MI VAN VELE? – PROF. DR. CSERNI IMRE
2020.03.25. 08:46
Gazdálkodó családból származik, apja és nagyapja is a szó legszorosabb értelmében gazdaemberként élt. Ő maga is egy gyönyörű szép tanyán nevelkedett föl, a természet, a föld szeretetét ott szívta magába. S bár először nem mezőgazdasági mérnöknek készült, kulák múltja miatt mégis erre a pályára „kényszerült”.
– Hosszú életút áll Ön mögött, hiszen hamarosan már a 85. születésnapját fogja ünnepelni. Mikor ment nyugdíjba, mióta telnek a napjai a „jól megérdemelt pihenéssel”?
– Talán 2005-ben, 70 éves koromban jött el ez a nap. Az egyetemi oktatókra vonatkozó törvények miatt papíron nyugdíjas lettem, az életem azonban alapvetően azóta sem változott meg, a tanítást nem hagytam abba. Az évek teltével persze az óraszámom csökkent, de a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Karán – ma már annak jogutódjában, a Neumann János Egyetemen – még most is hetente két nap, összesen hat-hét órában tartok előadásokat. Elsősorban talajtant és agrokémiát, illetve földműveléstant és vízgazdálkodást oktatok. A tanítás számomra öröm, még most, a 85 felé közeledve is. Úgy tartom, egy tanárnak kötelessége, hogy megszerettesse a tárgyát és magát, de mást is kell nyújtani a diákoknak: értékrendet. Erre törekedtem az elmúlt közel 30 év alatt.
(Prof.dr. Cserni Imre)
– Milyennek ítéli meg szakmája jelenlegi helyzetét?
– Szomorúan látom, hogy ez az ágazat az elmúlt években elvesztette a fontosságát, a népszerűségét. Sajnos, a szervezeti változások is inkább elősegítették, mintsem gátolták ezt a negatív tendenciát. Míg néhány évtizeddel ezelőtt a Kertészeti Egyetem berkein belül karunk egyedülálló szerepet töltött be, ma már az ország több városában is folyik kertészképzés, s ez az egyre szűkülő erőforrások szétaprózódásához vezetett. Annak viszont nagyon örülök, hogy bár a 90-es évekhez képest jóval kevesebb diák tanul a kertészeti kar nappali tagozatán, többségük kiváló képességű – nem egy közülük másod- vagy harmadgenerációs mezőgazdász, azaz szüleik vagy nagyszüleik is idejártak –, belőlük kitűnő szakemberek lesznek.
– A tanítás mellett vállal más szakmai feladatot is?
– Sok éven át végeztem szaktanácsadást is, például ültetvények telepítéséhez talajtani szakvéleményeket készítettem, de két-három éve ezt a munkát már abbahagytam. Úgy gondoltam, hogy nem a nyolcvanéves embernek kell a szelvénygödrökbe lemenni. Fárasztó volt már számomra a vidékre járás, és azt sem tartom szerencsésnek, hogy az ellenőrzésre egyre kevesebb figyelmet fordítanak. Szerintem a szaktanácsadás akkor hatékony, ha az utólagos visszacsatolás is megtörténik.
(Családi körben)
Korábban több szakmai szervezet munkájában aktívan részt vettem. Az utóbbi években is hívnak sokfelé, de már kevesebb helyre jutok el. Akadémiai rendezvényekre, vándorgyűlésekre is csak módjával, évente egyre, kettőre megyek el. Kutatási eredményeim publikálását azonban továbbra is végzem, minden évben írok legalább három-négy cikket, tanulmányt. Hálás vagyok egyetemi feletteseimnek, akik ehhez a munkámhoz igen sok segítséget megadnak. A Grádus kiadónak is köszönettel tartozom, mert az 1950-es évektől napjainkig tartó időszak homokkutatásai eredményeit összegző, Láncszemek a kecskeméti homokkutatásról című írásaimat gondozzák. Már három rész megjelent a sorozatból, a negyedik és az ötödik részt pedig, amelyek a 2000-től napjainkig tartó időszak sikereit taglalják, most készítem.
[ A cikk a hirdetés után folytatódik! ]
Tágabb értelemben ugyan, de mégis a szakmámhoz kapcsolódik, hogy több mint 30 éve Talfájában vettünk egy tanyát. Amolyan úri tanya, mert nincsenek jószágaink. Feleségemmel együtt az a mindenünk. Szőlőm is van és bort is készítek, meg évente egyszer-kétszer a barátainkkal is összejövünk ott.
– Kikkel tart szorosabb kapcsolatot, baráti köteléket?
– Kollégáimmal, a Magyar Talajtani Társaság és az akadémiai szakbizottság régebbi és mai tagjaival gyakran találkozom, sajnos, közülük az utóbbi években többen is elhunytak. A piarista öregdiákokkal is minden évben találkozom, a legutóbbi piarista vacsorán már majdnem én voltam a legöregebb. Egy hozzám emberileg közelálló házaspárokból álló baráti kör is körül vesz. Közöttük vannak olyanok, akikkel a kapcsolat már a gimnáziumi évek óta tart, másokat a feleségem révén ismertem meg. Veszteségek ebben a körben is értek már bőven!
