Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kecskemét Gaál József dr. györgy lászló ITM Gazdasági Fórum

Meghaladja az országos átlagot a dél-alföldi ipari cégek beruházási kedve - Videóval

Kecskemétre érkezett ma (csütörtökön) az országos szakmai road show, melynek keretében mutatják be az elmúlt évtized legátfogóbb hazai vállalati kutatásának eredményeit. A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nagytermében dr. Tarjáni Zsolt, a Makronóm Intézet projektigazgatója, valamint dr. György László, az ITM államtitkára tartott előadást.

Galéria

Ezer hazai tulajdonú kis- és középvállalkozás bevonásával végzett átfogó kutatást a Makronóm Intézet annak érdekében, hogy feltárja azokat a faktorokat, közös jellemzőket, amelyek nemzetközileg is sikeressé teszik, tehetik a magyar ipari termelő cégeket. A kutatás eredményeit a Makronóm Intézet egy hétállomásos, országos road show keretében ismerteti meg a szakmával, a vállalkozói szférával és a nagyközönséggel.

A rendezvénysorozat legújabb állomása Kecskeméten volt. A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nagytermében tartott rendezvényen tiszteletét tette dr. Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester is.

A résztvevőket Gaál József köszöntötte. A Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, nagyon tehetséges fiatal vállalkozók vannak megyénkben, akik a közelmúltban bemutatott megyei TOP 100 vállalkozást összegyűjtő kiadványban is méltó helyet töltenek be.

- Mindig jön az új generáció, és nagyon ügyesek, nagyon komoly vállalkozói tudással, képességgel és ambícióval vágnak a jövőbe. Ennek pedig nem kis szerepe van abban, hogy a Covid által megtépázott gazdaság, a hirtelen lezuhant gazdasági eredmények olyan gyorsan visszapattantak arra a szintre, ami Európában a legjobbak között van, és Magyarországot a legsikeresebb gazdaságok közé emelte vissza – mondta köszöntőjében Gaál József.

Nap első előadását dr. Tarjáni Zsolt, a Makronóm Intézet projektigazgatója tartotta, aki „Az évtized nyertesei” címmel mutatta be a Makronóm Intézet ágazati kutatásának eredményeit, és ismertette az országos és regionális adatokat.

Elmondta, a kutatásban összesen ezer, magyar tulajdonú, többségében ipari vállalkozás vett részt, a cégvezetői mélyinterjúkon alapuló, átfogó elemzés legfőbb célja, hogy feltárja azokat a faktorokat, jellemzőket, amelyek közösek a legígéretesebb magyar ipari vállalkozásokban.

A vizsgálat legfontosabb megállapítása, hogy mára kialakult és egyre szélesedik egy olyan, hazai tulajdonú vállalati réteg Magyarországon, amelyek regionális (vagy még nagyobb) multicégekké, versenyképes, innovatív, stabil növekedést felmutató társaságokká fejlődhetnek majd az évtized végére.

Az „évtized nyertesei” közé a kutatásba bevont összesen ezer cég felső 25%-a, tehát mintegy 250 vállalkozás sorolható.

 - Átfogó kutatásunk rávilágított, hogy a magyar tulajdonú sikercégek az export és az innováció terén is kiválón teljesítenek, a képzett munkavállalókat dedikált feladatok elvégzésével bízzák meg, és átlag felett fizetik meg őket. Továbbá a külső segítségekkel, így az állami támogatásokkal-hitelekkel, egyetemi együttműködési lehetőségekkel, képzésekkel, exporttanácsadással és hasonló lehetőségekkel élni tudó vállalkozások emelkednek ki az átlagos kkv-k köréből – emelte ki Kerekes György. Hozzátette: - Mindez azt is jelenti, hogy ideje a fiókba dugni a duális magyar gazdaságról szóló korábbi megállapításokat. A kis- és középvállalati szektor teteje (a vizsgált ezer cég mintegy negyede) magasabb szintre jutott, regionálisan versenyképes, aktív innovátor, a külpiaci pozíciói stabilak, így folyamatos növekedésre képes.

A vizsgálat továbbá számos egyéb megállapítás mellett arra is rámutat, hogy a legsikeresebb magyar ipari cégek háromszor nagyobb mértékben fektetnek új technológiákba és know-how-ba, illetve képzésekbe, mint az átlag, illetve rendszeresen és nagy mértékben exportálnak: 72%-uk rendszeresen exportál, egyharmaduknál exportból származik az árbevétel több, mint fele.

