérek Királynője biztosan megvédi majd a kertjét. Legfeljebb köt vele egy újabb bartert…

•