férfiak dohányzás alkohol pszichológia életmód

A férfiak isznak és dohányoznak ahelyett, hogy felkeresnének egy pszichológust

Az életmódváltás lehet az egyik lehetősége a rossz bőrben lévő magyar férfiaknak arra, hogy egészségesebben és hosszabb ideig éljenek. Egy ilyen változás nem egy könnyű folyamat, ám a szembe jövő valóság nem sok választási lehetőséget ad. 

„Siralmas” – ezzel az egy szóval jellemezte a magyar férfiak egészségi állapotát dr. Márky Ádám életmódorvostan szakorvos. A szakember tényleg nem a levegőbe beszélt: az OECD országok között a magyarok éppen csak leszorultak a dobogóról az USA, Mexikó és Új-Zéland mögött, ugyanis

a WHO legutóbbi jelentése szerint a negyedik leginkább elhízott nemzet vagyunk e csoportban, márpedig a túlsúly nem önmagában áll, hanem katalizátora egy rakás más megbetegedésnek is.

Ismerjük a listát, de nézzük még egyszer: a szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint jónéhány daganatos betegség kialakulása mind összefüggésben hozható az elhízással éppen úgy, ahogy az ízületi és légzésproblémák, valamint depresszió is. Magyarán a túlsúlyos életmód nem éppen a jó és egészséges élet záloga, a jövőt pedig különösen sötétre festi az a tény, hogy az elmúlt két évtizedben az elhízott gyerekek száma is megduplázódott.

Ám a helyzet össztársadalmilag sem kedvező, a magyarok nemzetközi szinten is az élen járnak a különböző – szemlélet- és életmódváltással megelőzhető – megbetegedésekben. Noha az elmúlt évtizedekben emelkedett a születéskor várható élettartam,

egy magyar férfi 74, míg egy nő 80 évre számíthat születése pillanatában. A 2017-es adatok láttán akár tapsolhatnánk is, de elég átugrani Svájcba, ahol a férfiak egy évtizeddel tovább élnek.

Hasonló arányokat találunk szinte az összes nyugat- és észak-európai ország esetében, ahol természetesen a hölgyek élethossz-esélyei is jelentősen emelkednek.  A daganatos és a keringési megbetegedések száma több évtizede évi 33 ezer-, illetve 65 ezres esetszám körül mozognak. Utóbbi esetében évtizedes távlatban csökkenés látszik, míg a daganatos megbetegedések számánál annál inkább szomorú a stagnálás a mérséklődés helyett, hogy közben a magyar lakosság lélekszáma évente egy kisebb város lakosságszámával fogy.

Minden második halálesetért a kardiovaszkuláris megbetegedések felelnek, aztán a tüdő-, a végbél- és a vastagbél rákos megbetegedése következik

– árnyalja a képet Márky doktor.

Az egészségtudatosság a vonal alatt

A férfiak az egészségtudatosság szempontjából mintegy húsz év lemaradásban vannak a nők mögött

– tudtuk Dr. Merth Gábor urológus főorvostól. Az Affidea For Men Férfiegészség-központ orvosigazgatója megerősíti azt a köznyelven forgó tényt, hogy a magyar férfiak gyakran csak akkor, vagy még akkor sem fordulnak orvoshoz, ha konkrét panaszaik vannak.

Az elégtelen egészségtudatossági szint különösen az alacsony iskolázottságú lakosság körében jellemző, a férfiak pedig nagyobb arányban folytatnak egészségtelen életmódot, főleg a dohányzás és az alkoholfogyasztás tekintetében nagy a baj

– tudtuk meg Papp Magor háziorvostól, aki a 2012-2017 között futó úgynevezett „svájci program” szakmai vezetőjeként is dolgozott. Mint ismert, a Svájci-Magyar Hozzájárulásból megvalósult Alapellátás-fejlesztési Modellprogram úgynevezett praxisközösségeket hozott létre, a projekt innovatív módon, új szakemberek bevonásával honosította meg a háziorvosi és védőnői körzetekben a csapatmunkát. „A lakossági szükségletek alapján több új prevenciós szolgáltatást vezettünk be, például egészségi állapot felmérést, táplálkozási tanácsadást, gyógytornát, stresszkezelést. A progamunk sikere eredményezte azt, hogy az egykori négy közösség helyett Európai Uniós forrásból ma már országszerte több mint 50 praxisközösség működik” – fogalmazott Papp Magor. A doktornak első kézből van információja a magyar valóságról; az elhízás mellett megemlítette a mozgásszegény életmód, a dohányzás és túlzott alkoholfogyasztást mint problémákat kiegészítve a szűrésekre való eljárás alacsony hajlandóságával. Mindezek pedig jelentős mértékben felelnek a már említett vezető halálokok kialakulásához.