Dr. György László, az ITM államtitkára előadásában a vállalkozásfejlesztési rendszer megújításáról és annak eredményeiről beszélt. Kiemelten azokról a nyertes vállalkozásokról, „akik a 2010-es években át tudták lépni azt a közgazdasági egyszeregyet, hogy a magyar gazdaság duális szerkezetű”. Vagyis a ’90-es évek elhibázott privatizációinak és gazdasági átalakulásának köszönhetően lett egy nagyon termelékeny, külföldi többségi tulajdonban lévő szektora a magyar gazdaságnak, és egy sokkal kevésbé termelékeny, és ezért alacsonyabb béreket fizetni képes kisvállalkozói szektora. Utóbbihoz tartozott a magyar vállalkozók többsége.

- Ezzel szemben a 2010-es években már az látható, hogy sok olyan vállalkozó van, aki ki tudott lépni ebből a dualitásból, és ettől kezdve háromosztatúvá vált a magyar gazdaság. Vannak magyar tulajdonban lévő, exportversenyképes vállalkozások, melyek az átlagnál jobban megfizetik a munkavállalóikat. És nem azért fizetik meg, mert sikeresek, hanem azért sikeresek, mert jobban megfizetik.

70%-kal több bért fizetnek a munkavállalóiknak, mint az országos átlag.

Amitől még sikeresek ezek a vállalkozások, hogy dedikált munkavállalót alkalmaznak az innovációra, a termékfejlesztésre, és az exportra is. A harmadik, hogy maguk is állítanak elő szellemi terméket, és vásárolnak másoktól is tudást. Ezek az immateriális javak aztán megjelennek a könyveikben és a vállalatuk működésében is. Ennek köszönhetően okosabban és szervezettebben képesek dolgozni, és valami olyan extrát tudnak hozzárakni a termékükhöz, amitől versenyképesebbek lesznek.

A sikeres vállalkozások esetében 6-szor annyi ezeknek a nem kézzelfogható javaknak az aránya, mint az országos átlag.

- Ami még nagyon fontos – tette hozzá az államtitkár -, hogy ezen cégek többsége optimista. És nem azért optimisták, mert sikeresek, hanem azért sikeresek, mert optimisták. Ők is látják az akadályokat, náluk is jelentkezik a generációváltás problémája, ők is érzik, hogy nincs elegendő munkaerő-tartalék… mégis van víziójuk, van elképzelésük arról, hogyan szeretnének a jövőben működni, hova szeretnének eljutni.

A váratlan akadályok leküzdéséhez (mint a koronavírus-járvány) persze szükség volt a válság alatt nyújtott állami támogatásokra, melyek arra szolgáltak, hogy a vállalkozóknak – lehetőség szerint – ne kelljen elbocsátani munkavállalókat, és ne kelljen elhalasztani beruházásokat. Ennek az eredménye az lett, hogy Magyarországon 40%-kal több beruházás valósult meg a válság alatt, mint a régiós vetélytársainknál.

Ki fogja megnyerni a 2020-as évtizedet? Az, aki okosabban és szervezettebben dolgozik. A példát mutatják az „Évtized nyertesei”, akik – a már említett - immateriális javak előállításába, tudásba fektetnek, akik jól meg tudják fizetni a munkavállalóikat (akik ezáltal képesek lesznek nagyobb hozzáadott értéket termelni).

Hogy ez megvalósuljon, a munkaerő minőségének javítását segíti a szakképzési rendszer, a felnőttképzési rendszer átalakítása, valamint a duális képzésben résztvevő cégek támogatása is.

- Kecskemét és Bács-Kiskun megye fejlődése kimagaslik az országos átlagból. Az elmúlt 10 évben két megye volt, ahol a leggyorsabban növekedtek a bérek. Az egyik Győr-Moson-Sopron megye, a másik pedig Bács-Kiskun. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a Mercedes-gyár ide költözött, és vele érkezett egy olyan beszállítói kör is, amely exportra képes termelni. A bérek növekedése egyfelől kihívás a vállalkozásoknak, másfelől viszont azt is jelenti, hogy Kecskeméten, a környékén, a megyében növekszik a fizetőképes kereslet. Vagyis, amikor ide vonz a magyar gazdaságpolitika egy ilyen globális szereplőt, azt azért teszi, hogy a többiek annak a hullámnak a hátán, ami egy ilyen szereplő megjelenésévek keletkezett, fel tudjanak kapaszkodni. Azon dolgozunk, hogy megtaláljuk az egyensúlyt, és ezeken a globális szereplőkön keresztül segítsünk a magyar vállalkozásoknak, vállalkozóknak és munkavállalkozóiknak, hogy képessé váljanak egy jobb életminőség elérésére - zárta dr. György László államtitkár, a helyi viszonyokra szűkítve gondolatait. 

•