(Algériában, a Szahara egyik oázisában)
Persze a legszorosabb kötelék nekem is a család. Feleségemmel, Kurucz Katalinnal még 1957-ben találkoztam először. A szabadszállási állatorvos középső lánya volt. Ő is Pesten tanult, az orvostudományi egyetemre járt. Évekig „ismerkedtünk”, majd 1963-ban össze is házasodtunk. Fiunk három évvel később született. Gábor a Bács-Kiskun Megyei Kórház osztályvezető főorvosa, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának professzora. Az emlőbetegségek patológiája területén világhírnévre tett szert. Feleségével, Emesével már két unokával is megörvendeztettek bennünket. Dorottya fogorvosnak tanul, Bálint informatikus, mindketten Szegeden élnek. Fiamékkal majdnem minden héten találkozunk – azért csak majdnem, mert gyakran járunk színházba, koncertekre, operaelőadásokra, és nemcsak Kecskeméten, de Budapesten is. Régebben rendre ők jöttek hozzánk, az utóbbi években – mondván, hogy eleget jártak már ők hozzánk – kikövetelték, hogy inkább mi menjünk hozzájuk ebédre.
– Milyen tervei vannak a következő éveire?
– Nagyobb céljaim nincsenek, ebben az életkorban már nem szabad komolyabb terveket szőni. Világosan kell látni, hogy nyolcvan év fölött már minden nap ajándék!
– S ha visszatekint az eltelt 85 évre, milyen érzések jönnek elő?
– Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen szép életutam lesz, hogy ennyi mindent elérek, hogy ilyen sok jóban lesz majd részem. Isteni ajándéknak látom mindezt! Az az igazság, hogy ahogy telnek az évek, egyre gyakrabban „elgyengülök”, egyre többször elérzékenyülök, de jóleső érzéssel, a lehető legjobbal, mert összességében elégedett vagyok: nem akartam többet, még ennyit se. Boldog vagyok, hogy a „talaj közelében” élhettem és élhetek most is!
percről percre
-
12-08
20:55Ünnepvárás a Vásárhelyi Pál Iskolában -
12-08
20:10Folyamatos a Széktói Stadion modernizációja -
12-08
19:06Esti gyors - A nap hírei 1 percben -
12-08
18:43Csomagautomatákról és postapartneri-hálózatról egyeztet Kecskemét polgármestere -
12-08
18:39Újabb áldozatot követelt a lakástűz -
12-08
17:56Vita Kecskemét jövő évi költségvetéséről -
12-08
16:36Kamion ütközött vonattal Kunszentmárton határában -
12-08
16:11Christian Wolff: a Mercedes-gyár munkatársai megérdemlik a magas szintű bérfejlesztést -
12-08
16:03Zajlik a téli felkészülés a Volánbusznál -
12-08
15:20Kezdődhet Kecskemét és Ballószög víziközmű-hálózatának fejlesztése -
12-08
14:4745 millió eurós beruházást valósít meg a Nissin Foods Kecskeméten -
12-08
14:131000 forintba kerül majd a havi diákbérlet Kecskeméten -
12-08
13:44Elmarad szombaton a Péczely Saroltával való beszélgetés a könyvtárban -
12-08
12:58Alsóházi rangadóra készül hazai pályán a KNKSE -
12-08
12:49A baloldal frakcióvezetője az elmúlt év nehézségeiről beszélt
fő híreink
-
01-05
16:34Kertitraktor és vonat ütközött -
12-16
08:26Küldöttgyűlés, mesterlevelek és az idei TOP 100 kiadvány a Gazdasági Ablakban -
10-20
14:42Dobogós Kecskemét a donorjelentő kórházak között -
10-02
19:28Százötödik születésnapján köszöntötték Terike nénit -
10-02
11:02Újabb egy évre Finta Zita az egyetem kancellárja -
09-28
16:55Több százan vettek részt a Hosszú utcai ovi Mihály napi vásárán -
09-28
14:24Már az első órában több mint 300 futó a 24 órás futáson -
09-28
13:28Elkezdődött a KARC40 nemzetközi utánpótlás rögbitorna -
09-23
11:45Közel száz kisgyermeket fogad a megújult nyárlőrinci óvoda -
09-22
20:4325 éves a Kecskemét-Aomori Baráti Kör -
09-22
12:19Gereben Lívia megkapja a harmadik kemoterápiás kezelést, majd következik a csontvelő transzplantáció -
09-09
15:07Elkezdődött a Széchenyiváros ünnepe -
05-20
18:23Közösségek hete - Kecskeméti Városi Civil Kerekasztal Találkozójának beszámolója -
02-08
17:19Daniel SPEER Brass Quintet a Rákócziban -
10-18
06:00A siker az embereken múlik - 70 éves az Univer
Hirdetés