A férfi nem lehet beteg

Az egyik legostobább férfiakhoz kapcsolt sztereotípia szerint a férfi nem sír, nem panaszkodik és sosem lehet beteg, e gondolkodás nyilvánvalóan visszatükröződik az egészségi állapotot jelző adatokban is. dr. Márky szerint a férfiak azért nem foglalkoznak az egészségükkel, mert ez nem része a közgondolkodásnak, nincsen rá idejük, valamint egy „teljesen félreértelmezett gondolat szerint a saját egészségünkkel foglalkozni önző dolog”. A doktor az időt kulcstényezőnek írta le; amikor a férfiaknak időre van szüksége, az egészségét, mint legkönnyebben beáldozhatót dobják el, hiszen nem alszanak eleget, edzés helyett dolgoznak, problémák esetén

isznak és dohányoznak ahelyett, hogy felkeresnének egy pszichológust.

És akik foglalkoznak magukkal

Viszont erősen ki kell emelni a jó tapasztalatokat is, hiszen az Affidea férfiközpontjába betérők igen magas tudatosságról tesznek tanúbizonyságot. A páciensek nem csupán akut panaszaikkal és esetleg közben kiderülő egyéb problémáikkal összefüggésben kapnak segítséget, hanem egyfajta edukációval a szemléletváltásra is rávezetik őket olyan lehetőségekkel – férfi intimtorna, triggerpontmasszázs, szexuálpszichológus – amik jelentősen növelik az életminőség szintjét. 

Dr. Merth Gábor nagyon fontosnak tartja az egészségtudatosság és a szűrővizsgálatokra való motivációjának erősítését a magyar férfiak körében, mert a mérések szerint a nőkénél jobbra értékelik a saját egészségi állapotukat, nem szívesen panaszkodnak és ritkábban járnak orvoshoz. Közben pedig a magyar középkorú férfiak halálozási rátája európai összehasonlításban kiemelkedően magas, várható élettartamuk viszont alacsony. A főorvos a betegedukációt emelte ki mint fontos eszközt, hiszen „férfiak körében is több olyan típusbetegség van, mint a nők esetében a méhnyakrák vagy az emlőrák, amelyeket prevenciós szemlélettel érdemes megközelíteni, mert a megelőzés illetve a korai diagnózis jelentős hatással bír a gyógyulási esélyekre, illetve a kezelést követő életminőségre. Talán a legfontosabb a tudatosság, a saját magunk felé mutatott igyényesség, amivel a világban éljük életünket” – állítja a főorvos.

Ki tanítja meg, hogy mit kell tenni?

Persze jól hangzik, hogy „járj szűrésre” és hogy „válts életmódot”. Előbbi esetében sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a kommunikációra, dr. Márky a hatékony üzenet reményében egyenesen profi, a nemzetközi piacon önmagától is életképes ügynökségre bízná az egészségkommunikációt. Azt csak óvatosan tesszük hozzá, hogy bizony

az egészségügyi dolgozok szemléletváltásával is foglalkozni kellene, hiszen a „minek jött ide, ha nincsen panasza” tételmondatok igencsak rombolóan hatnak még a kellő tudatossággal bíró felnőtt emberre is.

A szűrésre való hajlandóságot a pozitív visszacsatolás és a rendszerbe épített gamification növelhetné akár azzal az egyszerű eljárással is, hogy a programban rendszeresen részt vevők számára csökkenne a TB-járulék mértéke.

Az életmódváltás pedig gyakran külső segítséget igényelne annak érdekében, hogy a páciens ne térjen le az egyébként egyáltalán nem könnyű útról és egy menő mobilapplikáció édeskevés a változáshoz, bár akinek komolyak a szándékai, egy kis internetes kereséssel találhat segítséget. Viszont mivel nincs mindenki keze ügyében egy coach- vagy életmódszakember, az edukációt az ellátórendszernek kellene elvégeznie legalábbis addig, amíg az alapvető motiváció életre nem kap. A házi orvosoknak alapvető szerep lenne ebben a folyamatban, ugyanakkor közel 350 praxisban nincsen állandó orvos s gyakran éppen a „végeken” hiányoznak a rendszerből – éppen onnan, ahol a legnagyobb a baj. De dr. Márky Ádám keményebben fogalmaz: szavai szerint

jelenleg senki nem képes hatékony tudásátadásra, mert maga az ellátórendszer és a benne dolgozók is betegek, így nem tudják, hogyan is lehetne egészségesnek maradni. Szerinte a következő évtizedek egyik nagy kérdése éppen az edukáció körét jelenti.

(novekedes.hu alapján)

•